146061. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cink előállítására nagyolvasztókban
v 146.061 5 ségű hamut tartalmaz. A salakképző alkatrészek a következők: A koncén- A pirit- A mész- A ko!<sztrákimból: bői: bői; hamuból: Összesen: FeO 5,1 37,1 — 0,8 43,0 Si02 8,0 1,6 — 1,6 11,2 CaO 2,0 — 6,0 0,1 8,1 A12 0 3 1,0 — — 1,0 2,0 Egyéb 4,0 __—•_— _ 0,5 4,5 20,1 ~~ "38/7 13^7" : Í7Ó ^58^8 Si02 /FeO = 0,26 CaO/FeO = 0,19 A salak 2,5% cinkoxid (2,0% cink) tartalmú és a teljes súlya 70,6 rész, mely továbbá 61% FeO, 16% SiC2 , 11,5%, CaO és 3% A12 0 3 tartalmú. Az 1. példa szerinti koncentrátumhoz a korábbi gyakorlat értelmében nagy mennyiségű meszet és sziliciumdioxidot adnak. Így pl. 100 rész koncentrátumból kapott zsugorított, pörkölt termékhez 20 rész meszet és 16 rész sziliciumdioxidot adnánk, úgyhogy mintegy 60 rész salak képződne, mely 14 rész FeO-t, 21 rész CaO-t és 21 rész Si02-t tartalmazna. A salak súlya így kétszer annyi .volna, mint az 1. példa szerint. A 2. példa szerinti koncentrátumból a korábbi gyakorlatnak megfelelően 100 rész koncentrátumot zsugorító pörkölésnek kellene alávetni 26 rész 52% CaO tartalmú mészkővel és 90 rész sziliciumdioxiddal. 100 rész koncentrátumból 43,8 rész salakot nyernénk, mely 9,9 rész FeO, 14,7 rész CaO és 14,8 rész Si02 tartalmú. A találmány szerinti salak súlya kisebb, mint a korábbi eljárásnál, azonkívül az effajta ólomtartalmú töltettel a lecsapatás hatásfoka jobb, mint a régebbi eljárásnál. A 3. példa szerinti koncentrátumot a korábbi gyakorlatnak megfelelően a 3. példában használt mésznél kissé nagyobb mennyiségű mésszel és pirit adalék nélkül kellene kohósítani. A korábbi eljárás szerint adódó salak súlya kisebb volna, mint a 3. példa szerintié, azonban ilyen sok ólmot tartalmazó töltetnél a lecsapatott fém mennyisége a korábbi eljárás szerintinél kisebb, mint a 3. példa szerintinél. A 4. példa bemutatja, hogy hogyan lehet a találmány szerinti eljárással vasat szolgáltató anyagot felhasználni, mely cinket és ólmot túlságosan kis mennyiségben tartalmaz arra, hogy önmagában gazdaságosan kohósítsuk. A fentebbi leírásból és példából világos, hogy ha, mint rendszerint, a cinket szolgáltató anyagban vas a fő salakképző összetevő, a találmány lehetővé teszi, hogy megfelelő salakot állítsunk elő csupán kis mennyiségű salakképző anyag — mint mész — adagolásával és ez oknál fogva kisebb mennyiségű salakkal dolgozunk, mint a korábbi eljárásoknál. Cinket szolgáltató anyagoknál — melyek a találmány szerinti eljáráshoz a kelleténél kisebb mennyiségű vasat tartalmaznak — a vasadalákot célszerűen piritbői nyerjük, amely kinyerhető mennyiségű cinket és/vagy ólmot tartalmazhat. Ha kevert ólom-cinktartalmú anyagot kezelünk, a találmány szerinti eljárásnak további előnye, hogy az elgőzölögtetett ólomszulfid menynyisége kisebb és ennélfogva a lecsapatás hatásfoka nagyobb, mint a korábbi eljárásoknál. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás oxidos, cinket szolgáltató anyagok kohósítására koksszal nagyolvasztóban, melynél megömlött salakkal dolgozunk, melynek a legnagyobb része vasoxid, kalciumoxid • és sziliciumdioxid és melynél a cinket a kohógázokból' nyerjük ki, melyre jellemző, hogy a nagyolvasztó töltete oly mennyiségű vasoxidot (FeO-ra számítva), kalciumoxidot és sziliciumdioxidot olyan viszonylagos mennyiségekben tartalmaz, hogy a kohósítás alatt adódó megömlött és megcsapolt salak olyan összetételű, mely az 1. ábrában grafikonban fellüntetett sokszögű terület szerinti. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy a kemencetöltet alumíniumoxid tartalma olyan, hogy a salak 5%-ig terjedő alumíníumoxidot tartalmaz. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melynél a kemence töltetének alumíniumoxid tartalma akkora, hogy a salak 5—10% alumíniumoxidot tartalmaz, melyre jellemző, hogy olyan összetételű salakkal dolgozunk, mely az 1. ábrában a sokszögű területtel meghatározott salakösszetételtől fokozatosan olyan mértékben halad befelé a 2. ábrán feltüntetett területtel meghatározott összetétel felé, amilyen mértékben a salak alumíniumoxid tartalma 5%-tól 10%-ig nő. . 4. Eljárás cinket szolgáltató oxidos anyag kohósítására koksszal nagyolvasztóban és megömlesztett salak megcsapolásával, melynél a salak legnagyobb része vasoxidból, kalciumoxidból és szilieiumdioxidból áll és melynél a cinket a kemence gázaiból nyerjük ki, melyre jellemző, hogy a kemencetöltethez a jelenlevő vasoxid (FeO-ra számítva) menynyiségének 0,18 és 0,54 közötti mennyiségét kitevő sziliciumdioxidot, a jelenlevő vasoxidra számítva legalább 0,07-szeres, azonban a jelenlevő sziliciumdioxidra számítva annak 1,25-szeresénél nem nagyobb mennyiségben kalciumoxidot adagolunk, a sziliciumdioxid és vasoxid viszonyszáma nem haladja meg 0,22-nél többel a kalciumoxid és vasoxid viszonyszámát és a kalciumoxid és sziliciumdioxid együttes mennyisége nem nagyobb, mint a vasoxid 0,9-szeres mennyisége. 5. Eljárás oxidos, cinket szolgáltató anyag kohósítására koksszal nagyolvasztóban és megömlesztett salak megcsapolásával, mely salaknak legnagyobb része vasoxidból, kalciumoxidbői és sziliciumdioxidból áll és melynél a cinket a kemencegázokból nyerjük ki, melyre jellemző1 , hogy a kemencetöltetben a vasoxid (FeO-ra számítva) kalciumoxid és sziliciumdioxid viszonylagosan úgy aránylanak egymáshoz, hogy a kohósítás alatt adódó megömlött és megcsapolt salak olyan össze- . tételű, melyben a vasoxid, kalciumoxid és sziliciumdioxid súlyszerinti viszonyszámait az alábbi 6 egyenlőtlenség határozza meg: 1. CaO/FeO > 0,07 2. (Si02 —CaO)/FeO<0,22 3. SiO2 /FeO<0,54 4. (CaO + Si02 )/FeO < 0,90 5. CaO/Si02 <1,25 6. SiO../FoO „>0,18. .
