146049. lajstromszámú szabadalom • Csőhajlító szerkezet

Megjelent: 1960. január 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.049. SZÁM 7. c. OSZTÁLY — KU—289. ALAPSZÁM Csőhajlító szerkezet Kühne Franz mérnök, Kleinmachnow bei Berlin (Német Demokratikus Köztársaság) A bejelentés napja: 1957. november 26. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1957. február 5. A találmány oly szerkezet, amellyel csövek hi­deg állapotban és töltés nélkül egy síkba eső, köz­vetlenül egymásra következő több ívben, már be­szerelt csövek pedig tetszőleges irányban hajlítha­tok meg. Ilyen feladatok a gyakorlatban igen gya­koriak és például „kihajlítás" (Ausbieger), „kitérő ív" (Etagenbogen) és „kombinált derékszögű ív" (Gänsehals) néven ismeretesek. Az első esetben lekerekítő ívekkel bíró félkör alakú kihajlítások­ról van szó, amelyeknél azonban a cső eredeti iránya megmarad. A második eset egymásra kö­vetkező két ívre vonatkozik, amelyek révén á cső az eredeti iránnyal párhuzamos irányban halad tovább. A harmadik eset viszont a cső 180° alatti és ezt követően 90° alatti mégha jutásában áll, úgyhogy a cső a hajlítások következtében eredeti irányához viszonyítva derékszög alatt folytatódik. Az ilyen és hasonló csohajutásokat mind ez ideig homoktöltet és melegítés útján általában kéz­zel kellett foganatosítani, minthogy az ismert csőhajlító szerkezetek egyike sem tette lehetővé az egyik ívnek a következő, ívbe való átmenetét. Ennek oka abban van, hogy el nem tolódó biztos befogás végett a befogó szerkezetet csak a cső­ív kezdete előtt meghatározott távolságban lehet elrendezni. A második ív tehát csak a befogó szer­kezet támadási pontjának az első ív kezdeti pont­jától való kétszeres távolságában kezdődhetik el. A csővezetékek ezzel járó jelentős helyszükséglete számos esetben nem biztosítható, úgyhogy hátrá­nyos voltára való tekintet nélkül meleg hajlítást kell alkalmazni, amely a hideg hajlításnál nemcsak munka- és anyagigényesebb, hanem a töltetnek a csövek belsejében elkerülhetetlen módon rásült homokszemcséi későbbi szabaddá válásuk révén kisebb vagy nagyobb mérvű üzemzavarok lehető­ségét is magukban rejtik. A találmánnyal nemcsak e hátrányokat küszö­böltük ki, hanem lehetővé tettük részben már lefektetett csővezetékek utólagos hajlítását is, amennyiben e vezetékek rögzítésére még nem került sor, úgyhogy a kérdéses csövet tetszőleges irányban vezethetjük tovább. A találmány ábbán van, hogy a szerkezet alakozó görgője mindkét homlokoldalán hornyokkal van ellátva, amelyekbe feszítő kengyel karmai fognak. Az alakozó görgő ilyen kialakítása lehetővé teszi, hogy a csövet köz­vetlenül az ív kezdetén fogjuk be, anélkül, hogy a befogó szerkezet billenésének veszélye fenn­állna. Minthogy pedig a befogás helye és a cső ívének kezdete között köz nincsen, a következő ív közvetlenül á megelőző ív végéhez csatlakoztat­ható. A találmány továbbá oly hajlítódarab, amelynek egyik végén az alakozó görgő központosító csap­jára húzható furat van, a hajlító darab hosszúkás nyílásában pedig kívánt közzel beállíthatóan el­rendezett csapja van, amelynek mindkét végén egy-egy hajlító görgő van elrendezve. Annak biz­tosítása végett, hogy az alakozó görgő előrefutá­sának átmérőjének növekedésével a hajlítási fo­lyamat szempontjából kedvező legyen, a hosszú­kás nyílás a befogott hajlítatlan csőhöz viszo­nyítva hegyesszög alatt van elrendezve. Az emeltyűszerű hajlító tag másik végén hosz­szabbító emeltyű befogadását.': való nyílás van. A hosszabbító emeltyű esetleg kilincskerekes hajtóművel van ellátva. A sík oldallapú prizmával ellátott alaplemezen megfekvő alakozó görgőt a prizmával kapcsolódó emeltyű tartja. A hajlító tagnak az alakozó gör­gővel való összekötésekor ezek az alkatrészek a hozzájuk tartozó emeltyűkkel együtt oly fogót alkotnak, amelynek révén csövek szabad kézzel hajlíthatok. Az előbbiekben leírt kivitel rendkívül kis hely­igénye és csekély súlya miatt alkalmas részben már lefektetett csövek szerelés közbeni hajlítására, minthogy az alakozó görgő a befogó elem útján a hajlítás helyére tehető és a hajlító taggal a kí­vánt szög alatt lehajlítható. A bevezetésben említett gyakori csőidomok egyenletes és gyors hajlíthatósága végett a talál­mány szerinti szerkezet alaplemezében több hosz­szúkás nyílás van, amelyekben több alakozó görgő központosító csapja van vezetve és rögzíthetően elrendezve. Ez esetben mindössze az első alakozó görgőnek kell a befogó szerkezet részeként kiala­kítva lennie. Az első alakozó görgő körüli első hajlítás befejezése után a legközelebbi hosszúkás nyílásban központosító csapjánál fogva második alakozó görgőt helyezünk el, majd a hajlító tagot az első alakozó görgőről levéve a második ala­kozó görgő központosító csapjára helyezzük, mint-

Next

/
Thumbnails
Contents