146210. lajstromszámú szabadalom • Előfizetői távbeszélő készülék
* Megjelent: 1960. február 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEfRÄS 146.210. SZÁM 21. a2 . 34. OSZTÁLY — TA—367. ALAPSZÁM Előfizetői távbeszélő készülék Farkas Vilmos postafőmérnök és Lajtha György postamérnök, Budapest A bejelentés napja: 1958. február 12. A helyi előfizetői távbeszélő rendszer minőségét a készülék és a hozzá csatlakozó kábel együttesen szabja meg. Ennek az együttes rendszernek főbb jellemzői az adóirányú egyenérték, a vevőirányú egyenérték, az impedancia (reflexió) és az önhang csillapítás. A találmány szerinti megoldás ezek mindegyike szempontjából kedvezőbb körülményeket létesít. A fenti jellemzők a frekvencia függvényében változnak, és az átvitel minősége a frekvencia növekedésével rohamosan csökken. A változást főként a kábelnek a frekvenciával csökkenő kapacitív impedanciája okozza. Ha ezt ohmossá és a frekvencia függvényében bizonyos határig állandóvá tudjuk tenni, akkor a minőségcsökkenés megszüntethető. Az átlagos előfizetői kábelek hossza 2—3 km között van. Ez a kábelhossz a legnagyobb átviendő beszédfrekvenciának (3400 Hz) megfelelő hullámhossz (kb. 30 km) nyolcadrészénél is kisebb, ezért az koncentrált kapacitással helyettesíthető. Ha ezt a kapacitást aluláteresztő szűrővé egészítjük ki, akkor a határfrekvenciáig frekvenciafüggetlen csillapítást és impedanciát nyerünk. A működés magyarázatához egy, az ábrán látható ismert és általánosan használt és 3—12 elemeket tartalmazó készülék kapcsolásból indulunk ki. Minden más antisidetone készülék kapcsolása a működés szempontjából erre a szaggatott vonalon kívül ábrázolt alakra visszavezethető. Ennek alapján a működés a következő. Az előző bekezdésben említett előfizetői kábel kapacitása az ábrán 1-gyel jelölt koncentrált kapacitással helyettesíthető. Ezen kapacitás káros sönthatásának kiküszöbölésére a két szimmetrikus félből álló 2 tekerccsel aluláteresztő szűrőt képezünk, amelyet az ábrán szaggatott vonallal határolhatunk be. Az 1 és 2 elemekből felépített kapcsolás elektromos paramétereit a hullámszűrő elméletből már ismert számítási eljárással határozzuk meg. Az említett számítási eljárások szerint a kábel adatai alapján rögzített 1 kapacitásértékhez úgy méretezhető a 2 szabadon választható induktivitás, hogy ezen elemekből alkotott, az ábrán szaggatott vonallal behatárolt aluláteresztő szűrő átviteli sávja a beszéd-frekvenciák tartományát magában foglalja és ebben a tartományban kedvezőbb tulajdonságokat (konstans impedancia, kis csillapítás) mutat, mint a 2 tekercsek alkalmazása nélkül. Ez az elrendezés többlet alkatrész nélkül megvalósítható, ha a készülékben amúgyis meglevő 3, 4, 5, 6, 7 és 8 tekercsekkel rendelkező iránytranszformátort akkora szórással méretezzük, hogy ez a szórásérték megegyezik az előzőkben tárgyalt és előírt módon méretezendő 2 induktivitás értékével. Azonos szórásérték mellett különböző kábelhosszak esetén úgy nyerhetünk azonos aluláteresztő szűrőket, ha a kábel 1 helyettesítő kapacitását külső kondenzátorral kiegészítjük. Erre az amúgyis szükséges, de az ábrán fel nem tüntetett rádió zavarszűrő kondenzátor használható fel, amely eredeti feladatát továbbiakban is ellátja. Az ábrán még látható 9, 10, 11 és 12 elemek az eredeti készülék alkatrészei és funkciójukban a szabadalom alkalmazása esetén változás nem történik. Az ábrán 3—8 tekercsekből álló iránytranszformátor szórása, amely a 2 induktivitást megvalósítja, úgy hozható létre, hogy az 5, 6, 7, 8 tekercseket egymáshoz közel helyezzük el a transzformátor tekercselését hordozó csévetesten, míg a 3, 4 tekercsek az előbb említett tekercsektől geometriailag nagyobb távolságban vannak elhelyezve. A találmány révén az eddigi rendszerekkel szemben a következő előnyök érhetők el: 1. A kábel csillapítása a 'találmány alkalmazása nélkül 800 Hz-nél 0,1 N/km, 3400 Hz-nél 0,2 N/km. Alkalmazása esetén Ö—3400 Hz frekvencia-sávban egyenletesen 0,05 N/km. Emiatt már mind az adás-, mind a vételegyenértékben 2 km kábel esetén kb. 0,3 N javulás mutatható fel. 2. A találmány alkalmazása nélkül a készülék és a kábel, valamint a kábel és a telefonközpont között reflexió lép fel. Ennek további csillapításnövelő hatását az alkalmazott impedanciakorrekció megszünteti. 3. A készülék AEN szerint vizsgálva lényegesen megjavul, mert az érthetőséget döntően befolyásoló nagyobb frekvenciák átvitele az alacsonyabb
