146199. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénporrobbanás tovaterjedésének meggátlására

Megjelent: 1960. február 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.199. SZÁM 5. d. 6-9. OSZTÁLY - BA-1265. ALAPSZÁM Eljárás szénporrobbanás tovaterjedésének meggátlására Bányász János oki. bányamérnök, Budapest A bejelentés napja: 1958. május 30. A találmány eljárás szénporrobbanás tovaterje­désének meggátlására. A bányákban bekövetkező sújtólég robbanás rendszerint helyi lefolyású. Szénproveszélyes bányákban azonban a robbanás tovaterjedése minden valószínűség szerint bekö­vetkezik, mert — függetlenül, hogy az eredeti be­gyújtást és robbanást mi idézte elő — a légnyo­más következtében a már leülepedett szénpor fel­kavarodik, amely az előző robbanástól szintén fel­robban. Ez.a folyamat végighatolhat akár az egész bányán is, ha nem védekezünk ellene. A véde­kezési lehetőség egyrészt a sújtólég vagy a szálló­szénpor begyújtása elleni védekezésből, másrészt a már bekövetkezett sújtólég vagy szénporrobba­nás tovaterjedésének megakadályozásából áll. A robbanás tovaterjedésének meggátlására a legegyszerűbb eszköz a billenővizes vályúk alkal­mazása, amikor a robbanás hatására a billenő­vályúk kifordulnák és belőlük a víz kiöimlik. Döntő fontosságú azonban, hogy a billenés kellő időbén "történjék, -hogy-a robbanási lángot elolthassa, de még ez esetben is a légnyomás már részben át­haladt a kiömlő víz által létesített védő övön és ott a további szénport felkavarta és ezzel szállóvá tette. A billenővályúk felett viszont, a láng át­csaphat és ezért a módszer sok esetben hatástalan. Hasonló a kőporgátakkal vagy kőporövekkel való védekezés is. Ez esetben a védekezési célból elhelyezett száraz kőport a robbanás lesodorja a stabil padokról, vagy a labil egyensúlyban levő padokat is feldönti és így a kőpor a felkavart szén­por közé kerül és annak hamutartalmát oly mér­tékig megemeli, hogy az már nern robbanóképes. A robbanás tovaterjedésének veszélye ez esetben is fennáll, mert a robbanás a szénport a kőporon túl is felkavarja és akár a nem megfelelő össze­keveredés következtében — amelyet például soro­zat robbanás is előidézhet —, akár a kőpor fo­gyatékossága miatt, vagy egyéb okból kifolyólag is, a meglevő szállópor' tovább robbanhat. A kő­por hátránya még az, hogy gyakori és pontos ellenőrzést követel, mert a kőpor az általában nagy páratartalmú bányalevegőben gyorsan nyir­kosodik, amikor már semmi gyakorlati értéke nincs. Ajánlatos tehát olyan kőport alkalmazni, amelyiknek kicsiny a nedvszívó képessége, vagy azt utólagos kezeléssel csökkenteni lehet. Ugyan­akkor célszerű, ha a bányalevegő páratartalma minél kisebb. Célszerű védekezési mód tehát az, amikor a kőporgát közelében a bányalevegő páratartalma kicsiny és a kőpor anyaga kevésbé nedvszívó. Általában célszerű a minimumra csökkenteni a szállópor keletkezését és a kőporgát, vagy kőpor öv közelében megszüntetjük a szálló szénpor ke­letkezését, illetve a keletkezési lehetőségét. Ezt gyakorlatilag úgy érhetjük el, ha a kőpor köze­lében a lerakódott szénport nyirkosítjuk, amely esetben a robbanás hatására az nem kavarodik fel és így a levegőben nem lesz szállópor. Ez esetben kétszeres védekezésünk van, mert egyrészt nincs a levegőben szállópor, ami a további rob­banást táplálná, másrészt a levegőbe kerülő kőpor a meglévő robbanást lefékezi. Ezen kettős hatás összehasonlíthatatlanul nagyobb biztonságot ad, mint bármelyik eddigi módszer. A javasolt eljárás példaképpeni kivitele egy fő­légosztály kőporgát közelébeni megoldását mu­tatja. A kőporgát légárammal szembeni oldalán — vagyis azon vágatrészen, amely felől a lég­áram a kőporhoz érkezik — kb. 150 fm vágat­szakaszt gyorsan nedvesítő és tartósan nedvesen tartó permettel nyirkosítunk. A kőporgát helyét célszerű úgy kijelölni, hogy ezen kb. 150 fm-es szakaszban törés is legyen. Ezen vágatszakaszt a levegő páratartalmának csökkenésére még további nedvszívó anyaggal, például CaCl2-vel is célszerű beszórni, amelyet időnként a szükségnek megfele­lően megújítunk, illetve cserélünk. A kőporgát másik oldalán a vágatból kb. 50 fm-t permete­zünk be ugyanolyan módon, mint a légárammal szembeni oldalon, de itt már elhagyhatjuk a to­vábbi nedvszívó anyaggal való beszórást. Kis pára­tartalmú bányáknál a nedvszívó anyaggal való szórás teljesen elmaradhat. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás szénporrobbanás tovaterjedésének meggátlására, melyet az jellemez, hogy a tova­terjedés meggátlására szállóképes kőporgátat képe­zünk és vegyszeres vizes permetezéssel a vágat­szakasz portartalmát szállóképtelenné tesszük.

Next

/
Thumbnails
Contents