146112. lajstromszámú szabadalom • Malmi őrlőhenger

Megjelent: 1960. január 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEfRÁS 146.112. SZÁM 50. b. OSZTÁLY — GA—507. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Malmi őrlőhenger EMAG Első Magyar Gazdasági Gépgyár, Budapest Feltalálók: Gál Zoltán gépészmérnök, Mezőcsáti Kálmán gépészmérnök, Lay Vilmos gépészmérnök mindhárman Budapesten A bejelentés napja: 1958. április 16. A találmány malmi hengerszékekben használható őrlőhenger. Az eddig ismert kivitelű malmi őrlőhengereknek több hibája van. Az őrlőhengerek kéregöntésű öntvények, amelyeknek belső része üreges. Az üreges kialakítás következtében kisebb lesz a henger súlya. Ez előnyös. Az üreges öntésnél azonban az esetleg előforduló magelcsúszás és a felületi hibák következtében nem lehet a hengereket kiegyensúlyozni. A kiegyensúlyozatlanság egyenlőtlen őrlési minőséget és aránylag gyors gépelhasználódást okoz. A jelenleg gyártott hengereknél a tengelyt közvetlenül a kéregöntésű hengerköpeny furatába sajtolják be, amit csak nagy sajtolóerővel lehet elvégezni a nagy mérettúlfedés miatt és a besajtolásnál a henger két végénél keletkező feszültségek őrlés közben deformálják, hiperboloid alakúvá teszik a hengert. A hengerek deformálódása következtében előálló őrlőrés megváltozása miatt az őrlés egyenlőtlen lesz. A találmány célja malmi hengerszékekben használható olyan őrlőhenger létesítése, amely gyakorlatilag sztatikusan és dinamikusan kiegyensúlyozott és amelynek végeinél a tengely besajtolása után káros feszültségek nem maradnak. A találmány szerinti őrlőhenger kéregöntésű, külső és belső palástfelületein megmunkált hengerköpenyből és ennek két végébe besajtolt perselyből és a perselyekbe sajtolt tengelyből áll. A mellékelt rajz a találmány szerinti szerkezet egyik kiviteli alakját példaképpen szemlélteti. Az 1. ábra az őrlőhenger metszete. A 2. ábra az „A" rész nagyított képe. Az 1 kéregöntésű hengerköpeny belső palástfelülete a 2 perselyekkel való összesajtoiás előtt, külső palástfelülete pedig az összesajtoiás után lesz megmunkálva. Ezzel biztosítható az őrlőhenger sztatikus és dinamikus kiegyensúlyozottsága. Ebből a szempontból már csak a palást belsejében esetleg előforduló öntési hibák, lyukak, zárványok okozhatnak pontatlanságot. A 2 perselyek öntöttvasból, vagy az 1 kéregöntésű hengerpalást anyagának folyáshatáránál lényegesen kisebb folyáshatárral rendelkező anyagból, pl. lágyacélból készülnek. Az öntöttvasból készült 2 perselyek külső átmérője bár nagyobb az 1 kéregöntésű hengerköpeny 2 perselyekkel illeszkedő méreténél, a mérettúlfedés azonban nem elég nagy mértékű ahhoz, hogy a 2 perselyek besajtolása után nagy feszültségek maradjanak a 1 hengerköpeny két végénél. Az, 1 hengerköpeny és a 2 perselyek illeszkedő felületei aránylag durva megmunkálásúak. A 2. ábra egy példaképpeni felületi minőség hq értékeit mutatja. A 2 öntöttvas perselyek besaj tolásánál a 2 perselyek külső érdes felületén a kiemelkedések nagyrészt letöredeznek és a letöredezett részek az 1 hengerköpeny, illetve a 2 perselyek bemélyedéseiben helyezkednek el. Így a besajtolás kisebb erővel hajtható végre és nem lépnek fel az 1 hengerköpeny végeinél nagy feszültségek. A 2 perselyek illeszkedő felületét besajtolás előtt valamilyen savval, pl. koncentrált sósavval vékonyan be kell kenni és bekenés után azonnal sajtolni. A savas kezeléssel erősebb kötést lehet elérni az 1 hengerköpeny furatai és a 2 perselyek között. Az 1 hengerköpeny anyagának folyáshatáránál lényegesen kisebb folyáshatárral rendelkező anyagból, pl. lágyacélból készült 2 perselyek esetén a 2 perselyek és az 1 hengerköpeny illeszkedő átmérői közötti különbséget, tehát a túlfedést úgy kell megválasztani, hogy besajtolás közben a 2 perselyek külső kerületén levő anyagrész folyási állapotba kerüljön. Ekkor az 1 hengerköpeny furatai és a 2 perselyek közötti felületi nyomás a 2 perselyek anyaga folyáshatárának felel meg. Jgy az 1 hengerköpeny végeinél fellépnek ugyan maradó belső feszültségek,