146176. lajstromszámú szabadalom • Érintkezőszerkezet főleg dugós csatlakozóhoz

Megjelent: 1960. február 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.176. SZÁM 21. c. 20-27- OSZTÁLY — TO—466. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÄLMÄNY Érintkezőszerkezet, főleg dugós csatlakozóhoz KONTAKTA Villamos Szerelési Anyagok Gyára, Budapest Feltalálók: Tóth Artúr és Sziha Ferenc, mindkettő Budapesten A bejelentés napja: 1958. július 15. Az ismertetendő érintkezőszerkezetet ez alka­lommal abban a formában mutatjuk be, amelyben az a dugós készülékcsatlákozónál került alkalma­zásra. Az eddig ismert dugós készülékcsatlakozók leg­többjénél az érintkezők többrészűek, ami azzal a hátránnyal jár, pl. a meleg helyen alkalmazott készülékcsatlakozóknál (ilyen pl. a közismert vasalócsatlakozó), hogy az átmeneti helyeken több­letmelegedések állnak elő a két vagy több egy­máshoz illeszkedő felületen, amelyek a villamos áramkörbe vannak kapcsolva. Ismeretes, hogy a fémek a meleg hatására tágulnak, ennek következ­tében a villamos áram átvitelére igénybe vett felü­letek mentén nyúlások keletkeznek, melyek végső fokon az áramátadás körülményeit rosszabbítják és ebből keletkeznek a nemkívánatos többletmele­gedések. Az új érintkezőszerkezet az előbb említett hi­báktól mentes, mivel pl. a vasalóból kiálló csa­pokra rádugott részétől kezdve egészen addig a pontig, ahol a zsinórvezeték rácsatlakozik, egy darabból készült. Ismeretes továbbá, hogy a legtöbb érintkező­szerkezet, mely kerek '(körkeresztmetszetű) csa­pokra csatlakozik, rendszerint a csapok sugaránál nagyobb körívben van hajlítva (lásd 1. ábra). Ilyen kivitelnél az „A" csapra illeszkedő B4 —B 5 érintkezők elméletileg a hengeres csap egy-egy alkotója mentén érintkeznek a csappal. Ilyen ki­vitel került főként forgalomba hazánkban is az utóbbi évek során. Az új kivitel ezzel szemben nem két, hanem szélső esetben hat alkotója mentén érintkezik a csappal, ami villamos szempontból azzal az előny­nyel jár, hogy az átmeneti ellenállás — a párhu­zamosan kapcsolt ellenállásokra vonatkozó Kir­choff-féle törvény értelmében — egyharmad ré­szére csökken. Az új kivitel azonban nemcsak villamos szem­pontból mutat előnyt, hanem pl. abból a szempont­ból is, hogy a szabványok által megkívánt ún. lehúzóerőt igen kedvező körülmények között szol­gáitatja. Ha ugyanis tekintetbe vesszük azt, hogy a korábbi kivitellel szemben nem 2, hanem 6 alkotó mentén súrlódik lehúzás alkalmával a hen­geres csapon, akkor könnyen belátható, hogy a lehúzóerő is — egyébként azonos körülmények között — jelentősen megnövekszik, mégpedig a súrlódásban résztvevő felületek száma arányában. Ebből következik, hogy azonos súrlódóerő előállí­tásához az új szerkezetben lényegesen kisebb rugóerő szükséges, ami a súrlódásban résztvevő felületek elhasználódása szempontjából előnyös. Ha ugyanis a rugóerő, amellyel a súrlódó felületeket a hengeres csapnak nekiszorítjuk, kettőnél több, tehát pl. 6 felületrészre oszlik el, akkor a súrlódó felületek kopása arányosan csökken, tehát pl. a harmadrészére. Ez. hozza magával azt, hogy az új érintkezőszerkezet tartósság szempontjából is felülmúlja elődeit. A 2. ábra mutatja az új kivitel elvi vázlatát. Ennél a kivitelnél az „A" csapot háromfelől, pl. célszerűen 120°-ra egymásból fogják körül a B,—B2 —B3 érintkezőujjak oly módon, hogy egy­egy érintkezőui j két-két alkotó mentén érintkezik az „A" csappal, lévén Rß < R^. Ez a kivitel teszi lehetővé, hogy a párhuzamo­san kapcsolt keresztmetszetek a lehető legkisebb színesfém felhasználással érik el a jó áramvezetés feltételeit és így e kivitel egyszersmind a leg­gazdaságosabb anyagkihasználást is biztosítja. Az ismert csatlakozók sajtolt szigetelőanyagból készült részei rendszerint két, különböző belső ki­alakítású részből állnak, ami jobbos és balos szige­tel ődaraboknak a párosítását kívánja meg, amelye­ket csavar fog egybe. Az; érintkezőujjaknak szim­metrikus elrendezése lehetővé tette a készülék­csatlakozó sajtolt szigetelőrészeinek, ill. a két fél­nek azonos idomokból történő kialakítását, ami azzal az előnnyel jár, hogy csak egyféle szigetelő alkatrészt kell előállítani. Ebből következőleg a

Next

/
Thumbnails
Contents