146014. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fénycsőgyújtók automatikus vizsgálatára és osztályozására
2 146.014 ságát és időtartamát, illetve mindkettőt. Amenynyiben a berendezés fénycsövet is tartalmaz, úgy egyszerűen észlelhető az is, hogy begyújtott-e a feszültséglökés hatására a fénycső. Hasonlóképpen vizsgálhatók az újragyújtási kísérletek is, továbbá mindazon adatok, amelyeket ezenfelül vizsgálni kívánunk, pl. elektróda kontaktus hibák, amelyek szerelési hiba folytán lépnek fel, gyújtó visszagyújtási hibák, gyújtási feszültségmérés stb. Valamennyi vizsgálat elvégezhető váltó- vagy egyenfeszültséggel is. A találmányunk szerinti automatikus mérő és osztályozó berendezésnél az elektromos jeleket észlelő, illetve regisztráló eszközök lehetnek jelfogók, elektroncsövek, félvezető eszközök. Az egyes elektromos jelek időtartamának mérésére szolgáló eszközök lehetnek órák, különösen elektromosan vezérelt órák, multivibrátorok, szelektorok, amelyek meghatározott időközökben továbblépnek és elektronikus időmérő berendezések. Az időtartamok mérésére ugyanilyen eszközök szolgálnak. Egyéb észlelőeszközként, pl. fény észlelésére fotoelektromos berendezések, mint fotocella, fényelem stb. használhatók. Regisztráló eszközként mechanikus vagy elektromos regisztráló eszközök egyaránt alkalmasak. Az elektromos regisztrálók lehetnek akár elektromechanikusak, akár elektronikusak. Az összeadó eszközök egyszerű elektromos vezérlésű számológépek vagy elektronikus számológépek lehetnek, nem szükséges azonban a jeleket kifejezetten összeadni, hanem egy jelfogó rendszer kontaktusain keresztül is lehet azokat vezetni, mely kontaktusok az egyes kombinációs lehetőségeknek megfelelően egyetlen kimenő jelet szolgáltatnak, mely jel a kombinációra jellemző. Jelen leírásban azonban ezt a megoldást is összeadásnak nevezzük. A kiértékelés oly módon történik, hogy a lehetséges értékeknek megfelelően két vagy több csoportot állítunk fel» és a kiértékelőbe beérkező jel, amelyet esetleg előzőleg már regisztráltunk is, vagy pedig mindjárt egy összeadott jel a kiértékelőt végighaladva azon csoport minősítő eszközeit, tehát pl. egy jelfogót, vagy egy elektroncsövet, tiratront fogja működtetni, amely a jel értékének, illetve minőségének megfelel. Jelzőeszközként akár fény, akár elektromos, akár hangjeleket adó ismert eszközöket használhatunk, így tehát egy kigyulladó lámpa jelezheti a gyújtó jó vagy rossz voltát, létrehozhatunk oly elektromos jeleket, amelyek távjelzésre alkalmasak, hogy a regisztrálás, pl. statisztikai célokra egy központi mérőteremben történhessen, és általában bármilyen szokásos jelzőeszközt alkalmazhatunk. Mint a fentiekből is látható, találmányunk értelemszerűen rendkívül sok változatban valósítható meg a mindenkori szükségleteknek megfelelően. Ezen rendkívül sok lehetőségből egyet választottunk ki példaként a találmány részletes ismertetésére, amely ismertetés során a változatok egynémelyikére is ki fogunk térni. Az 1. ábrán az általában szokásos gyújótmérési kapcsolást, ill.' berendezést tüntettük fel, míg a 2. ábra blokkséma alakjában mutatja be a találmányunk szerinti berendezést egy példaképpeni, mégpedig glimmgyújtók mérésére alkalmas példaképpeni kiviteli alakját. Az 1. ábrán, amely tehát a szokásos fénycsőgyújtó minősítési berendezést, ül. kapcsolást mutatja be, (10) jelöli a fénycsövet, (11) és (12) a fénycső katódáit, {13) a vizsgálandó gyújtót, amely tokjában mindjárt tartalmazza a vele párhuzamosan kötött kondenzátort, míg (14) a szokásos fojtót, (15) a hálózati kapcsolót, végül (16) és (17) a hálózat sarkait jelölik. A (15) kapcsoló bekapcsolása után a (11, 12) katódákkal sorbakötött (13)' gyújtóban, ha az pl. glimmgyújtó volt, megindult a glimmkisülés, majd a gyújtó elektródái kontaktust létesítettek. Időközben a (11, 12) katódák előmelegedtek. Az érintkezők egy bizonyos kontaktus idő után ismét szétválnak, és ekkor a fénycsőkatódok feszültséglökést kapnak. E feszültséglökés következtében a fénycső többnyire begyújt. Az észlelő személy mérte azt az időt, amely a (13) hálózati kapcsoló bekapcsolásától a (10) fénycső begyújtásáig eltelt és ezen az alapon minősítette a gyújtókat. Ha a fénycső az első feszültséglökés hatására nem gyullad be, úgy az ismertetett folyamat megismétlődik és esetleg több gyújtási kísérlet játszódik le. Az ilyen második vagy harmadik gyújtási kísérlet esetén a gyújtó aligha felelhet meg a követelményeknek. Látható, hogy ez a mérőberendezés teljesen szubjektív tényezőkre van bízva, és egy gyújtó jóságát tulajdonképpen az dönti el, hogy az adott fénycsövet időben begyújtotta-e vagy sem. E mérésnél tehát nincsen figyelembevéve az, hogy ugyanaz a gyújtó egy másik, pl. kedvezőtlenebb gyújtási készségű fénycsőnél másképpen működik, továbbá egyáltalában nem alkalmas arra, hogy a számos tényezőből adódható hiba forrásainak eredetére rámutasson. A 2. ábrán (20) jelöli a hálózati csatlakozást, (21) egy váltóáramú stabilizátort. E stabilizátor hullámformájának a nemzetközi előírásnak megfelelően szinuszosnak kell lennie. (23) jelöli a kézi indítót, amely tehát a berendezés mérési művelétét megindítja, (24) jelöli a mérendő gyújtók egyikét. A berendezésben egymás után pl. tizenkét mérendő gyújtót helyezhetünk el, amelyek közül az utolsót, a tizenkettediket rajzoltuk csak be az első mellett, és ezt (25)-tel jelöltük. Ha a mérést fénycsövek segítségével akarjuk elvégezni, úgy a gyújtók számának megfelelő számú fénycsövet is beiktathatunk a berendezésbe, ezek közül az elsőt (26)-tal, az utolsót pedig (27)-tel jelöltük, a többit nem rajzoltuk be. A mérés és osztályozás azonban fénycsövek nélkül is elvégezhető. Erre a mérési módra a későbbiek során még viszszatérünk, egyelőre a mérést oly berendezéssel ismertetjük, amelyben még fénycsövek is vannak. Az indító segítségével történő indítás esetén a (24) gyújtó feszültséget kap, és megindul benne a glimmkisülés. Abban az időpillanatban, amikor a (23) indítót bekapcsoljuk, feszültséget kap a. mérendő gyújtó és a működési állapotát érzékelő (22) szerv (működési állapot érzékelő) működésbe lép. A (22) működési állapotérzékelő a (28) időmérő berendezést megindítja. A (28) időmérő berendezés bizonyos időközönként, pl. negyed másodpercenként időimpulzusokat szolgáltat. És pl. egy multivibrator segítségével történik. Az időimpul-