145926. lajstromszámú szabadalom • Kávéfőzőgép

Megjelent: 1959. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.926. SZÁM 34. 1. 1—9. OSZTÁLY — KE—480. ALAPSZÁM Kávéfőzőgép A magyar állam, mint Kertész Ernő és Papp Ottó feltalálók jogutódja A bejelentés napja: 1956. április 11. Ismertek kávéfőzőgépek, melyek nyomás alatt, forró gőzzel főzik ki a kávét. Ezen kávéfőzők hiányossága, hogy a főzőcsap telepeinek számától és a víztartály nagyságától függ a teljesítménye, tehát nagyobb teljesítmény csak nagyobb víztartállyal és több főzőcsap teleppel érhető el. Felfűtését 1—1,5 órával előbb kell megkezdeni az 1,5—2 atmoszférás üzemeltetéshez szükséges nyomás elérése végett. Üzem közben a tartályból íogyó víz pótlására adagolt hideg víz csökkenti a tartályban levő vízmennyiség hőmérsékletét, ezért a szükséges hőmérsékletet és nyomást csak szakaszosan lehet fenntartani, tehát a folyamatos üzemeltetés nem biztosítható. A víz utánpótlása alkalmával a megfelelő hőmérséklet eléréséhez jelentős idő szükséges, tehát a fogyasztóknak várakozniuk kell. Ezek a típusok csak olyan helyen használhatók, ahol a hálózati nyomás nagyobb, mint a tartályban levő nyomás, mert különben a gőzt kellene kiereszteni, a tartályban levő vízmennyiség utántöltése esetén. Az üzleti forgalom a napszakokkal változik, csökken, sőt szünetelhet is, a gépet mégis állandó fűtés alatt kell tartani, ami többlet energiafogyasztást jelent. E gépeknél a kávé kifőzése forró gőzzel történik, így a kávéból a benne levő csersav, tannin kioldódik, ami a kávé zamatát nagyon lerontja. A kávét különálló őrlőgépen kell előre ledarálni és így a darált kávé huzamosabb állásánál aromájából veszít. A kávé adagolása nem történik megbízható módon és a mennyisége sem ellenőrizhető megfelelően. A nagyméretű kazánok előállításához jelentős vörösréz, valamint az üzemeltetéshez külön őrlőgép szükséges. A találmány lényeges előnye, a már ismertekkel szemben, hogy gőz helyett forró vízzel főzi a kávét, így a kávé nem veszít aromájából, továbbá, hogy a gépnek nincs külön víztartálya, hanem a vízvezetékből, vagy egyéb víztároló edényből folyó vizet előmelegíti és utána közvetlenül a kellő hőmérsékletre hevíti. A kávén való átnyomáshoz szükséges víznyomást pedig a beépített kis szivattyú, pl. fogaskerék kompresszor biztosítja, tehát ott is üzemeltethető, ahol nincs vízhálózati nyomás. A kazánban túlnyomás nem keletkezhet, mert a víz állandó áramlásban van. Az átfolyó vízmennyiség hőmérséklete 80—100 C° között egyszerűen szabályozható a beeresztőcsap nyitásának, vagy zárásának mértékével. Miután nincs nagyméretű víztartálya, új megoldású kazánrendszerével, gyors melegítést tesz lehetővé, tehát a fűtés bekapcsolása után 2—3 perccel a kávéfőzés megkezdhető. A forgalom csökkenésekor vagy szünetelésekor a fűtés kikapcsolható, miután perceken belül a befolyóvíz újra kellő hőfokra melegíthető. A találmány szerinti kávéfőzőgép a szimpla vagy dupla italnak megfelelő darált kávét mechanikusan adagolja és regisztrálja. A kiadagolt darált kávé zárt rendszerbe kerül főzésre. Az üzemeltetés folyamán 12—15 másodpercenként ad egy-egy adag szimpla, illetve dupla italt, várakozási idő nélkül. A főzőgép a találmány egy kiviteli alakjánál egybe van építve a darálóval és a közös burkolat csökkenti a színes fém felhasználást. Ezen kávéfőzőgép előállítási költsége kb. 1/3-a egy külön főzőgép, külön darálógép előállítási költségének. A találmány kiviteli alakját a rajz ábrázolja. Az 1 ábra a kávéfőzőgép hosszmetszetét, a 2. ábra felülnézetét, a 3. ábra pedig a kávéfőzőgép kazánját hosszmetszetben mutatja. Az 1 tápvízcsapon át befolyó vizet a 2 fogaskerékszivattyú nyomja a 3 csővezetéken át a 4 kazánba, ahol az átfolyó víz 80—100 C°-ra melegszik fel attól függően, hogy az 1 tápvízcsap* nyílásának beállításával milyen mennyiségű víz átengedése történik a 4 kazánba. Innen a forró víz az 5 csővezetéken a 7 elosztó csaptelepbe, majd a 6 csővezetéken a 8 főzőfej felső részébe kerül, majd a kávéőrleményen áthatolva a 9 főzőfej alsó részen levő 10 kifolyó csövön keresztül jut a 11 forgóasztalon elhelyezett pohárba. A 12 főzőkar lehúzásával a 7 elosztó csaptelep nyílása olyan helyzetbe kerül, hogy az 5 csővezetékből jövő forró víz akadálytalanul juthat a 6 csővezetéken át a 8 főzőfejbe. Amikor a 12 főzőkar nyugalmi helyzetben van, az 5 csővezeték nyílása a 7 elosztó csaptelep azon nyílásával egyezik, melyen keresztül a forró víz a 13 túlfolyó csővezetékbe, illetve a mosogatóba jut. Vagyis á keletkező forró víz két irányban távozik, főzéskor a