146084. lajstromszámú szabadalom • Számolóeszköz adathalmazok középértékének és szórásának meghatározására

146.084 3 k 2 Tíi-Zi2 i = l mértékek VIII. n Ezen értékeknek a számolóeszköz skáláiról való leolvasása után nem kell a III. és IV. formulá­ban kijelölt műveleteket elvégezni, hanem a kö­zépérték meghatározásához az x = m + b-Á IX. formulát, a szórás kiszámításához pedig az :b-C X-képletet lehet használni. A találmány szerinti számolóeszköz a csatolt ábrákon bemutatott példakénti kiviteli alak kap­csán az alábbiakban van részletesen ismertetve. Ez a korong alakú kivitel három tárcsából és két átlátszó plexi mutatóból áll. A szemléltetett szá­molókorong n = 100 értékből álló, maximum 15 szakaszban felsorolt adathalmaz kiértékelésére van megszerkesztve, azaz — 7-< ZÍ <C+7, és az egyes skálák határértéke sorrendben +50, +25, + 11, + 6, +4, +3, + 2 alapeloszlásra vonatkozik. Ennél a korongnál az alapelosztás 0,9°. Az 1. ábra a* számolóeszköz oldalnézetét és a középrész metszetét. A 2. ábra a számolóeszköz elsőlapját. A 3. ábra a számolóeszköz hátsó lapját szem­lélteti. A számolóeszköz 2. ábra felőli oldala az adat­halmaz x átlagértékének kiszámításához szüksé­ges. A középérték-korrekciós tényező meghatá­rozásához használható, a 3. ábra felőli oldal pedig az s szórás kiszámításához szükséges C tényező meghatározására szolgál. Az 1 középső nagy tárcsa az alaptárcsa. Felső oldalán (2. ábra) baloldalt a gyakorisági értékek 9 skálái (i = 1, 2 7 jelzéssel) vannak elhe­lyezve a középérték korrekciós tényezőjének (A) meghatározásához. A skálák osztása z; értékével arányos, vagyis az egyes skálák osztása az alap­osztás 1, 2, 3, 4 ... .-szerese. Lent, a gyakorisági skálák 10 alapvonalára me­rőlegesen, a 11 jelzővonal van a felső 2 forgó tárcsa alapállásának beállítására. Az 1 alaptárcsa hátsó oldalán (3. ábra) baloldalt a gyakorisági értékek 12 skálái (i = 1„ 2 7 jelzéssel) vannak elhelyezve a szórásérték ténye­zőjének (C) meghatározásához. A gyakorisági ér­tékek skáláinak osztása z;2 értékével arányos, vagyis az egyes skálák osztása az .alaposztás 1, 4, 9, 16... .-szorosa. . A tárcsa legszélén, a 14 alapvonaltól lefelé, !0 jelzésű z; = 1 osztású 13 skála van a B (2 n;-zA2 _ Í=1 i , érték levonásához. n Lent, a gyakorisági skálák 14 alapvonalára me­rőlegesen 15 jelzővonal van az alsó 3 forgótárcsa alapállásának beállítására. Alatta körív alakú 16 kivágás van a felső 2 í'orgótárcsa hátlapján levő 17 B skála értékének leolvasásához. A felsői 2 forgótárcsa elülső oldalán a 18 A skála van elhelyezve. A 0 érték a 2 tárcsa szélén is jelölve van. A 2 tárcsa felett a 2 tárcsához fixen hozzáerő­sített 6 peremes hüvely körül forgatható 4 plexi mutató van a 20 alapvonallal. Ezt a mutatót a k 2 n;z; összeg meghatározása előtt alaphelyzetbe i = l állítjuk, majd a forgótárcsával együtt elforgatjuk úgy, hogy az eloszlás gyakorisági értékeit sorrend­ben beállítjuk az 1 alaptárcsa gyakorisági skáláin. Az alsó 3 forgó tárcsán a három 19 C skála van elhelyezve a fentiek értelmében 0— |/4, ]Ä4— fs és }Ö— y 12 értékhatárok között. A 0 érték a 3 tárcsa szélén is jelölve van. A 3 tárcsa felett a 3 tárcsához fixen hozzáerősített 7 peremes hü­vely körül forgatható 5 plexi mutató van a 21 alapvonallal. A 3 tárcsának az alap tárcsa 12 gyakorisági érték skálái mentén történő elforgatásával a k 2. n/z,-2 összeget határozzuk meg, a 13 0 jelzésű i = 1 skála szerint történő elforgatásával pedig ebből levonjuk a B értéket. Az 1, 2, 3 tárcsa közepén úgy van összeerősítve a 8 csavarral, hogy a 4, illetve 5 mutató a 2, illetve á 3 forgótárcsákhoz viszonyítva külön a 2, illetve *3 forgótárcsák a mutatókkal együtt az 1 alaptárcsához viszonyítva forgathatók. A találmány tárgyát képező számolóeszköz hasz­nálata az előbbi példa kapcsán az alábbiak szerint történik: A mérési eredményeket tartalmazó adathalmaz intervallumát egymással egyenlő szakaszokra (b) kell bontani. Célszerű 8—12 szakaszt képezni. Ezután az adathalmaz értékeit besoroljuk az egyes szakaszokba és megállapítjuk az egyes szaka­szokra vonatkozó n; gyakoriságot. Ezt követően a gyakoriság figyelembevételével a várható közép­értéket kell megválasztani (m). A választott kö­zépértéket tartalmazó szakasztól kiindulóan az egyes szakaszokat sor számozzuk, úgy, hogy a ki­indulási szákasznál kisebb értékű tagokat tartal­mazó szakaszokat negatív, nagyobb értékű tago­kat tartalmazó szakaszokat pedig pozitív sorszá­mokkal látjuk el. (Ezzel meg vannak határozva a z,- értékek.) Eddig tehát a fentiekben felhozott példával kapcsolatban kimutatott táblázat «, ß, y oszlopai lettek meghatározva. Ezután a számolóeszközt a 2. ábrán bemutatott oldalával felfelé fordítva vesszük kézbe és a 2 tárcsa elforgatásával az e tárcsán levő 18 sk^ila 0 vonalát a 11 vonalra állítjuk, majd a 4 mutató 20 vonalát a 10 vonallal fedésbe hozzuk. Ezzel a számolóeszközt alaphelyzetbe állítottuk. Most a 2 tárcsának és a 4 mutatónak az együt­tes elforgatásával az egyes szakaszok sorszámá­nak megfelelő jelzésű 9 skálán — az előjelet is figyelembe véve —- folytatólagosan beállítjuk az egyes szakaszok gyakoriságát. Ez a beállítás a

Next

/
Thumbnails
Contents