146148. lajstromszámú szabadalom • Vetőcsoroszlya sorbevetőgépekhez

O Megjelent: 1960. február 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.148. SZÁM 45. b. 10~20. OSZTÁLY - 00-74. ALAPSZÁM Vetőcsoroszlya sorbavetőgépekhez Oroszi András, Budapest A bejelentés napja: 1958. április 29. A gyökértermésű kultúrnövényeket a felnevelt, terméshozó egyedszámnál sűrűbben .vetik. A sűrűbb kelést egyelési munkával ritkítják. Az egyelés munkája igen lassú és költséges, mert a sorvetőgépeken használt vetőegységek, illetve csoroszlya-megoldások túl sűrű magtávolsággal oldják meg a vetést. Ha pedig a vetőmag-mennyiséget csökkentik, nem biztosítható a nagy termések alapfeltétele, a holdankénti maximális növényegyed. Olyan megoldás vált szükségessé, amellyel a gyakorlatban kialakult vetőmag-mennyiség elvetése esetén is az egyelési munkát jelentékenyen megkönnyítő ritka-állású növényállomány érhető el. Az ismert vetőcsoroszlyák munkája hátrányainak kiküszöbölését, azok tökéletesítését célzó, a magvak ikersoros vetésére készült találmány szerinti vetőcsoroszlya lényege az, hogy a magvaknak egymástól célszerűen 2—3 cm-re való ikersoros vetésére, alul két saruban végződő ikercsoroszlya tölcsére és felül nyílása van, melybe maglevezető szerv torkollik. Továbbá a tölcséres nyílásban felező fal van kiképezve és a vezetőesoroszlya előtömörítő, tömörítő, valamint kétágú maglevezető csővel van ellátva. A találmány szerinti vetőcsoroszlya a szükséges vetőmagmennyiséget nem egy, hanem kettő, egymástól mindössze 2—3 cm távolságú ikersorba osztja meg, illetve veti el. Ez a sortávolság nagyobb tenyészterületet biztosít a csíranövények számára, s a ritka állás eredményeként a növénykék az életért való harcban nem pusztulnak ki, hanem rohamosan fejlődnek, életerősek, s a betegségekkel, kártevőkkel szemben ellenállóbbak. E vetőcsoroszlya utáni kelést az eddigi rövidnyelű kapires helyett hosszúnyelű kapával, kényelmes, álló testtartással lehet kiegyelni. Ez az egyelési mód 250—300%-kal termelékenyebb a réginél. Az egyelésre szoruló növények egyelési költsége 60— 70%-kal csökken, egyelésre 60—70%-kal kevesebb kézierő szükséges. A találmány szerinti vetőesoroszlyával való vetés az egyelésre nem szoruló gabonafélék, évelő takarmányok és mesterséges gyepek terméshozamát is növeli, mert a tökéletesebben megosztott tenyészterület biztosításával egységnyi területen több terméshozó egyed nevelhető fel. E csoroszlya a forgalomban és használatban levő valamennyi sorvető gépre felszerelhető és az ismert csoroszlyákból is kialakítható. Előállítási költsége alig több az eddig gyártott és használt csoroszlyákétól. A rajz a találmány szerinti csoroszlya egy példakénti kiviteli alakját szemlélteti. Az 1. ábra egy kéttölcséres nyílású vetőcsoroszlyát oldalnézetben, a 2. ábra pedig felülnézetben mutatja vázlatosan. Az ismert vontatott vagy függesztett sorbavető gép csoroszlyahordozó gerendelyéhez van kapcsolva a két laposvasból készült —7— vonószár, mely a gerendely mögött, a vetésmélységet szabályozó —2— szerv függőleges karjára erősített előtömörítő —3— hengerre vagy szánra támaszkodik. A —2— szabályozó szervben a függőleges kar a kívánt- vetésmélység beállíthatósága végett csúsztathatóan van illesztve s állítás után rögzíthető. A —7— vonószár másik végéhez csavarokkal kapcsolódik a vetőcsoroszlya. A vetőcsoroszlya pl. öntéssel egy darabban készítve úgy van kiképezve, hogy felül tölcséres nyílása van, amely nyílást felezőfal két ágra oszt s az egyik —1— csoroszlyatölcsért képező ág a nyílás felső szélén vagy a nyílás alatt kezdődő felezőfal alatt előre, a másik pedig hátra hajlik és a két —1— csoroszlyatölcsér —12— szárnyakban és magágyat nyitó csúszó —8— saruban végződik. A —8— saru a két —12— szárnnyal együtt csónakalakúan van kiképezve. Ez a két csónakalakban kiképzett rész oldalnézetben vett középvonalának egymástól való távolsága úgy van megválasztva, hogy üzemelés során a vetés zavartalanul biztosítható legyen. Ez a távolság előnyösen 10—20 cm. A —8— saruk elöl- vagy hátulnézetben vett középvonala előnyösen 2,5 cm-re van egymástól. Tehát a —8— saruk egymás után 10—20 cm-re, egymás mellett pedig 2,5 cm-re állnak a talajon. A találmány szerinti vetőcsoroszlya egyik változata úgy van kialakítva, hogy a vetőcsoroszlya magasságának, felső szélétől vett cca 1/3-ánál a felezőfal belül az egy tölcséres nyílást két ágra, azaz két —1— csoroszlyatölcsérre osztja. A felező-