146190. lajstromszámú szabadalom • Univerzális redukáló tahiméter és ahhoz tartozó szabatos távolság- és magasságmérésre alkalmas léc
146.190 3 m = 50 • Lm — La ahol L m az —a'—, —f— mérőszálak közötti léchossz mértéke és La az alsó mérőszál távolsága a léc talpától. Ha a léc —0— kezdőpontját köreifordítással akarjuk az —a'— mérőszállal megirányozni, akkor most is azonos módon, mint a távolságmérésnél, korrekciót kell alkalmazni. A j javítási értékeit ekkor a mérőszálak jobb oldalán levő számok mutatják. A korrekció felépítése teljesen azonos a távolságmérésnél alkalmazott képletével K,„ = + (1/100) tl-j-e (cm) Az 5. és 6. ábra a távolságmérés, a 7. és 8. ábra a magasságmérés elvét szemlélteti. Az ábrák egyúttal a távolsági és a magassági mérőszálaknak az üvegkörön való helyzetét meghatározó és az alábbiakban közölt két függvényben szereplő jelölések magyarázatául is szolgálnak., Az 5. és. 7. ábrán az —O— középpontú —1— kör, a beosztást tartalmazó üvegkörnek, a —2— kör az —O'— középpontú okuláris látómezejének felel meg. A látómezőben csak az alsó és a felső mérőszál van feltüntetve. R< a távolsági beosztás, R,„ a magassági beosztás középsugara. Az irányszálakra és a mérőszálakra vonatkozó jelölések megegyeznek az 1. ábráéval. Amint látjuk, az okuláris —O'— középpontja z' értékkel lejjebb van, mint a távcső tengelyével koncentrikus —Q— középpontú üvegkör. így a látómezőben megfigyelhető —a—• (5. ábra), —a'— (7. ábra) mérőszál, a —h— vízszintes mérőszállal való egyeztetésnél vízszintes. Az 5. ábrán a távolságmérésnél, valamely k/ szorzóállandónál, az —a— és —f— mérőszálhoz tartozó száltávolság zt és a középponti szög ot. A 7. ábrán a magasságmérésnél valamely km szorzóállandóhoz tartozó analóg érték z m és Qm . A 6. ábra a távolságmérésnél a z/ száltávolsághoz tartózó L/ lécleolvasás mértékét mutatja a terepen, amidőn a távcső I irányvonalához tartozó magassági szög a. A 8. ábra az analóg értékeket mutatja magasságmérésre vonatkoztatva, a lécleolvasás mértéke ekkor Lm. Az anallatikus távcső fekvőtengelye ekkor a H pontban van, így ugyanitt van az A anallatikus pontja is. Távolságmérésnél az 5. ábra alapján felírhatunk egy geometriai összefüggést ebből 1 tg<?/ = Zf és a 6. ábra alapján egy optikai összefüggést Z( — z' tg (ÚJ = ír Ha bevezetjük a q< = ír /Rt viszonyszámot,. a két egyenletből z' z' tg ot = q; • tg (oj + — = qt • tg (a) — u>') + — (1) RÍ R( A 6. ábrából a k< szorzóállandóra vonatkozólag felírhatunk egy Összefüggést tg (o -f- co) — tg «•• 1 ki (1 + tg2 a) + tg a Végül az (1) és (2) egyenletből q< (1 + tg2 or) (2) tgo< = k, (l + tg2 a) + tga + tgi fi («) (3) ahol tg of = z'/f r = const. • A távmérőszálakhoz tartozó Qt szögnek tehát olyannak kell lenni, hogy bármely a helyen kielégítse k( szorzóállandónál a (3) függvényt. Magasságmérésnél a 7. és 8. ábra alapján az (1) egyenlethez hasonlóan, ha qm = f rfRm z' tg Qm — q,„ • tg (OJ — to') -]Rm A 8. ábrából a k„, szorzóállandóhoz felírhatunk egy összefüggést tg« tg OJ = Behelyettesítéssel k,?! + tg 2 a (1 + km ) km • 2 cos2 o/ tg a + tg co' COtg Qm = — 1 ...,,., T = lm («) qm -sm^ a qm -(l+tg 2 «'; A magassági mérőszálakhoz tartozó Qm szögnek tehát, bármely a szögnél és adott km szorzóállandónál ki kell elégíteni a fenti függvényt. A 9. ábra a találmány szerinti tahiméternek, mint diagram-tahiméternek, a látómezejét mutatja a léccel, « = 25°-nál. Az —1— diagramvonal az alapkörnek feleLmeg a —2— a távolságmérési, a —3— és —4— pedig a magasságmérési diagramvonal, előbbi km = 50, utóbbi k m = 100-as szorzóállandónál. A 10. ábra a találmány szerinti tahiméterneik, mint irányszálas tahiméternek a látómezejét mutatja szabatos mérésnél, a találmány szerinti léccel. Az ábra egy magasságmérési példát tüntet fel. A mérés a következő műveletekből áll: 1. Élesre állítjuk a léc képét az üvegkör osztott felületén. 2. Megirányozzuk közelítőleg a léc függőlegesét, ami annyit jelent, hogy a —v'— függőleges irányszállal oldalirányban a kis körök közepére állunk. 3. Az indexlibella buborékját középre állítjuk. 4. A magassági irányító Csavarral a —h— vízszintes irányszálat azzal az , —a'—- mérőszállal egyeztetjük, amelynél a léc felső részén levő —1— mozgatható jel — a vízszintes helyzetű fehér vonal — az —f— mérőszálhoz legközelebb nem esik. A feltétel az, hogy a mozgatható jel a lécen alaphelyzetben legyen, vagyis a fehér vonal középvonala egybeessen a léc kezdő osztásával. 5. A parallaxis kiküszöbölővel és az okulárissal élesre állítjuk a léc képét a szállemezen. 6. Szabatosan a —v'— szállal a kis körök közepére állunk. 7. A parallaxis kiküszöbölőt és az okulárist visszaállítjuk alaphelyzetébe, vagyis élesre állítunk a körön.. 8. A kör elfordításával az —a'— mérőszálat ráállítjuk a léc azon ékalakú osztására, amelyiknél a mozgatható jel az —f— mérőszáloa még éppen belül van.
