146094. lajstromszámú szabadalom • Olvasókészülék vakok részére
Megjelent: 1960. január 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.094. SZÁM 21. a1 . 32. OSZTÁLY — ZE-73. ALAPSZÁM < Olvasókészülék vakok részére A Magyar Állam, mint a feltaláló: Zelenka László műszaki egyetemi adjunktus, budapesti lakos jogutódja A bejelentés napja: 1955. június 28. Arra a célra, hogy a vakok olvasni tudjanak, eddig az ún. Braille-féle írás szolgált, amelynél a betűket a könyv lapjaiból kidomborodó — az egyes betűk számára különbözően csoportosított — pontokkal helyettesítik, amelyeknek letapintásával a vak a betűt felismeri. Az ilyen könyvek azonban rendkívül terjedelmesek, elkészítésük igen hosszadalmas és ezért az ilyen könyvek drágák. A találmány szerinti olvasókészülékkel a vakok a betűket szintén tapintással érzékelhetik, a letapintandó szöveget azonban nem kell elkészíteni •— a Braille-betűk besajtolásának megfelelően —, hanem az elolvasandó szöveg betűihez mértanilag hasonló, letapintásra alkalmas domború betűk egy olvasófejnek a látók számára nyomtatott szöve^ gen való végigvezetése közbén keletkeznek; az olvasás tehát semmi előkészítő műveletet nem kíván. Különös előnye tehát a találmánynak, hogy a különböző ábécékhez vagy betűtípusokhoz nincs különlegesen megszerkesztett készülékre szükség, hanem ugyanaz a készülék bármilyen (latin, cyrill stb.) betűkből álló szöveg olvasására alkalmas. A találmány szerinti olvasókészülék egy olvasófejből és egy betűösszerakóból áll, amelyen az olvasófejjel érzékelt betű ujjal letapogatható alakban megjelenik. A találmány szerin az olvasófej lényegében véve egyezik a távolbalátó készülékek fotocellás képfelbontójával, amely az elolvasandó betű alakja által meghatározott számban és sorrendben villamos áramimpulzusokat bocsát ki. Ezeket az impulzusokat vezetjük a betűösszerakóba, amely a betű képelemeinek megfelelően elhelyezett elektromágnesekből és ezek solenoidjain át a fotocellaáramkört ciklikus sorrendben záró forgó kapcsolóból áll. Képfelbontásra Nipkov-tárcsát használhatunk. A betűösszerakó elektromágneseinek fegyverzetei előnyösen tűalakúak és olyan elrendezésűek, hogy nyugalmi helyzetben egy tartólemez furataiban végződnek, gerjesztett állapotban pedig a furatokból kiemelkednek. A találmány szerinti olvasókészüléket a rajzmelléklet tünteti fel, amelyen az 1. ábra az olvasófej lényeges részeinek vázlatos rajza, a 2. ábra az olvasófej egyik lényeges részét tevő Nipkov-tárcsát mutatja, a 3. ábra pedig az egész készülék vázlatos rajza, az 1. ábrabelitől eltérő olvasófejjel. Az 1. ábrán látók számára nyomtatott, erősen megvilágított T betű látható, amelynek a Le lencsével az N Nipkov-tárcsa síkjában előállított képét az N tárcsa letapogatja. Az így keletkező fényimpulzusokat a Ph fotocella villamos impulzusokká alakítja át, ami azt jelenti, hogy a betűnél síkban elhelyezkedő sötétségi értékeket, vagyis a betűalakot, az olvasófej időben egymás után következő villamos impulzusokká alakítja át. A 2. ábrán látható az ismert N Nipkov-tárcsa, amelyen annyi lyuk van, ahány sorra a betűalakot fel akarjuk bontani, a lyuksor radiális kiterjedése a betű magasságának, két lyuk távolsága a betű legnagyobb szélességének felel meg. A lyukak számát tehát a felbontás kívánt finomsága határozza meg. A 3. ábrán a betű letapogatásának más megoldását láthatjuk. L lámpa Le lencse közvetítésével a N Nipkov-tárcsa felületének megfelelő nagyságú részét világítja meg, a fény egy második Le lencsén át a leolvasandó T betűre esik. Ha a tárcsa forog, a fénysugár a T betűt párhuzamos sorok mentén letapogatja. A betűről a fotocellára visszaverődő fény pillanatnyi erőssége attól függ, hogy a fénysugár a betűre, vagy a háttérre esik-e. A fotocella árama olyan Er erősítőn halad át, amely a fotocellára eső fény erősségének ingadozását áramingadozássá alakítja át. A fotocella árama az erősítő után egy K elosztó kapcsoló útján a betűösszerakóba jut. A betűösszerakó elektromágnesekből áll, amelyek tűalakú vasmagjai nyugalmi helyzetben egy tartólemez furataiban végződnek, meghúzott állapotban pedig e tartólemez fölé emelkednek. Az elektromágnesek száma annyi, mint azoknak a képelemeknek a száma, amelyekre a betűt fel
