145939. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folytonosan mozgó szemcsetöltésű kolonnák különböző rendeltetésű szakaszai között a nyomásviszonyok beállítására és szabályozására

O Megjelent: 1960. január 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.939. -SZÄM 12. e. OSZTÁLY — MA—624. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Berendezés folytonosan mozgó szemcseíöltésű kolonnák különböző rendeltetésű sza­kaszai között a nyomásviszonyok beállítására és szabályozására Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet, Veszprém Feltalálók: dr. Benedek Pál vegyészmérnök, Veszprém, Nagy Zoltán gépészmérnök, Budapest, Szepessy László vegyészmérnök, Veszprém A bejelentés napja: 1958. május 3. A kémiai ipariban egyre gyakoribb valamely szemcsés anyaggal töltött olyan berendezések használata, amelyekben a szemcsetölités állandó mozgásban van és a szemcsék között gázok vagy gőzök áramlanak. Ilyen berendezések, pl. a moz­gótöltésű adszarberek, reaktorok stb. A szemcsetöltésen a kolonnán való végighala­dása köziben különféle technológiai folyamatok (hűtés, melegítés., adszorpció, deszorpció, krakko­lás stb.) ímenmek végibe és ennek megfelelően ugyanazon kolonnában a mozgó szemosetölitési különböző szakaszain eltérő összetételű gáz­áramok hatodnak át. A különböző gázoknak a technológia követelményeitől függően a szemcse­töltésnek egy-egy meghiatáirozott szakaszán kell meghatározott irányban és mennyiségben keresz­tülhaiLadniok. Az egy szakaszon átáramló gáz mennyiségét a szakasz hossza, az áramlásra merő­leges keresztmetszet, a gáz és a szemcsehalmaz mineműsége, valamint a szakiasz két végén ható nyomások különbsége együttesen határozzák meg. Eninek (megfeleli őan kell a kolonna tervezéseikor a technológia által megkívánt nyomásviszonyokat és áramlási keresztmetszeteket meghatározni. Üzemközben azonban változik egyrészt a szem­csék nagysága és alakja, másrészt az áramló gá­zok összetétele és mennyisége, aminek következ­tében a kolonna egyes szakaszain a nyomásviszo­nyok eltérnek a tervezett értékektől és az üzemi körülményektől függően változnak. Ezeket a nyo­másváltozásokat ki kell egyenlíteni, mert külön­ben iaz egyes más-más összetételű gázáramok nem a nekik megfelelő kolonna-szakaszokon vagy nem a technológia kívánta irányban és mennyiségben haladnának keresztül, ami a különböző gázára­mok káros keveredését okozná, esetleg a techno­lógia egyes folyamatainak megvalósulását is lehetetlenné tenné. Minthogy a kolonnában a szemcsetöltésnek a nyomásviszonyoktól független sebességgel kell mozognia, a nyomásszabályozásira olyan beren­dezést kell alkalmazni, amellyel az áramló gázok nyomásesése a szemcsetöltés egyenletes mozgásá­nak megzavarása nélkül állítható be és szabá­lyozható. Ott, ahol két különböző gázáram keve­redését meg kell /akadályoznunk, az egyik gáz­áram nyomását úgy kell beállítanunk és szabá­lyoznunk, hogy a máslik gázáram nyomásával egyenlő legyen, ott pedig, ahol meghatározott irányú és sebességű gázáramlást kell elérnünk és fenntartanunk, az átátrainlött kolonnaszakasz két vége között a kívánt irányinak 'és sebességnek megfelelő nyomáskülönbséget kell beállítanunk és szabályozással fenntartanunk. Abból, hogy a nyo­másegyenlőség nem egyéb, mint a nyomáskülönb­ségnek egyik (nuülányi) értéke, következik, hogy azonos módon, valósíthatok meg. A találmány értelmében a kolonnának két szomszédos szakasza közé, amelyek között a gáz­áramok keveredését meg kell akadályozni, vagy pedig bizonyos meghatározott nyomáskülöinlbséget kell fenntartani, beiktatunk egy megcsapolással ellátott külön szakaszt 'és ebben az átáramlás se­bességét és vele a nyomást a megcsapoláson ki­vezetett gázmennyiség változtatásával úgy állít­juk be és az üzemi körülmények változásakor úgy szabályozzuk, hogy a két szakasznak a be­iktatott szakasszal összekötött végei között mu­tatkozó nyomáskülönbség kiegyenlítődjék, vagy pedig az említett meghatározott értékre álljon be. E beiktatott külön szakasz keresztmetszetét cél­szerű a kolonna keresztmetszeténél kisebbre vá­lasztani, hogy benne az egységnyi hosszúságra és az áramló gázok egységnyi térfogatára vonatkoz­tatott fajlagos nyomásesés minél nagyobb legyen és így kis gázmennyiség átvezetése is számottevő nyomásesést okozzon. Olyan esetekben, ahol a szükséges nyomassza-

Next

/
Thumbnails
Contents