146129. lajstromszámú szabadalom • Hordozható berendezés fémtárgyak roncsolásmentes metállográfiai vizsgálatához

146,129 3 A vizsgálandó fémtárgy keménységének megfelelően a 2 tárcsás kapcsolóval az elektromotor fordulatszámát beállítjuk és a mechanikai marást, illetve csiszolást a pontmaró és pontcsiszoló fejnek a fémtárgy vizsgálandó felületrészére helyezésével elvégezzük. A legfinomabb szemcséjű koronggal vagy papírral csiszolt felület is a mikroszkóp alatt még karcokat mutat. Ezeknek a karcoknak eltüntetésére a vizsgálandó pontszerű helyeket polírozni kell. A polírozás történhetik mechanikus vagy elektrolitikus úton. A találmány szerinti hordozható berendezéssel a polírozást elektrolitikus úton végezzük. Az elektrolitikus polírozás lényege, hogy anódos oldással a polírozandó felület felső rétegét oldatba visszük. E polírozás előnye, szemben a mechanikus úton végzett polírozással, hogy a kezelt felületen elkenődés, úgynevezett Beilby-réteg, nem keletkezik. Az elektrolitos folyamat alatt az anódot úgy kell hűteni, hogy a hőmérséklet a 30 C°-ot ne érje el, ezért az elektrolit helyi felmelegedésének elkerülésére, azt állandóan keverni kell. A találmány szerinti hordozható berendezés elektrolitikus előkezelő szerkezeténél olyan pontfényező eszközt használunk, amelynél az elektrolit keverésére nincs szükség és az eltkrolit áramlás külső beavatkozás nélkül önműködően megy végbe. Az áram bekapcsolása után a pontfényező eszközzel érintett felületen gázfejlődés indul, a gázbuborékok a pontfényező eszközbe beépített elektrolit tartályban az eltktrolit oszlop felett összegyűlnek és az elektrolit osz^lopra fokozódó nyomást fejtenek ki. A gázbuborékok emelkedése és az elektrolit oszlopra kifejtett gáznyomás elegendő az elektrolit szükséges áramellátására. A polírozás után a vizsgálandó felületrészek mikroszkópiai vizsgálatra még nem alkalmasak, mert egyenletesen verik vissza a fényt és így a kristályszerkezetet nem lehet felismerni, ezért polírozás után a vizsgálandó felületrészeket maratni kell. Elhagyható a maratás a nagyon lágy és a nagyon kemény fázisból felépített szövetszerkezeteknél, ahol a fényvisszaverés nem egyenletes. A maratásnál a marószer az egyes kristályos fázisokat különböző mértékben marja és így a kristályok a mikroszkóp alatt jól láthatókká válnak. A találmány szerinti hordozható berendezés kiviteli alakjának elektrolitikus előkezelő szerkezetét a rajz 3—6. ábrája szemlélteti. Ez a szerkezet tehát a mechanikus előkezeléssel már előmunkált pontszerű felületrészeknek vagy egyébként is finomra munkált fémtárgyak, illetve gépalkatrészek ugyancsak pontszerű felületrészeir.ek a fényesítésére és maratására való a fémmikroszkópos metallográfiai vizsgálat előtt. Az elektrolitikus előkezelő szerkezet a használaton kívüli helyzetében a hordozható 22 szekrényes ládában van. A ládának felső 23 betétrésze, mely a 4. ábrában kiemelt helyzetben látható, magába foglalja az elektrolitikus előkezeléshez szükséges összes eszközöket és anyagokat. E betétrészben van a 24 doboz, mely ugyancsak kiemelhető. E dobozban van a szívó-nyomó szervvei és beépített elektrolittartállyal ellátott 25 pontfényező eszköz a 26 csatlakozó hüvellyel. A pontfényező eszközt használaton