146158. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ionizáló sugárzások elleni védőépületelemek és vakolatok előállítására

Megjelent: 1960. február 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146158. SZÁM 80. a. OSZTÁLY - SA—1114. ALAPSZÁM Eljárás ionizáló sugárzások elleni védő-épületelemek és vakolatok előállítására Dr. Slaba Jaroslav mérnök, Prága, és Potucek Vladimir mérnök, Prága-Hostivar A bejelentés napja: 1958. február 1. Magas kvantumú láthatatlan sugárzásoknak, mint pl. röntgensugaraknak más jellemző tulajdonságaik mellett az élő szervezetre és a vérképző szeivekre sajátságos biológiai hatásuk is van. Ennek az energiagazdag sugárzásnak a sejtre gyakorolt roncsoló hatása rendszerint a sejtosztódás lelassulásában, a sejt általános elsatnyulásában, végül közvetve vagy közvetlenül a sejt elhalásában nyilvánul meg. Az égési sebek, bőrgyulladások, és a vér-, illetve vérképző szervek károsodásai a röntgenológiai és radiológiai munka kísérő jelen- • ségei, — olyannyira, hogy ezeken a munkaterületeken feltétlenül szükséges a munkahelyek hatékony védelme. .Az ionizáló sugárzás elleni védekezés alapelve — általánosságban — a testek abszorpciós tulajdonságaiból adódik és elsősorban az abszorbeáló anyag összetételén, az alkalmazott sugárzás hullámhosszán, anyagának faj-súlyán és végül vastagságán múlik. Az abszorbeáló közegről elméletileg egyneműséget tételeznek fel, holott a gyakorlatban a tömeg nem egynemű. Ez feltétlenül szükségessé teszi egy adott elnyelési környezetben az egyes elemek arányának, tehát az abszorbeáló tömeg összetételének - tekintetbevételét. Magától értetődik tehát, hogy elnyelőanyagként olyan anyagok jönnek számításba, amelyek magas atomszámú elemeket tartalmaznak és jelentős fajlagos tömegük van. Az ionizáló sugárzások elnyelő-alapanyaga az ólom, amelyet általában fóliák, lemezek vagy tömbök alakjában alkalmaznak akár közvetlen, akár szórt sugárzás elleni védekezésre. Építéstechnikailag ugyanezt a célt szolgálja a báritbeton, báritvakolat, téga, a Kämpe—Lorey típusú lemezek és általában a báritos falazatok. E védőépítőanyagok főalkatrésze általában a barit, amely lényegében báriumszulfát (BaSO/t), báriumoxid (BaO) tartalommal, fajsúlya pedig 4,5 g/ccm. A barit eddig általános alkalmazása vakolatként vagy lemezek alakjában túlságos mértékű fogyasztáshoz vezetett, a báritnak más fontos iparágakban (nehéz vegyipar, papíripar stb.) való alkalmazása terhére. Szükségesnek mutatkozott tehát olyan elnyelőanyag előállítása, amely úgy az építkezésben, mint az ionizáló sugárzás elleni védelem általános technikájában alkalmazható. Különböző anyagok, különösen az ólomkohászatból és hasonló eljárásokból származó féltermékek és hulladékanyagok vizsgálata éppen ezek atomösszetétele tekintetében azt mutatta, hogy ezek a hulladékanyagok és féltermékek, valamint a további gyártási folyamatban nehezen feldolgozható anyagok nemcsak nagyfokú abszorpciós tulajdonságokkal rendelkeznek, hanem különböző szervetlen vagy szerves eredetű hordozóanyagokban elosztva lehetővé teszik az ionizáló sugárzás elleni hathatós védekezést. Ezek az anyagok az, elemeket részint elemi alakban, főleg azonban oxidok és szulfidok, továbbá komplex vegyületek alakjában vagy amfoter kötésekben tartalmazzák, az elemek nagy mennyisége miatt. Ilyenek például a következő anyagok: a) Kirostált ólomérchulladék (az ólomkohászatban feldolgozható anyagnak egy alkatrésze), mely a következő elemeket tartalmazza: Fe, Pb, Sn, Si, Cu, Mn, Mg, Al, W, Cr, Zn, Na, Ag, Ni, — túlnyomóan oxidok alakjában, ill. egyéb kötésekben és részben elemi alakban is. b) Magasfokú oxidáció után visszamaradó ólomporok, melyek a Pb, AI, Cu, Ag, Ca, Sn, Bi, Fe, vagy Zn elemeket tartalmazzák, túlnyomóan oxidjaik alakjában. c) Arzénporok, mint az említett gyártási folyamat hulladékanyagai, amelyek a Fe, Cu, Zn, Si, As, Pb, Sn, Ca, Ag, Cd, Sn, Mg, Na vagy Li elemeket tartalmazzák, feltehetőleg oxidok alakjában, de adott esetben más kötésekben is. d) Nyers, pörköletlen érctörmelék, amely a Fe, Cu, Zn, Si, Ae, Sn, Sb, Mn, Al, Ag, Mg, Cd, Ti, Ni vagy W elemeket tartalmazza oxidok vagy szulfidok alakjában, és más kötésekben is. A találmány eljárás ionizáló sugárzás elleni védő-épületelemek és vakolatok előállítására, mely szerint az ólomkohászat és a hasonló ércfeldolgozó eljárásoknál keletkező hulladék- és féltermékeket, illetve a további feldolgozási folyamatokban nehezen feldolgozható termékeket, melyek a Pb, Fe, Sn, Si, Cs, Sb, As, Mn, Mg, AI, W, Cr, Cu, Zn, Na, Ag, Ni, Cd, Li és Ti elemeket akár elemi alakban, de túlnyomóan vegyüle-