146040. lajstromszámú szabadalom • Tekercsrendszer valamely fogyasztónak nagyfrekvenciás generátorhoz való földszimmetriás csatolására

Megjelent: 1960. január 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.040. SZÁM •21. g. 22—28. OSZTÁLY — KA—642. ALAPSZÁM Tekercsrendszer valamely fogyasztónak, nagyfrekvenciás generátorhoz való földszimmetriás csatolására A Magyar Állam, mint a feltaláló: Kadinger Béla mérnök, budapesti lakos jogutódja A bejelentés napja: 1956. augusztus 30. Nagyfrekvenciás készülékeknél, különösen orvosi készülékeknél gyakran fennáll az a követelmény, hogy a készülék kimeneti kapcsai, amelyekhez a fogyasztó csatlakozik, földszimmetriás feszültségi állapotban legyenek, vagyis a kimeneti kapcsok potenciálja minden pillanatban a földhöz képest egyenlő nagy és egymással ellentétes előjelű legyen. A gyakorlatban az is megfelelő, ha az aszimmetria néhány százaléknál nem nagyobb. E követelmény teljesítése céljából szokásos megoldás a fogyasztót a nagyfrekvenciás generátorral összekötő csatoló transzformátor szimmetriás kialakítása, pl. az 1. ábra szerint. Ezen MZ ábrán la nagyfrekvenciás készülék végfokozata, amelynek anódkörébe kapcsolt csatoló transzformátor 2 primer jenek az anód áramforráshoz kapcsolt vége 3 kondenzátor útján nagyfrekvenciásán földelve van; a 4 5 szimmetriás tekercsekből álló szekunder középen földelt, 6, 7-nél pedig a kivezető kapcsokhoz csatlakozik. Ez az ismert megoldás azonban a felépítésszimmetriája ellenére is a 6, 7 pontokon nem ad földszimmetriás feszültséget, a csatoló transzformátor villamos aszimmetriája miatt. Ennek oka pedig az, hogy a 2 tekercstől a 8, 9 szórt kapacitásokon át a 4, 5 tekercsrészekbe átlépő kapacitív áramok nem szimmetrikusak. A szimmetria végett a 2 tekercs két végén a földhöz képest egyenlő nagy és ellenkező értelmű nagyfrekvenciás feszültségnek kellene lenni, ami azonban a 3 pont nagyfrekvencia földelése miatt nem következik be. A kapacitív áramok aszimmetriája a 4 és 5 tekercsekben indukált feszültségekben is aszimmetriát okoz. Földszimmetriás feszültséget kapunk, ha a találmány szerint a 4 és 5 tekercsrészeket a 2 tekercshez képest villamos szempontból is szimmetriásan rendezzük el. A mellékelt rajz a 2. és 5. ábrán ennek a találmány szerinti elrendezésnek egy-egy kiviteli alakját tünteti fel, a 3. és 4. ábra pedig a találmány szerinti tekercsrendszernek egyik felét két különböző megoldásban mutatja. A 2. ábrán 1 megint a nagyfrekvenciás készülék végfokozata, 2 annak anódköri munkatekercse és egyben a fogyasztó csatolótranszformátorának primerje, amelynek szabad vége itt is egyrészt az anódáramforráshoz csatlakozik, másrészt nag5'frekvenciásan földelve van. A csatolótranszformátor szekunder je itt is két 4, 5 tekercsrészből áll, amelyek egymással párhuzamosan és a 2 tekercs hossztengelyéhez képest szimmetriásan vannak elrendezve; a 2 tekercshez közelebbi végük egymással és a földdel van összekötve, másik végük pedig a fogyasztó csatlakoztatására szolgál. A feszültségek összegeződése érdekében a két tekercsnek ellenkező értelemben kell tekercselve lennie. Az ábrán látható, hogy a szekunder tekercsek a primer minden egyes menetéhez képest szimmetriás helyzetűek és ennélfogva az 1. ábrával kapcsolatban kimutatott aszimmetria itt nincs meg. A két szekunder tekercs közös tengelyűén is elrendezhető, a teljes szimmetria elérése végett azonban az. egyik tekercs meneteit a másik menetei között ugyanabban a rétegben kell elhelyezni úgy, ahogy a 3. és 4. ábrán látható. A 3. ábra szerint az egyik tekercsnek minden menete után a másiknak egy menete következik, a 4. ábra szerint pedig két-két menetből álló menetcsoportok váltják egymást. Az egyik tekercs tekercselési iránya itt is ellentétes a másiknak tekercselési irányával. A szekunder tekercs ilyen kivitelénél a primerrel szorosabb csatolást érhetünk el, ha a primer tekercset a szekunder tekercsrendszer belsejében rendezzük el úgy, ahogy az 5. ábrán látható. Ebben az esetben előnyösen a szekundert úgy rendezzük el, hogy a szekunder földelése a primernek nem a földelt, hanem az anód felöli végénél legyen. Ebben az esetben ugyanis a primernek nem földelt végén mutatkozó nagyobb nagyfrekvenciás feszültségtől a szórt kapacitáson át a szekunderbe átlépő kapacitív áram mindjárt a földbe juthat, anélkül, hogy a szekundert egész hosszában terhelné.