146160. lajstromszámú szabadalom • Közvetlen kapcsolású és író oszcillográf

Megjelent: 1960. február 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.160 SZÁM 21. e. 1—13. OSZTÁLY — SA—1120. ALAPSZÁM Közvetlen kapcsolású és író oszcillográf Strauszman Nándor kutató mérnök, Budapest A bejelentés napja: 1958. március 4. Az alacsony frekvenciájú rezgések regisztrálására már ismeretesek különféle típusú mechanikus közvetlen író oszcillográfok, melyeket két nagy kategóriába lehet sorolni: 1. elektrodinamikus oszcillográf, 2. elektromagnetikus oszcillográf. A találmány az 1. és 2. kombinált változatára vonatkozik. Mint ismeretes ezen oszcillográfok működése azon alapul, hogy lágyvasat, vagy galvanométer-szerű tekercset helyezünk mágneses térbe, amely két részből áll: a) permanens, vagy elektromágnes által gerjesztett részből, mely az irányító mező, b) egy lengő tekercs, mely a végkimenőcső transzformátor alacsony impedenciájú tekercséhez van kapcsolva, melyet a regisztrálandó áram átjár. Ezúton jut el a váltó, vagy váltakozó áram, amely a mozgó résznek a kilengéseket és az állandó pillanatnyi helyzetét megszabja. Jelen találmány célja, hogy leegyszerűsítse ezen oszcillográfokat, és lehetővé tegye ezen készülékek könnyebb kapcsolását az erősítő végfokozatára, valamint a következő főbb előnyökkel bír: 1. Lehetővé teszi az oszcillográf transzformátor nélküli alkalmazását, azaz kapcsolását a végcsövek anódjaira közvetlen. 2. A legalacsonyabb frekvenciák regisztrálható határát sokkal lejjebb lehet vinni, azaz egészen a 0-ig. 3. A felsőbbrendű frekvenciák regisztrálását feljebb lehet vinni. 4. A regisztrálható frekvenciák görbéjét jóval megjavítja. A műszer szerkezete és kapcsolása a következő: A rajzon, mely a műszert felülnézetben ábrázolja (3, 4) N, illetve (5, 6) S elektromágneses pólusok, (8) a lágyvas lengő rész. A (7) tengely, mely két végén csapágyazva van, túlnyúlik a csapágyakon. A tengely alsó vége egy házba nyúl, mely ház és tengelyvég közé egy rugó van rögzítve, mely rugó a 0 pontra való visszaállást és a csillapítást van hivatva elvégezni. A tengelynek a csapágyon felül túlnyúló részére van rögzítve a regisztráló írótoll. A (11) és (12) tekercsek sorba vannak kötve, melyek a két pólusnak azonos mágneses gerjesztést adnak. A (9, 10) tekercsek párhuzamosan vannak kötve, melyek egyidejűleg a végcsövek anódjainak terhelését is képezik. A két pár (3, 4) N, N illetve (5, 6) S, S mágneses pólus szaggatott vonallal jelzett kötése képezi a mágneses erővonalak zárókörét. Minthogy a (11) és (12) tekercsek árama sem gerjesztése nem változik, a lengő rész mindig annak az N pólusnak irányába tér ki, melynek tekercsében nagyobb intenzitású áram folyik, ami azonos a cső anód áramával. A kitérés nagysága is teljesen hű lesz a két tekercsben folyó áram intenzitásának egymáshoz való viszonyához. A gerjesztő áram, amely átfutja a két azonos pólusú tekercset, a két váltakozó áramú tekercseknek áramösszegéből áll. A váltakozó áramú tekercsek pedig a szemben levő oldalon vannak elhelyezve, melynek árama, illetve mágneses mezőváltozása adja meg a lengő rész pillanatnyi helyzetét. A gerjesztő áramot tulajdonképpen a végcsövekben haladó áramok összege képezi, hasonlóképpen, mint egy gerjesztett hangszórónál. Ez jelen esetben úgy történik, hogy az egy oldalon levő két egymás mellett, vagy egymás felett elhelyezett azonos pólusú tekercsei sorban vannak kapcsolva, mely képezi az állandó gerjesztett részt. E tekercsekből kilépő áram két egymással párhuzamosan kapcsolt tekercsen halad át, melyek huzalának keresztmetszete előbbi tekercsek huzalának fele és menetszáma kétszerese. E két tekercs másik két vége két kimenő1

cső anódjának vannak kötve. A helyzet pedig a következő: Az ampermenetek száma minden esetben a két póluspár tekercseiben teljesen egyenlő nagyságú. Azonban amíg a gerjesztett pólusok tekercseiben az áramok azonos fázisúak, a váltakozó pólusok tekercseiben az áramok ellenkező fázisúak és egymáshoz viszonyítva más intenzitásúak minden pillanatban, kivéve, ha a csövek rácsán semmi jel nincs. Ez esetben pedig a lengő rész a középen, azaz a 0 ponton helyezkedik el. Fentiekből következik, hogy a lengő rész hűen követi a két