146123. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített savhidrazidok előállítására
146.123 3 tunk, mely eceteszterből 99—100 CJ olvadáspontú finom, színtelen tűk alakjában kristályosodik. 5. Példa: 100 g glikolsavat 380 ml metanollal és 300 g tömény kénsavval glikolsav-metileszterré alakítunk át, melynek olvadáspontja 42—44 C°/12 mm, nD 25 = 1,4120. Ez észter 100 g-ját a számítottnál valamivel több hidrazlnhidráttal melegítjük. A félig szilárd reakcióterméket alkoholos átkristályosítással tisztítjuk. Az így kapott glikolsavhidrazid olvadáspontja 91,5—92,5 C°. Acetonfeleslegben való főzéssel az l-(hidroxiacetil)-2-izopropilidén-hidrazint kapjuk, melynek olvadáspontja 113—115 C°. E hidrazon 20 g-ját etanolban oldjuk és 0,1 g platinakatalizátorral közönséges hőmérsékleten és nyomáson hidrogénezzük. A hidrogénfelvétel befejezése után a katalizátorról leszűrjük és a szűredéket vákuumban bepároljuk A keletkező nyers l-(hidroxiacetil)-2-izopropil-hidrazint eceteszterből átkristályosítjuk, amikor 96—97 C° olvadáspontú, színtelen prizmákat kapunk. Analóg módon kapjuk glikolsav helyett a y-hidroxi-vajsavból kiindulva az l-(y-hidroxibutiril)-2-izopropil-hidrazint, melynek olvadáspontja 69—71 C°. 6. Példa: 15 g tejsavhidrazidot 150 ml acetonnal 3 órán át főzünk, majd a reakcióelegyet szárazra pároljuk és a sárgás, ragadós maradékot agyagon végzett rövid szárítás után 100 ml acetonnal még 2 órát át főzzük. Ujabb besűrítés és szárítás után a maradékot benzolból, vagy eceteszterből átkristályosítjuk. Az így kapott 86—91 C° olvadáspontú l-(a-hidroxipropionil)-2-izopropilidénhidrazin 24 g-ját 700 ml etanolban platinakatalízátor jelenlétében közönséges hőmérsékleten és nyomáson a számított mennyiségű hidrogénnel (1 mól pro mól hidrogénezendő anyag) hidrogénezzük. A katalizátortól mentesített oldatot vákuumban szárazra pároljuk. A maradékot eceteszterből átkristályosítjuk. Ily módon 15 g l-(a-hidroxipropionil)-2-izopropil-hidrazint kapunk, melynek olvadáspontja 102—103 C°. 7. Példa: 20.8 g tejsavhidrazidot 62 g 50%-os alkoholos fenilacetaldehid oldattal és 20 ml etanollal 1 órán át főzünk. A reakcióelegyből hidegen, több órás állás után kiváló terméket lenuccsoljuk és eceteszter és etanol 6:1. arányú elegyéből átkristályosítjuk. Az így kapott 160—163 C° olvadáspontú l-(o-hidroxipropionii)-2-(/'-feniletilidén)-hidi'azin 10,3 g-ját 50 ml etanolban 0,3 g platinaoxiddal közönséges hőmérsékleten és nyomáson a számított mennyiségű hidrogén felvételéig hidrogénezzük. A katalizátorról lenuccsolt oldatot vákuumban szárazra pároljuk, majd a maradékot benzolból átkristályosítjuk. Az így kapott l-(«-hidroxipropionil)-2-fenetil-hidrazin olvadáspontja 111,5—114 C°. 8. Példa: 168 g dietoxiecetsav-etilesztert 170 ml alkohollal és 100 g (100%-os) hidrazinhidrátíal keverünk és 6 órán át visszafolyatás mellett főzünk. Ezután az elegyet vákuumban desztilláljuk és ily módon 130 g dietoxiecetsav-hidrazidot kapunk, melynek olvadáspontja 103 C°/0,02 mm, no22 = = 1,4635. E termék állás közben közönséges hőmérsékleten megszilárdul. E hidrazid 20 g-ját 20 ml acetonnal 1 órán át visszafolyatás mellett főzzük. Ezután az aceton feleslegét ledesztilláljuk, a maradékot 50 ml alkoholban feloldjuk és kevés platinakatalizátor hozzáadása után közönséges hőmérsékleten és nyomáson a hidrogénfelvétel megszűntéig hidrogénezzük. A katalizátor leszűrése után a szűrletet vákuumban besűrítjük és a maradékot desztilláljuk. Ily módon l-dietoxiacetil-2-izopropil-hidrazint kapunk, melynek forráspontja 78—80 C°/0,1 mm, nD 23 = 1,4470. 9. Példa: A 8. példa szerint előállított dietoxiecetsavhidrazid 22,3 g-ját 50 ml alkohollal és 16 g benzaldehiddel 1 órán át vízfürdőn melegítjük. Ezután platinakatalizátor jelenlétében közönséges hőmérsékleten és nyomáson az előző példa szerinti módon hidrogénezzük. Ily módon az 1-dietoxiacetil-2-benzil-hidrazinhoz jutunk, amely benzolpetroléterből végzett átkristályosítás után 85 C°-on olvad. 10. Példa: 23,6 g tejsavetileszter és 14,8 g izopropilhidrazin keverékét kb. 60 órán át 120 C° olajfürdő hőmérsékleten visszafolyatás mellett hevítjük. A reakcióelegyet ezután a vízsugárszivattyú vákuumján besűrítjük. A szilárd maradékot ecetsavetileszterből átkristályosítjuk. Ily módon 15 g l-(a-hidroxipropionil)-2-izopropil-hidrazint kapunk, melynek olvadáspontja 102—103 C°. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás az R ,—CO—NH—NH—R2 általános képletű új helyettesített hidrazidok és ezek sóinak előállítására, mely képletben R) halogént, hidroxi-, vagy legfeljebb 4 szénatomot tartalmazó alkoxi-, vagy alkilmerkatocsoport helyettesítést tartalmazó telített vagy telítetlen, egyenes láncú vagy elágazó alifás szénhidrogénmaradékot és R2 aralkilmaradékot, vagy legfeljebb 6 szénatomot tartalmazó aliciklusos, vagy telített, egyenes vagy elágazó láncú alifás szénhidrogénmaradékot jelent, azzal jellemezve, hogy é savhidrazid-vegyületek előállítását vagy az Rí—COOH általános képletű savnak . az H2 N—NH—R 2 általános képletű helyettesített hidrazinnal, N,N'-diszubsztituált karbodiimid jelenlétében végrehajtott kondenzálása útján — mimellett R] és R2 jelentése a fentivel azonos — vagy önmagában ismert módszerekkel hajtjuk végre és adott esetben a kapott szabad savhidrazidot sóvá alakítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a R]—COOH általános képletű savnak a H2 N—NH—R 2 általános képletű helyettesített hidrazinnal való kon-
