145957. lajstromszámú szabadalom • Különálló, késleltető-elem nélküli elektromos gyutacs
Megjelent: 1960. január 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.957. SZÁM 78. e. OSZTÁLY — PO—229. ALAPSZÁM n ü SZOLGALATI TALÁLMÁNY Különálló késleltető-elemnélküli elektromos gyutacs Bányagyutacsgyár, Budapest Feltalálók: Pohl Jeromos és Bassa Róbert, Budapest A bejelentés napja: 1957. május 30. A viüamosgyújtó .eszközlök fejlődése során már régóta nyilvánvalóvá vált, hogy az időzített gyújtású és ezen belül különösen az ezredmásodperces időzítésű gyutacsokkal végzett robbantás igen sok előnnyel jár és az eredmény annál jobb, minnél rövidebb az egyes fokozatok közti időköz. Az egyes fokozatok közötti időközök jelenleg 20—-30 msec, nagyságrendűek, az időköz további csökkentésére mindeddig nem volt mód, mert a késleltető elegyek égésidejének pontossága nem elég nagy. A szokásos megoldásokban ugyanis gázszegénygyújtófejjel késleltető elegyeket indítanak és ezek égésideje nagyban függ a zárt gyutacstérben kialakuló nyomástól. A késleltető elegyet vagy közvetlenül a gyutacshüvelybe, vagy külön késleltető betétekbe szokás préselni. Kísérleteim során úgy találtam, hogy az elektromos gyújtás magában a gyújtófejben két egymástól lényegében független részre bontható. Az első rész, mely addig tart, míg az izzószálat körülvevő legbelső elegyrétegben a bomlás sebessége olyan nagy, hogy már hőfelesleg marad a folyamat további gyorsítására — lényegében külső körülményekkel az elektromos jellemzőkkel befolyásolható, rníint: az izzószál anyaga, vastagsága, alkalmazott áramerősség stfo. A második rész — ezektől a körülményektől már függetlenné vált, mert akkor is bekövetkezik, ha külső, energiaközlés már nincsv legfeljebb lényegtelenül módosul a külső tényezők változásával. A folyamat második része, az elegy bomlásának felgyorsulása, végül gyulladáspontjának elérése és a szúróláng kialakulása, a gyújtóelegy kémiai jellemzőivel befolyásolhatók. Korábbi javaslatomban (144196. lajstromszámú 5 g káliumbromát 5 g ólomrodariid 0,5 g faszénpor 4 g káliumklorát 1,2 g faszénpor 0,4 g ólomrodanid 7 g káliumklorát 3 g faszénpor késleltetése 0 szálon: késleltetése 0 szálon: késleltetése 0 „Villamos izzógyújtófej" magyar szabadalom) ezt az elvi felismerést már félhasználtam arra, hogy megnövelt átadási idejű gyújtőelegy alkalmazásával az elmiéletileg elérhető legnagyobb sorozat indíthatóságot biztosítsam. Kísérleteimet folytatva úgy találtam hogy ez az elvi felismerés módot ad arra, hogy magát a gyújtófej-elegyet használjuk fel időzítésre, ezzel a időzítés pontossága fokozható- és ezzel az időközök további csökkentése válik lehetségessé. Jelen bejelentésem lényege tehát az, hogy az igen rövid késleltetésekhez nem kell külön késleltetőelegyet iktatni a gyújtóelegy és a gyutacs közé, hanem magát a gyújtóelegyet lehet kémiai jellemzőinek célszerű megváltoztatásával felhasználni a kívánt időzítés biztosítására. A találmány szerinti eljárásnak további előnye, hogy egyrészt a fcésleltetőelegy elmaradása, másrészt az időközök lecsökkenése miatt teljes sújtólégbiztonság érhető el és ezzel sújtóléges helyeken is alkalmazhatok az ezredmásodperces késleltetésű robbantás előnyei. A találmány szerinti gyújtófej elegy nem egységes anyag, hanem könnyen gyulladó, de kis égési sebességű égőanyag, pl. faszénpor és oxigénjüket különféle sebességgel leadó oxidánsok, pl. káliumklorát, 'káliumnitrát, báriumnitrát, -sók keveréke lehet. A gyújtótfej elegy 'égésidejének növekedésével együtt jár gyulladáspontjának növekedése, tehát azt mindig vékonyabb, nagyobb ellenállású izzószállal együtt kell alkalmazni, hogy a gyújtási impulzusok megfelelőek legyenek. Néhány példa a találmány szerinti gyújtófej elegy eire: 0,04 kanthal 1—3 msec. 0,03 Cckas O 10—14 msec. 0,03 kanthal 20—26 msec.
