146124. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített savhidrazidok előállítására

2 146.124 Farmakológiai szempontból különösen értékesek a palmitinsavból és a sztearinsavból levezetett olyan savhidrazidok, amelyekben R2 izopropil­vagy benzilmaradék. A találmány szerint nyerhető helyettesített sav­hidrazidok jól definiált sókat adnak akár szervet­ion, akár szerves savakkal, ilyenek pl. a halogén­hidrogénsavak, mint sósav, brómhidrogén, jód­hidrogén egyéb ásványi savak, mint kénsav, fosz­forsav, salétromsav és szerves savak', mint borkő­sav, citromsav, kámforszulíosav, etánszulfosav, szalicilsav, aszkorhinsav, maieinsav. mandulasav stb. Előnyös sók a hidrohalogenidek, különösen a hidrokloridok. A savaddiciós sókat, előnyösen közömbös oldószerben, a hidrazinszármazéknak a megfelelő sav feleslegével való kezelése útján állítjuk elő. A találmány szerint nyerhető helyettesített savhidrazidok vagy ezek sói gátolják a mono­aminoxidázok működését, egyes képviselői' külö­nösen kifejezett depresszióellenes hatásukkal tűn­nek ki és teljes elesettség esetén gyarapítólag hatnak. Ezzel értékes módon gazdagítják gyógy­szerkincsünket. 1. Példa: 20 g linolsavat és 5,4 g izopropilhidrazint 100 ml száraz metilénkloridban feloldunk és 14,7 g diciklohexükarbodiimiddel szobahőmérsék­leten néhány órán át kavarjuk. A kivált diciklo­hexilkarbamid leszűrése után a metilénkloridos oldatot vákuumban bepároljuk, a maradékot éter­ben felvesszük és a még jelenlevő linolsav nyo­mait telített nátriumbikarbonátoldattal való rá­zassál eltávolítjuk. A nyers kondenzálási termé­ket nagyvákuumban végzett desztillálással tisz­títjuk meg, amikor is 170 C°/0,005 mm Hg forrás­hőmérsékleten főfrakcióként az I-linolil-2-izopro­pil-hidrazint kapjuk sárgás olaj alakjában, amely kb. 0 C°-on megszilárdul. 2. Példa: 10 g palmitinsavhidrazidöt (melyet palmitinsav­metileszterből az ekvivalensnél valamivel nagyobb mennyiségű hidrazinhidráttal való melegítés útján alkoholos oldatban kaptunk, olvadáspont 110 C°/100 ml alkoholban szuszpendálunk és aceton, valamint platinakatalizátor hozzáadása után közönséges hőmérsékleten és nyomáson hidrogénezzük. A számított mennyiségű hidrogén felvétele után a reakcióelegyet a katalizátortól elkülönítjük és szárazra pároljuk. Az így kapott l-palmitoil-2-izopropil-hidrazin olvadáspontja al­koholból végzett átkristályosítás után 82—83 C°. Ha palmitinsavhidrazid. hidrogénezését aceton helyett benzaldehid jelenlétében hajtjuk végre, analóg módon az l-palmitoil-2-benzilhidrazint kapjuk, melynek olvadáspontja 74—75 C°. 3. Példa: 60 g sztearinsavat 100 ml metanollal és 2 ml kénsavval 5 órán át főzünk. Ekkor 63 g sztearin­savmetilesztert kapunk, melynek olvadáspontja 115—118 C°/0,05 mm Hg. Ez észter 57,2 g-ját 11.5 g hidrazinhidráttal 100 ml alkoholban főz­zük. A kapott sztearinsavhidrazidot alkoholból átkristályosítjuk, olvadáspontja 112 C°. Aceton­nal való főzéssel az l-sztearoil-2-izopropilidén­hidrazint kapjuk (olvadáspont 57—58 C°), melyet alkoholos oldatban platinakatalizátorral közön­séges hőmérsékleten és nyomáson hidrogénezünk. A katalizátort leszűrve a szűrlet bepárlása és a maradék alkoholból végzett átkristáiyosítása után az l-sztearoil-2-izopropil-hidrazint kapjuk, melynek olvadáspontja 85—86 C°. 4. Példa: 6,6 g palrnininsavmetilesztert 9,5 g izopropil­hidrazinnal 62 órán át 120 C°-on hevítünk. Ezután a -még meleg olvadékhoz metanolt adunk és az elegyet lehűtjük. A hűtés közben kiváló csapa­dékot leszívatjuk és a metanolból átkristályosítjuk, amikor is az l-palmitoil-2-izopropil-hidrazinhoz ju­tunk, melynek olvadáspontja 82—83 C°. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás az R i —CO—NH—NH—R 2 általános képletű új helyettesített hidrazidok és ezek sóinak előállítására, mely képletben Rí egye­nes vagy elágazó láncú, telített vagy telítetlen 12—20 szénatomú szénhidrogénmaradékot és R2 aralkilmaradékot, vagy legfeljebb 6 szénatomot tartalmazó aliciklusos vagy telített egyenes vagy elágazó láncú alifás szénhidrogénmaradékot jelent, azzal jellemezve, hogy e savhidrazidvegyületeket vagy az Rí—COOH általános képletű savnak az H2 N—NH—R 2 általános képletű helyettesített hidrazinnal — mimellett Rí és R2 jelentése a fentivel azonos — N,N'-diszubsztituált karbodiimid jelenlétében végrehajtott kondenzálásával, vagy önmagában ismert módszerekkel állítjuk elő és adott esetben a kapott szabad savhidrazidot sóvá alakítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosí­tási módja, azzal jellemezve, hogy az Rí—COOH általános képletű savat az H2 N—NH—R 2 általá­nos képletű helyettesített hidrazinnal — mimellett Rí és R2 jelentése az 1. igénypont szerintivel azonos — adott esetben oldószerben, 15—30 C° közötti hőmérsékleten, N,N'-diszubsztituált karbo­diimid jelenlétében kondenzáljuk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foga­natosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kon­denzálást diciklohexilkarbodiimid jelenlétében vé­gezzük. 4. Az 1—3. igénypont bármelyike szerinti eljá­rás foganatosítás! módja, azzal jellemezve, hogy sav gyanánt palmitin- vagy sztearinsavat hasz­nálunk. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosí­tásí módja, azzal jellemezve, hogy az Rí—COOH általános képletű sav reakcióképes funkcionális származékát az . H2 N—NH—R 2 általános képletű helyettesített hidrazinnal — mimellett Rí és R2 jelentése az 1. igénypont szerintivel azonos — kondenzáljuk. 6. Az 1. vagy 5. igénypont szerinti eljárás foga­natosításí módja, azzal jellemezve, hogy az Rí—COOH képletű sav funkciónalis származéka­ként annak észterét, halogenidjet, amidját, vagy

Next

/
Thumbnails
Contents