145897. lajstromszámú szabadalom • Égési motor közvetlen üzemanyagbefecskendezéssel és kopogásmentes elégéssel, helyileg korlátozott öngyújtás mellett

2 145.897 vezetésen a nagyobb légkihasználás és a „lágyabb" elégés, elsősorban dieselelektromos sínjárművek­nél mutatkoznak meg az üzemanyag-fogyasztás csökkenésében és a motor nyugodtabb járásában. Ehhez még azt jegyezzük meg, hogy közös sík­ban elrendezett több üzemanyagsugarat egyetlen, legyezőszerűen szétterjedő üzemanyagsugárral helyettesíthetünk, ha ennek egyik széle körülbelül a dugattyú- vagy hengerfejfenék közepe felé irá­nyul, szembenfekvő széle pedig az égési tér oldal­falára, ill. a hengerfej- vagy dugattyúfenék szé­lére fecskendez. A rajzok a találmány szerinti égési motor há­rom kiviteli alakját példaképpen, vázlatosan tün­tetik fel. Az 1. ábra a 2 henger hengerfejének 1 fenekét alaprajzban mutatja. A nyitott 3 szívószelepen át beszívott égési levegő érintőlegesen, vagyis az 1. és 2. ábrán a hengerfej vagy motor 4 hosszten­gelyére merőlegesen áramlik a 2 hengerbe. Az 5 kibocsátószelepet ugyanebben a tengelyben el­rendezve tüntettük fel, amivel jeleztük annak a lehetőségét, hogy ily módon a legnagyobb henger­légtöltéshez és az égési térből a visszamaradt gá­zok legjobb kiöblítéséhez a lehető legnagyobb szelepátmérőt választhatjuk. A 6 befecskendező szelep majdnem egészen a 2 henger szélén van és az üzemanyagot több sugárban fecskendezi a 7 égési térbe, mely az 1. és 2. ábra szerinti példá­ban korong alakú. Ebben a példában a három I, II és III üzemanyagsugarat úgy rendezzük el, hogy az I üzemanyagsugár nagyjából a 8 dugattyú­fenék közepe irányában ^ fecskendez, míg a többi II és III sugarak a legnagyobb szabad sugárhosz­szaikkal a 9 nyíllal jelölt keringő légáram irá­nyában részben még a 8 dugattyúfenék felé, rész­ben pedig a korong alakú 7 égési tér fala felé vagy éppen az 1 hengerfejfenék felé haladnak. Elsősorban az 1 hengerfej fenéknek a 2 henger szé­lén uralkodó hőmérsékletétől függ, hogy célsze­rűbb-e a III üzemanyagsugár tengelyét az 1 hen­gerfejfenék felé is v^gy csupán az égési tér fala felé irányítani, oly módon, hogy a III üzemanyag­sugár köpenye az 1 hengerfejfenékkel párhuza­mosan haladjon. Azt, hogy a 6 befecskendező szelep mekkora szögben hajoljon az 1 hengerfejfenékhez, a 7 égési tér méretei és az a törekvés határozzák meg, hogy a fúvókafuratokat a 6 befecskendező szelep fúvókatestében lehetőleg részarányosán rendez­zük el. A 3. ábra lencsealakú 7 égési tér hosszmetszetét mutatja. Áz I, II, III üzemanyagsugarak célszerű elrendezésével kapcsolatban fentebb megadott irányelvek érvényesek ennél a megoldásnál is. Csupán azt kell megjegyeznünk, hogy az égési tér lencsealakja még valamivel nagyobb szelep­átmérők alkalmazását engedi meg, mint a korong­alak. Az egyes alkatrészek hivatkozási számai azo­nosak a fentiekkel. A 4. ábra a találmány alkalmazását Hesselmann­íéle égési térrel kapcsolatban szemlélteti. Ennél a térnél a fúvókanyílásokat már nem lehet közös síkban, a fúvókatest 6 tengelyéhez képest rész­arányosán elrendezni. Ilyen égési tereknél tehát a legyezőalakú üzemanyagsugár mint több üzem­anyagsugár helyettesítője nem jöhet tekintetbe. A találmány keretén belül a legrövidebb üzem­anyagsugarat (gyújtósugarat) különböző módokon rendezhetjük el akként, hogy valamennyi sugár, a gyújtósugárral együtt, az üzemanyagot kizárólag a keringő légáram irányában fecskendezze be. Le­het azonban a gyújtósugarat a légmozgásra merő­legesen, sőt esetleg részben e mozgás ellen is irányítani, ekkor azonban a többi üzemanyag­sugarak csak a légáramlás irányában haladnak. Amint fentebb már említettük, a találmány ke­retén belül elvileg ugyanazt a hatást érhetjük el, ha több üzemanyagsugár helyett egyetlen, le­gyező alakú sugarat használunk, melyet úgy ren­dezünk el az égési térben, hogy annak egyik széle a hengerfej- vagy dugattyúfenék közepe felé, to­vábbi részei pedig mindinkább a henger kerü­lete felé irányuljanak. A találmányt nemcsak négyütemű motoroknál, hanem kétüteműeknél is sikeresen alkalmazhat­juk, melyeknél a levegő kellően erélyes kerin­gése a henger tengelye körül biztosítva van. Szabadalmi igénypontok: 1. Égési motor közvetlen üzemanyag-befecsken­dezéssel és kopogásmentes elégéssel, helyileg kor­látozott öngyújtás mellett, mely korong alakú, lencse'alakú vagy egyéb nyitott égési térben, a hengerfejben vagy a dugattyú fenékben, vagy e kettő között megy végbe, ahol is a beszívott levegőt az égési térben ennek forgástengelye kö­rül, ismert eszközökkel keringő mozgásba hozzuk és az égési tér tengelyéhez viszonyítva előnyösen excentrikusan fekvő befecskendező fúvókát alkal­mazunk, azzal jellemezve, hogy több üzemanyag­sugár közül az egyik, mégpedig a gyújtósugár, kqzel sugárirányban, vagyis körülbelül a legrövi­debb úton a dugattyú- vagy hengerfejfenék leg­forróbb helye felé irányul, mely a henger tenge­lyének közvetlen közelében van, míg a többi üzemanyagsugár időbeli késéssel jut az égési tér falának olyan helyeire, amelyek a dugattyú vagy a hengerfej fenekén, ill. az égési tér oldalfalán is, a henger tengelyétől távolabb fekszenek. 2. Az 1. igénypont szerinti égési motor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy valamennyi üzem­anyagsugár az üzemanyagot a keringő levegő mozgási irányában fecskendezi be. 3. Az 1. igénypont szerinti égési motor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gyújtósugár (leg­rövidebb üzemanyagsugár) a keringő levegőre merőlegesen, a többi üzemanyagsugár pedig e légmozgás irányában halad. 4. Az 1. igénypont szerinti égési motor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a legrövidebb üzem­anyagsugár (gyújtósugár) a keringő levegővel szemben, a többi üzemanyagsugár pedig a - lég­mozgás irányában halad. 5. Az 1. igénypont szerinti égési motor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az üzemanyagsuga­rak összefüggő, legyezőszerű alakzatot alkotnak, melynek egyik szélső sugara a dugattyú- vagy

Next

/
Thumbnails
Contents