145906. lajstromszámú szabadalom • Eljárás depo-oltóanyag előállítására
145.906 3 szorfoeált vírus^mennyiség, ilyen mennyiségi egységben kifejezve olvasható. Egymással azonos értékű kísérletek sorozata megmutatta, Ihogy az adszorbeáló anyag felületének minden egyes m^e által adszorbeált antigén mennyiségé döntően befolyásolja, a depo-oltóanyag hatásosságát. A táblázat 5. oszlopában megadott értékek ismerete lehetővé teszi tehát az oltóanyag jóságának meghatározását és immunizáló hatását vagy képességét előre megállapítani. 2. Táblázat Oltóanyag Adsorbens Felület/100 ml Virus Virus M. E. 100 ml-ben G. E./l ml ads./mí 1 1,88 g 1148,8 m2 5000 434 2 1,88 g 1148,8 m2 2500 217 3 2,0 g 1222,2 m2 960 78 4 2,0 g 1222,2 m2 1660 135 Gamma-alumíniumoxid alkalmazása esetén előnyös kb. 0,015—0,02 g anyagot adagolni 1 ml oltóanyagra. A kísérletek azt mutatták, hogy az injekcióval bevitt adszorbeáló anyag (gamma-alumíniumoxid) kb. 30—67%-át a test 2—3 nappal az injekció után felszívta. Ezután a testben maradt mennyiség, vagyis a depo adszorbeáló anyagtartalmia a megfigyelési idő alatt tehát kb. 30 nap folyamán lényegileg állandó maradt. Kiindulva az alumíniumoxidokból, amelyek moláris felületét ismerjük, más eddig nem. mért hordozóanyagok moláris felületének nagyságát is meg lehet határozni, olyképp, hogy mindkét anyaginál megfigyeljük és összehasonlítjuk az adszorbeált -vírus-mennyiséget és ebből következtetünk a most megvizsgálandó anyag moláris felületéire. A depo-oltóainyag összetétele és hatásossága közötti összefüggéseik vizsgálatánál sikerült megállapítani, hogy ez a hatásiosisiág a következő tényeizőktőil függ: '*-; 1. Az adszorbeáló anyag felületének minden m2 -e álltál adszorbeált antigén mennyisége, 2. az injekcióval bevitt oltóanyag köbtártalma és 3. az oltóanyagban levő és antigént tartalmazó adszorbens koncentrációja; emellett még megemlítendő, hogy a fentiékben l.-el jelölt tényező jóval nagyobb mértékű befolyást gyakorol, mint a többi. A depo-oltóanyag összetételének legkedvezőbb fajtáját egyszerű módon állatkísérletek útján lehet megállapítani olyképp, hogy ezzel a módszerrel közvetlenül figyeljük meg -az elentestképződést. A kedvező Összetételt azonban úgy is meg• határozhatjuk, hogy az antigén-felszívódást, illetve annak lefolyásiát a depo-oltóanyag összetételétől függően tesszük vizsgálat tárgyává. A depo^oltóanyagok találmány szerinti alkalmazásával lehetővé válik az antigén-felszívódás pontos és minden tekintetben megfelelő adagolása, noha eddig semmi módon sem lehetett a depo-oltóanyagakból történő ilyen felszívódást szabályozni. Emeletit lehetővé válik annak előre történő kiszámítása, hogy milyen mértékű lesz az antigén felszívódása pl. 10 nappal az oltás után. Minden eddigi eljárásnál, illetve alkalmazott eszköznél ez lehetetlen volt. A tálállmány szerinti oltóanyagok hatásossága ismétellhető (reprodukálható), ami annyit jelent, hogy a megadott elljárás szerint különböző adagokban (charge-okban) készített oiltóanyagmennyiségek gyakoriiatiliag véve egymással azonos hatásossággal; bírnak. Úgy, amint már említettük, az eddigi készítési módoknál ez nem volt lehetséges'. Az influenaa-vírusoik PR8 jelű depo-oltóanyagainál a kísérletek tanúsága szerint a találmány alapján készített oltóanyag a .. kereskedelemben már kapható és azonos antigén mennyiséget, valamint fajtát tartalmazó oltóanyaggal, összehasonlítva, 4000-szeres ellentest^képződést mutatott és emellett a hatás jóval hosszabb ideig tartott. A kísérletek tengeri malacokon történtek és olyan kereskedelmi (isimert) oltóanyagot használtunk, amelynél a deponanyag attumiiniuimhidroxid volt. A találmány szerint kifejlesztett oltóanyagfajta különös előnye, ihogy az immunitás létesítésére csak .minimális mennyiségű antigént kell alkalmazni. Éppen az oilyain oltóanyagoknál (mint pl. a gyerimekbéinulés elleni oltóanyag), amely éknél az antigén teljes inaktiválása a. mai napig gines tökéletesen megoldva, nagyon, előnyös, ha az oltásnál csak a lehető legkisebb aintigénmenynyiséget visszük be, mert ez esetben a legkisebb annak a valószínűsége, hogy az oltásnál hátrányos következmények keletkeznek. A gammaalumíniurnoxid-altóanyaigok további előnye az alummiumlhidroxidiot tartalmazó készítményekkel szemben, az, hogy a gamma-alumíniumoxidot jóval tisztább minőségben lehet kapni, mint az alumíniumhidroxidot, amely nyomokban mindig tartalmaz idegen ionokat és így tisztátlan. A beoltott szeimély az alumíndumoxidot ugyanolyan jól tudja elviselni, mint a többi hordozóanyagokat és ezért az állatkísérleteknél, valamint a szövetkültúráfcnál gamimia-alumíniumoxid tartalmú oltóanyagoklat használunk, amelyeket viszonylag könnyen lelhet vizsgálni. Ezeknél az anyagoknál ugyanis a vizsgálatot nem zavarja és sérülést nem. okoz az idegen ionok (főleg ammóniumionok) jelenléte, ill. ezek hatása kiküszöbölhető. A csatolt rajzok 1. ábrája az eUentest-képződés időbei lefolyását mutatja tengeri malacok oltásánál, amelyéknél az A/Asia/l/57-ganiima-alumíniumoxid jelű oltóanyagot használtuk. Az ellentest-tartalom az efllentest koncentrációjának fotometrikus úton mért értékére vonatkozik; ez az ellentest az A/Asia/1/57 vírus hemmagglutinációját ^akadályozza. Minden kísérletnél egy ízben 1 ml-t fecskendeztünk be bőr alá. A rajzon A jelöli az abszcissza tengelyt, amelyre az időt vittük fel napokban, és B az ordináta tengely, amely az ellentest-tartalmat szemlélteti. A görbék számozása megfelel az alábbi 3. táblázat első oszlopának, ezek a számok tehát a kísérlet számát mutatják. A 4. kísérlethez a kereskedelemben kapható adszorbát oltóanyagot használtunk. Az említett 3. táblázat az oltóanyagok összetételét szemlélteti, amelyeket az 1. ábra szerinti kísérleteknél használtunk.