146161. lajstromszámú szabadalom • Nyersolajjal üzemeltetett Otto-motor
Megjelent: 1960. február 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.161. SZÁM 46. a2 . 105—110. OSZTÁLY - SA—1133. ALAPSZÁM Nyersolajjal üzemeltetett Otto-motor Sallai István autószerelő, Eger A bejelentés napja: 1958. április 26. A találmány olyan Otto-motor, amely nyer&olajjal üzemeltethető. Evégből a találmány szerint a hengerfej holtterébe tömegéhez viszonyítva nagy felületű betétet helyezünk, melyet a hengerfedélhez levehetően erősítünk. A rajz a találmány szerinti motor két kiviteli alakját példaképpen, vázlatosan tünteti fel. Az 1. ábra kétütemű motor hengerfejének hosszmetszete, beszerelt betéttel. A 2. ábra hasonló metszet 90°-kal elforgatott helyzetben. A 3. ábra a betét alulnézete. A 4. ábra négyütemű motor hengerfejének metszete. Az 1—3. ábrákat tekintve, 1 a motorhenger felső része, 2 a hengerfedél, 3 a gyújtógyertya, 4 a körtárcsa alakú betét, 5 ennek alsó párhuzamos, felületnövelő bordái, 6 pedig két felső szemölcse, melyeknek zsákfuratába hajtott 7 csavarok kívülről történő meghúzása útján a betét a 2 hengerfedélhez erősíthető. A 4. ábrán feltüntetett megoldás az előzőtől annyiban különbözik, hogy a 2 hengerfejen vannak a szokásos 8 szívó- és 9 kipufogószelepek is, ezenkívül a 3 gyújtógyertya mellett a Dieselmotoroknál szokásos 10 izzítógyertyát is alkalmazzuk. Az ismertetett új típusú belső égésű motor működése, kezelése és előnyei a következők. Az Otto-motor átalakításának célja, hogy a nyersolaj mint üzemanyag használatának ismert előnyeit karburátos motorokra is kiterjesszük, így tehát egyebek közt csökkentjük az üzemköltséget és meghosszabbítjuk a motor élettartamát, mégpedig gyakoi'latilag a fajlagos fogyasztás és teljesítmény változása nélkül. További előny, hogy a nyersolaj használatához átalakított motor indítása — különösen télen — könnyebb, mint akár az Otto-motorok, akár pedig a Diesel-motorok indítása. Az egyik kiviteli alaknál a nyersolaj üzemre átalakított kétütemű Otto-motornak két üzemanyag-tartálya van: egy nagyobb nyersolaj-tartály és egy kisebb benzintartály. Ezek tápvezetékei közös vezetékben egyesülnek. Ezen a helyen háromágú váltócsapot alkalmazunk. A közös vezeték a porlasztóba visz és indításnál, amikor a váltócsapot benzin betáplálására állítjuk be, a benzint a porlasztóba juttatja. A porlasztó úszóházában még az előző üzemből kifolyólag benzin van. Minden motornál kísérletileg megállapítható az a néhány perces idő, amelynek elteltével a találmány szerinti betét a sűrítő ütem végén már 250—350 C° körüli hőmérsékletet vesz fel, ami elegendő a nyersolaj üzem megindításához. Az említett idő végén tehát a váltócsapot nyersolajra állítjuk át és a továbbiakban ebben a helyzetben hagyjuk A porlasztó által előállított nyersolaj-levegőkeverék, a hengerbe jutva, a nagyfelületű betéttel lép érintkezésbe és ettől annyira felhevül, hogy robbanóképessé válik. Amennyiben a tapasztalai szerinti átváltási időpontban az átváltást elmulasztjuk, annak szükségességére a motor kezdődő kopogása figyelmeztet. A motor leállítása előtt a váltócsapot ismét átállítjuk benzinüzemre addig, amíg az úszóház benzinnel meg nem telik. Az ehhez szükséges idő megint tapasztalati érték, vagy pedig annak eltelte a fellépő kopogásról ismerhető fel. Ezután a motort leállítjuk. Négyütemű motoroknál, ahol előnyösen izzítógyertyát is alkalmazunk, nincs szükség benzintartályra, azonnal nyersolajjal indulunk, hasonlóan mint a Diesel-motoroknál, vagyis először bekapcsoljuk az izzítógyertyát, majd a motor kellő felmelegedése után azt kikapcsoljuk. Az indítás tehát itt egyszerűbb, mint a kétütemű motoroknál a fenti esetben, ámbár a szerkezet kissé bonyolultabb és az izzításhoz az akkumulátort is igénybe kell venni. Mindkét indítási mód a másik motortípusnál is alkalmazható, azonban előnyösebbek a fent ismertetett megoldások, különösen, ha a kétütemű motor kerékpárt, a négyütemű pedig személy- vagy teherautót vagy stabil gépet hajt. Az elpárologtató betét szükséges tömegét és felületét számítással és kísérletileg állapítjuk meg. Anyaga hőálló, nagy szilárdságú, szívós fém. A betét és a hengerfedél között a hőelvezetés csökkentésére hőálló hőszigetelő réteget (pl. alátétgyűrűt) használhatunk ott, ahol a felerősítő szemölcsök a hengerfedélhez szorulnak. A felerősítés szükség esetén kettőnél több csavarral vagy másképpen is végezhető. Az átalakításhoz külön tervezett új hengerfejet szerelünk az eredeti hengerfej helyébe. A találmány éppúgy alkalmazható
