146061. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cink előállítására nagyolvasztókban

v 146.061 5 ségű hamut tartalmaz. A salakképző alkatrészek a következők: A koncén- A pirit- A mész- A ko!<sz­trákimból: bői: bői; hamuból: Összesen: FeO 5,1 37,1 — 0,8 43,0 Si02 8,0 1,6 — 1,6 11,2 CaO 2,0 — 6,0 0,1 8,1 A12 0 3 1,0 — — 1,0 2,0 Egyéb 4,0 __—•_— _ 0,5 4,5 20,1 ~~ "38/7 13^7" : Í7Ó ^58^8 Si02 /FeO = 0,26 CaO/FeO = 0,19 A salak 2,5% cinkoxid (2,0% cink) tartalmú és a teljes súlya 70,6 rész, mely továbbá 61% FeO, 16% SiC2 , 11,5%, CaO és 3% A12 0 3 tartalmú. Az 1. példa szerinti koncentrátumhoz a korábbi gyakorlat értelmében nagy mennyiségű meszet és sziliciumdioxidot adnak. Így pl. 100 rész kon­centrátumból kapott zsugorított, pörkölt termék­hez 20 rész meszet és 16 rész sziliciumdioxidot adnánk, úgyhogy mintegy 60 rész salak képződne, mely 14 rész FeO-t, 21 rész CaO-t és 21 rész Si02-t tartalmazna. A salak súlya így kétszer annyi .volna, mint az 1. példa szerint. A 2. példa szerinti koncentrátumból a korábbi gyakorlatnak megfelelően 100 rész koncentrátu­mot zsugorító pörkölésnek kellene alávetni 26 rész 52% CaO tartalmú mészkővel és 90 rész szili­ciumdioxiddal. 100 rész koncentrátumból 43,8 rész salakot nyernénk, mely 9,9 rész FeO, 14,7 rész CaO és 14,8 rész Si02 tartalmú. A találmány sze­rinti salak súlya kisebb, mint a korábbi eljárás­nál, azonkívül az effajta ólomtartalmú töltettel a lecsapatás hatásfoka jobb, mint a régebbi eljárás­nál. A 3. példa szerinti koncentrátumot a korábbi gyakorlatnak megfelelően a 3. példában használt mésznél kissé nagyobb mennyiségű mésszel és pirit adalék nélkül kellene kohósítani. A korábbi eljárás szerint adódó salak súlya kisebb volna, mint a 3. példa szerintié, azonban ilyen sok ólmot tartalmazó töltetnél a lecsapatott fém mennyisége a korábbi eljárás szerintinél kisebb, mint a 3. példa szerintinél. A 4. példa bemutatja, hogy hogyan lehet a ta­lálmány szerinti eljárással vasat szolgáltató anya­got felhasználni, mely cinket és ólmot túlságosan kis mennyiségben tartalmaz arra, hogy önmagában gazdaságosan kohósítsuk. A fentebbi leírásból és példából világos, hogy ha, mint rendszerint, a cinket szolgáltató anyag­ban vas a fő salakképző összetevő, a találmány lehetővé teszi, hogy megfelelő salakot állítsunk elő csupán kis mennyiségű salakképző anyag — mint mész — adagolásával és ez oknál fogva ki­sebb mennyiségű salakkal dolgozunk, mint a ko­rábbi eljárásoknál. Cinket szolgáltató anyagoknál — melyek a találmány szerinti eljáráshoz a kelle­ténél kisebb mennyiségű vasat tartalmaznak — a vasadalákot célszerűen piritbői nyerjük, amely kinyerhető mennyiségű cinket és/vagy ólmot tar­talmazhat. Ha kevert ólom-cinktartalmú anyagot kezelünk, a találmány szerinti eljárásnak további előnye, hogy az elgőzölögtetett ólomszulfid meny­nyisége kisebb és ennélfogva a lecsapatás hatás­foka nagyobb, mint a korábbi eljárásoknál. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás oxidos, cinket szolgáltató anyagok kohósítására koksszal nagyolvasztóban, melynél megömlött salakkal dolgozunk, melynek a legna­gyobb része vasoxid, kalciumoxid • és szilicium­dioxid és melynél a cinket a kohógázokból' nyer­jük ki, melyre jellemző, hogy a nagyolvasztó töl­tete oly mennyiségű vasoxidot (FeO-ra számítva), kalciumoxidot és sziliciumdioxidot olyan viszony­lagos mennyiségekben tartalmaz, hogy a kohósítás alatt adódó megömlött és megcsapolt salak olyan összetételű, mely az 1. ábrában grafikonban fel­lüntetett sokszögű terület szerinti. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy a kemencetöltet alumí­niumoxid tartalma olyan, hogy a salak 5%-ig ter­jedő alumíníumoxidot tartalmaz. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melynél a kemence töltetének alumíniumoxid tar­talma akkora, hogy a salak 5—10% alumínium­oxidot tartalmaz, melyre jellemző, hogy olyan összetételű salakkal dolgozunk, mely az 1. ábrá­ban a sokszögű területtel meghatározott salak­összetételtől fokozatosan olyan mértékben halad befelé a 2. ábrán feltüntetett területtel meghatá­rozott összetétel felé, amilyen mértékben a salak alumíniumoxid tartalma 5%-tól 10%-ig nő. . 4. Eljárás cinket szolgáltató oxidos anyag kohó­sítására koksszal nagyolvasztóban és megömlesztett salak megcsapolásával, melynél a salak legnagyobb része vasoxidból, kalciumoxidból és szilieiumdi­oxidból áll és melynél a cinket a kemence gázaiból nyerjük ki, melyre jellemző, hogy a kemencetöl­tethez a jelenlevő vasoxid (FeO-ra számítva) meny­nyiségének 0,18 és 0,54 közötti mennyiségét kitevő sziliciumdioxidot, a jelenlevő vasoxidra számítva legalább 0,07-szeres, azonban a jelenlevő szilicium­dioxidra számítva annak 1,25-szeresénél nem na­gyobb mennyiségben kalciumoxidot adagolunk, a sziliciumdioxid és vasoxid viszonyszáma nem ha­ladja meg 0,22-nél többel a kalciumoxid és vas­oxid viszonyszámát és a kalciumoxid és szilicium­dioxid együttes mennyisége nem nagyobb, mint a vasoxid 0,9-szeres mennyisége. 5. Eljárás oxidos, cinket szolgáltató anyag kohó­sítására koksszal nagyolvasztóban és megömlesz­tett salak megcsapolásával, mely salaknak leg­nagyobb része vasoxidból, kalciumoxidbői és szili­ciumdioxidból áll és melynél a cinket a kemence­gázokból nyerjük ki, melyre jellemző1 , hogy a kemencetöltetben a vasoxid (FeO-ra számítva) kalciumoxid és sziliciumdioxid viszonylagosan úgy aránylanak egymáshoz, hogy a kohósítás alatt adódó megömlött és megcsapolt salak olyan össze- . tételű, melyben a vasoxid, kalciumoxid és szili­ciumdioxid súlyszerinti viszonyszámait az alábbi 6 egyenlőtlenség határozza meg: 1. CaO/FeO > 0,07 2. (Si02 —CaO)/FeO<0,22 3. SiO2 /FeO<0,54 4. (CaO + Si02 )/FeO < 0,90 5. CaO/Si02 <1,25 6. SiO../FoO „>0,18. .

Next

/
Thumbnails
Contents