146219. lajstromszámú szabadalom • Hőszivattyú
gően működhet mint kondenzátor, vagy mint elpárologtató. Ezt a hőcserélőt nagygőzterű típusként választjuk (például ún. toronykondenzátor) és túlfolyószintjéig folyékony hűtőközeggel töltjük meg. A hűtővíz hozzá- és elfolyása d és e-nél csatlakozik a vízcsövekbe. Az f felsőfokozati kompreszszorok a hőcserélőből g fűtőkondenzátorba szállítják a hűtőközeg-gőzt, amely a h és i csonkokon szolgáltatja a meleg fűtővizet. A nagynyomású kondenzátorban cseppfolyósodott hűtőközeg j szabályozó szelepen keresztül jut vissza a hőcserélőbe. A fűtési idényen kívül a berendezést csupán hűtésre használjuk és a nagynyomású kompresszorok és kondenzátor üzemen kívül állanak. A b hőcserélő, mint keverőkondenzátor működik és a folyadékban kondenzálódott hűtőközeg-gőz a c túlfolyón k folyadékgyűjtőbe kerül és m szabályozó szelepéken jut ismételt keringetésre az elpárologtatókba. A fűtés folyamán a hűtőközeg-gőznek a keverőkondenzátorban való cseppfolyósodása azonban csak abban az esetben következik be, ha az alsófokozati kompresszorokkal bevitt gőzmennyiség nagyobb, mint a felsőfokozati kompresszorok által a kondenzátor gőzteréből elszívott gőzmenynyiség. Ha a bevitt gőzmennyiség éppen annyi, mint amennyit a felsőfokozati kompresszorok elszívnak, a hűtőberendezésből szállított gőz a folyadékban nem cseppfolyósodik, hanem azon átbugyborékol, miközben gyakorlatilag annak hőfokára hűlve kerül a felsőfokozati kompresszorokba. Ebben az esetben a hőcserélő tehát csupán, mint a kétfokozatú berendezés közbenső edénye szerepel, amelynek hőfokát és nyomását az átfolyó víz középhőmérséklete szabja meg, illetve rögzíti. Ha a hűtőberendezésből a hőcserélőbe szállított gőz mennyisége kevesebb, mint amennyit a felsőfokozati kompresszorok továbbszállítanak, a hiányzó gőzmennyiséget a hőcserélőben levő folyékony hűtőközeg párolgása önműködőlég fedezi, a mindenkori egyensúlyi állapotnak megfelelő mértékben. Ebben az esetben tehát a hőcserélő mint elpárologtató működik, miközben a párolgáshoz szükséges hőt az átfolyó hűtővízből vonja el. Ilyen esetekben a hűtővíz hőmérséklete csökken és az elfolyási hőfoka kisebb lesz, mint a hozzáfolyásié. Ez a lehűlés a maximumot akkor éri el, ha a hűtőberendezés teljesen üzemen kívül áll és a fűtéshez szükséges összes hőt a hűtővízből kell elvonni. A hűtővíz elfolyási hőmérséklete pedig akkor lesz a legnagyobb, ha a hőcserélő, mint keverőkondenzátor teljes terheléssel működik. Ezt a hőcserélőt tehát célszerűen olyan nagyra méretezzük, hogy az mint elpárologtató, a felsőfokozati kompresszorok munkájának a körfolyamba vezetett hőjével együtt a hűtés teljes szünetelésekor is a kívánt legnagyobb fűtőszükségletet fedezze. Ezek szerint a hőcserélő teljesítménye nagyságrendileg azonos a fűtőkondenzátoréval és alkalmas arra, hogy az üzemet, mint alsófokozati kondenzátor az esetben is egyedül lássa el, ha s hűtőteljesítménnyel a rendszerbe vezetett gő: mennyisége kétszerese a fűtőteljesítmény szá mára szállított gőz mennyiségének. Ekkor ugyanis az alsófokozati kompresszorokkal szállított hűtő' közeg-gőznek felét a felsőfokozati kompresszorol szívják el, míg a többletgőzt a hőcserélő, min keverő-kondenzátor nyeli el. Ha a hűtőteljesítmény az említettnél is nagyobb, úgy további kondenzátorokat iktatunk a hőcserélővel párhuzamos üzemre a rendszerbe. Amint látjuk, a találmány szerinti hőszivattyúban a hűtő- és fűtőteljesítmény egyensúlyi állapota minden elképzelhető üzemi viszony esétér külön szabályozó szerkezet nélkül teljesen önműködőlég áll be, miközben a felsőfokozati kompreszszorokból a fűtőszükségletnek megfelelő teljesítményt tartunk üzemben. Az ismertetett körfolyamatot a 2. ábrában mutatott hőfok entrópia-diagram szemlélteti. A hűtővíz középhőmérséklete ,,t víz közép max." és ,,t víz közép min." vonalak közötti értékekre állhat be és a felsőfokozati kompresszorok által elszívott gőzök hőfoka, a hűtővíz mindenkori középhőmérsékletének megfelelően ,,t kond. I." és ,,t elp. II." vonalak közötti értékeket veheti fel. A felsőfokozati adiabatikus kompresszormunka, a szállított gőzöknek a telítettségi hőfok által meghatározott mennyiségétől függően, i2 ii és i2 —-i' 1 értékek között adódik. A fűtőteljesítmény pedig Í2—Í3 és i'2 —is értékek között változhat. A fűtőteljesítménynek a felsőfokozati kompreszsziómunkára vonatkoztatott fajlagos értékei tehát 12 Í3 £//, max. = kcal/kcal 12—ii i'2 — i.'i £/i, min. = ~ ; kcal/kcal 12 — 1-1 A szerkezetbeli és elrendezésbeli részletek csak példaképpen vannak megrajzolva és leírva; ezek a találmány velejétől való eltérés nélkül módosíthatók. Szabadalmi igénypontok: 1. Hűtőberendezéssel kombinált hőszivattyú, azzal jellemezve, hogy a hűtőgép kondenzátora keverő kondenzátor, amelynek gőzteréhez gőzt elvezető vezeték csatlakozik, ebbe a vezetékbe van beiktatva egy további kompresszor, amely a gőzt a fűtőkondenzátorba szállítja és ez utóbbiban cseppfolyósodott hűtőközeg egy vezetéken át jut a keverőkondenzátorba. 2. Az 1. igénypont szerinti hűtőberendezéssel kombinált hőszivattyú kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a két fokozat között levő közbenső edény, amelyben a hűtőközeg és az átfolyó víz vagy levegő közötti hőcserélés történik, folyékony hűtőközeggel töltött úgynevezett keverőkondenzátor, amely a hőhatásoktól függően mint kondenzátor vagy mint elpárologtató, vagy mint közbenső TTÍ err*'*''» l-»i'í +/Í w\-ti1rr\iA\^ ívf-W6.219 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 594580. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.
