146201. lajstromszámú szabadalom • Hőhatásra beálló hosszváltozást és zökkenésmentes gördülést lehetővé tevő sínszál

0 Megjelent: 1960. február, 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.201. SZÁM-3. ÖO 18. a. 7-14. OSZTÁLY — BO—577. ALAPSZÁM Hőhatásra beálló hosszváltozást és zökkenésmentes gördülési lehetővé tevő sínszál Bonn Ádám mintakészítő, Budapest A bejelentés napja: 1956. október 18. A jelen találmány oly sínszálra vonatkozik, amely akadálytalanul lehetővé teszi a hőmérséklet ingadozások okozta hosszváltozásokat és emellett a vasúti járművek zökkenésmentesen gördülnek el rajta. Pontosabban kifejezve a találmány annak az ismert sínkötésnek a tökéletesítése, amelynél a sínszálak végei ferde metszésűek, legtöbbször oly módon, hogy a sínszál végének van egy középrésze, amely a sín hosszirányával párhuzamos és ehhez a középrészhez két ferde darab csatlakozik. A ferde levágással készült ismert sínszálakon azonban nem gördülnek a járművek zökkenésmentesen, mert az egyik sínszál függőlegesen elmozdul a másikhoz képest. A zökkenésmentes gördülés rendkívül előnyös egyrészt a zaj csökkentése céljából, másrészt az utasok kényelmének fokozása és a járművek kímélése végett. A jelen találmány értelmében a sínszálakat különleges mélyedésekkel és ezekbe illő kiemelkedésekkel látjuk el oly módon, hegy az egymáshoz illesztett két sínvégződés közül egyik se tudjon a másikho? képest függőleges irányban elmozdulni, de a hosszváltozás mégis lehetséges és a szilárdság kielégítő. Emellett a sínszál egyik végének kialakítása a másik végződés tükörképe, ami a gyártást és az illesztést megkönnyíti. A csatolt rajz 1. ábrája a sínkötés oldalnézete az oldalsó kapcsoló hevederek elhagyásával. A 2. ábra a sínkötés felülnézete, de a hevederek feltüntetésével. A 3. ábra az egyik sínszál oldalnézete belülről tekintve. A 4. ábra a sínkötés egy részének oldalnézete nagyobb léptékben, az oldalsó hevederek feltüntetése mellett és az 5. ábra metszet a 3. ábra V—V vonala szerint. Végül a &. ábra végnézet a 3. ábra jobboldala felől tekintve. A sínszál -.ége ferdén van levágva és összeillesztés után a ferde 1 részek között hézag van a hőtágulások lehetővé tételére, a ferde részek közötti, hosszirányú 2 darabok pedig érintik egymást. A ferde levágások helyén a sín gerince vastagított, előnyösen olyképp, hogy a gerinc vastagsága egyenlő a fejrész vastagságával (5. és 6. ábra). A vastagítás a 11 és 12 élek között van. így kielégítő a szilárdság és elegendő anyag áll rendelkezésre a kiemelkedések és mélyedések kialakítására, amelyek a következőket tartalmazzák: A sínszál végén levő 3 nyelv, amelynek magassági mérete kisebb mint a sín teljes magassága és amelynek mégfelelő 4 mélyedés vagy horony az illeszkedő rész másik végén van. Ez a 3 nyelv túlnyúlik a ferdén levágott részeken és beleér a másik sínszál 4 hornyába, amelynek függőleges irányú mérete egyenlő a nyelv függőleges méretével, illetve ez utóbbinál csak annyival kisebb, hogy a nyelv és a hozzá tartozó horony között csúszó illesztés váljék lehetővé. A rajz szerinti kivitelnél a nyelv és horony oldalsó határoló felületei ferdék, de ennek nincs különösebb fontossága, mert a nyelvet csupa vízszintes és függőleges felület is határolja. A felrajzolt kivitel előnye, hogy a nyelvet könnyebben lehet a horonyba helyezni és az elkészítés is könnyebb. A 3 nyelv mellett és alatt tehát a sínszál külső végén kiemelkedő 5 léc van, amely a sínszál talpának része is alkalmas arra, hogy a hozzá tartozó másik sínszál illeszkedő részének belső- végén levő 6 horonyba hatoljon. Ezekre az 5 és 6 részekre is vonatkozik az, arnit a fentiekben mondottunk, tehát a léc és horony függőleges mérete megfelel a csúszó illesztésnek, a vízszintes méretek viszont lehetővé teszik a hosszirányú elmozdulást. Az illeszkedő rész közepe táján, tehát a nyelv és 6 horony között van, a 7 kiemelkedés és a 8 horony, melyek a hozzájuk tartozó másik sínszál megfelelő részeivel működnek együtt. A kapcsolódás tehát egyrészt középen a 2 darabnál történik a 7 és 8 részek révén, másrészt a ferde levágású részek mellett a 3 nyelv és az 5 talprész révén. A leírt kialakításnál a sínszál elkészíthető úgy, hogy illeszkedő vége a hozzá tartozó másik sínszál illeszkedő végének pontos tükörképe és mivel a részek három helyen hatolnak egymásba, a két sínszál függőleges irányban egymáshoz képest teljesen rögzítődik, tehát mikor a jármű az egyik