kívül, átlátszó műanyag védnsapka fedi, amely megakadályozza az eszköz szájrészének szennyeződését. A 24 dobozban van még a saválló szigetelésű anód- és katódvezeték, valamint a 27 hálózati csatlakozóvezeték. A 23 felső betétrészhez nyernek elhelyezést a 28 elektrolitos üvegek és a 29 marószeres üveg, valamint a 3ü edények az elektrolit felszívásához. Itt találjuk még a 31 porlasztás üveget az öblítő alkohol számára és a 32 vattatartót az automatikus adagolóval. A vattartartó mellett a 33 gumidabdás kézi fújtató van a felső betétrészbe rögzítve. A fújtató a kezelt felületrész szárítására való. A felső betétrész tartalmazza még: a 34 kezelőtálcát, a saválló acél 35 anód hozzávezető lemezt, a mágneses tapadású 36 anódcsatlakozót, a 37 csipeszt a vatta számára és a 33 csíptetőt az anód hozzávezetéshez. A 23 beíétrész férőhelyének jobb kihasználása céljából a betétrészbe helyezhető szállításkor a fémmikroszkóp levehető és cserélhető három talprésze, nevezetesen a tárcsa alakú 39 kis felfekvő talp a háromszög alakú 40 nagy felfekvő talp és a V alakú állítható 41 felfekvő talp a hengeres felületű gépalkatrészekhez. A szekrényes láda alsó 42 fiókosán kihúzható része, melyet az 5. ábra külön szemléltet, a szerkezet villamos felszerelésének befogadására való. A fiók mellső lapja 43 kapcsolótáblaként kialakított. A kapcsolótáblán van a hálózati vezeték 44 bemenő csatlakozóalja a 45 dugós feszültségbeállító, mely a szerkezetnek a rendelkezésre álló hálózati feszültségre való átkapcsolását teszi lehetővé 100—250 volt között és a 46 főkapcsoló a hálózati vagy telepes áramadáshoz. A kapcsolótáblán van még a 47 nagyfeszültségű és a 48 kisfeszültségű telepes feszültségszabályozó, a 49 és 50 dugós rövidrezáró a nagy-, illetve kistelepes feszültség beiktatására, az 51 kimenő csatlakozóalj a fényező eszközhöz és a vizsgáló fémtárgyhoz és szükség esetére az 52 csatlakozóalj a mikroszkóphoz. A kapcsolótábla további szerelvényei: az 53 feszültségmérő műszer és e műszer 54 átkapcsolója, mely a hálózati feszültséget és átkapcsolva az elektrolízáló áram feszültségét mutatja. A kapcsolótáblán találjuk még az 55 feszültségi stabilitás szabályozót, az 56 árammérő műszert és az 57 nagy pontenciómétert az elektrolízáló feszültség, illetve áramsűrűség beállítására. A kapcsolótáblát szállítás közben tolóajtó védi. A szerkezet villamos felszerelését tartalmazó fiók az 58 fogantyúk segítségével húzhatók ki a szekrényes ládából. A fiók belsejében találjuk a hatvan voltos 59 anódtelepet átlátszó műanyag fedelű tokban a csatlakozó dugókkal, továbbá a 61 egyenirányító csövet, mely az elektrolitikus pontfényező eszköznek teljesen lüktetésmentes egyenáramot ad. A fiókban van még a 00 transzformátor és végül a 62 szűrőkondenzátor. Az elektrolitikus előkezelő szerkezet használatra kész összeállítását a 6. ábra szemlélteti. A szerkezetet úgy használjuk, hogy a vizsgálandó tárgyat vagy gépalkatrészt' az áramforrás 51 kimenő csatlakozóaljának pozitív sarkához kötjük a 24 dobozból kivett kábel és a 35 lemezes vagy a 36 mágneses vagy a 38 csiptetős áramhozzávezető közvetítésével. Nagyobb, vastárgyakhoz mágneses, kisebb darabokhoz lemezes hozzávezetőt használunk. A kisebb testeket a 34 kezelőtálcán fényez-