145856. lajstromszámú szabadalom • Hőterek hidromechanikus modellje

2 145.856 követi, a kapcsolótáblán segédérintkezőket kap­csol be és ki. Ennek hatására az elektromotorokat működtető relérendszer egyes körei bekapcsolód­nak. A túifolyató edények magasságának elállítása meghatározott viszonyban van az adószerv elállí­tásával. A sablon elállítási sebességét a három­fokozatú sebességváltó módosítja. A rajzok a találmány szerinti hidromechanikus modell egvik kiviteli alakját példaképnen tünte­tik fel. Az 1. ábra a teljes hidromechanikus modellt mutatja. A 2. ábra a szabályozóelem hosszmetszete. A 3. ábra egy kapacitáscső csuklójának met­szete. A 4. ábra e csukló oldalnézete. Az 5. ábra a villamos adószerv nézete. A 6. ábra a villamos áramkörelrendezés rajza. Az 1. ábra szerint a kétrészű asztalra a kapaci­táscsövek —1— csuklóit tartalmazó keretet erő­sítjük. Az asztal mellső oldalára, ennek egész hosszá­ban szögvasat hegesztünk, melyre kengyelek ré­vén —2— szabályozó ellenálláselemeket erősítünk. A —33— kapacitáscsöveket az ellenálláselemek­kel polivinilkloridból készült csövek kötik össze. Az első szabályozó ellenálláselem a —3a— bejá­rati odal összekötő csuklójával, az utolsó pedig a —3b— kijárat i oldallal kapcsolatos. Mindkét össze­kötő csuklónak elzárószelepe van, melyek segélyé­vel a munkafolyadék bevitelét a modellrendszerbe megszakíthatjuk. A túlfolyató edények, az össze­kötő csuklók az összekötőcsövekkel, valamint a csatlakoztató csuklók az elzárószelepekkel együtt­véve az ún. határfeltételeket alkotják, melyek a modell két végén az oldalsó tornyokban jelentkez­nek. A ..határfeltétel"' a bejárati oldalon a —4a— túlfolyató edényből, az —5— csuklóból és a —3a— csatlakoztató csuklóból, a kijárati oldalon pedig a —4b— túlfolyató edényből, az. —5— összekötő csuklóból és a —3b— csatlakoztató csuklóból áll. Ez az elrendezés a túlfolyató edények egyenletes magasságváltozását eredményezi a rendszerbe''zárt folyadék állandó mennyisége és állandó hidrauli­kus ellenállás mellett, mely a munkafolyadék­nak a „határfeltételek" rendszerén való átáramlá­sakor, a túlfolyatókbeii folyadék magasságának változása alatt mutatkozik. A túlfolyató edények függélyes magasságválto­zását a —6a, 6b— elektromotorok teszik lehetővé, melyek —7a, 7b— hajtóműházai két hajtóművet tartalmaznak. Az egyik hajtómű a túlfolyató edé­nyek mozgató orsójával kapcsolatos, a másik pe­dig két kúpkerék-áttétel útján a villamos adószer­vek alsó —8a, 8b— ágyazatának mozgató anyáit hajtja. A —9a, 9b— villamos adószervek az áramkörök megfelelő kapcsolásával bekapcsolják az elektro­motorokat, melyek a túlfolyató edényeket a kí­vánt program szerint beállítják. A hőmérsékleti program rögzítésére sablonok­kal dolgozó lefejtő, ill. legördülő rendszert haszná­lunk. A sablonok mindegyik határfeltétel számára egy-egy —10a—, ül. —10b— gördülőkocsira van­nak erősítve, melyeket a háromfokozatú —11— sebességváltóhoz csatlakozó egy-egy —12a, 12b— orsó hajt. E sebességváltó a gördülőkocsi számára három­féle sebességet biztosít a gördülőpályán. A két gördülőkocsi sebessége azonos, a villamos adószervek azonban egymástól függetlenül mű­ködnek. A határfeltételek két —13a, 13b— keringtető szivattyúja is, melyek a munkafolyadékot a két­oldali túlfolyató edényekbe szállítják, egymástól függetlenül dolgozik. A munkafolyadékot tartal­mazó edények a (14) mérlegeken nyugszanak, me­lyekkel annak mennyisége ellenőrizhető. A szabályozó ellenálláselem (2. ábra) módot nyújt a hidraulikus ellenállás folyamatos változtatására a munkafolyadék lamináris áramlásának fenntar­tása mellett. Ezenkívül az elem alkalmazása fo­lyamán mindig ugyanazokat a mérési eredménye­ket kapjuk, vagyis az elem azonos beállításai min­dig a hidraulikus ellenállás azonos értékeinek fe­lelnek meg. A szabályozó ellenálláselem legfontosabb alkat­része a kúpos köpenyben helyet foglaló kúpos tövis, mely a —16— kúpból, a mellső —17— és a hátsó —18— vezetőszegből áll. A tövist a —15— kúpos köpeny bejárati végén a —19— vezetőper­sely, kijárati végén pedig az elem —20— teste vezeti. A tövis elfordulását a —20— test egy hor­nyába nyúló —21— kar akadályozza meg. A ki­járati oldalon a —18— vezetőszeget —22— Guf­íero-tömítéssel tömítjük, mely a —20— test gyűrű­alakú vájatában foglal helyet. A —18— vezető­szeg a kijárati oldalon a kétrészű —23— alátét­tárcsa és a —24— csavar útján elforgathatóan kapcsolatos a finommenetű —25— mozgatócsavar­ral. A —20— test meghosszabbításába nyúló —25— mozgatócsavar módot ad a —16— tövis eltolására. A beállítást a mikrométeres osztással ellátott —26— állítógyűrű segítségével ellenőrizzük, mely a —27— vezetőgyűrűre van rátolva. Utóbbi szi­lárdan kapcsolatos a —25— mozgatócsavarral. Hi­telesítéskor a —16— tövis tényleges helyzetét a —15— kúpos köpenyben hidraulikus úton hatá­rozzuk meg és ezt a helyzetet a —26— állítógyű­rűnek a —27— vezetőgyűrűn való elállításával és rögzítésével biztosítjuk. A —20— testet a —15— kúpos köpennyel a —28— hollandi anya köti össze. A tömítést —29— nyomógyűrű és tömszelence végzi. A szabályozó ellenálláselem bejárati végénél a —103— csőperem és a —102— hollandi anya léte­síti az összeköttetést az ellenálláselem és a —101-— felszállócső között. A tömítést itt a vezetőhüvely és a csőperem közti tömítőgyűrű meghúzásával létesítjük. A kijárati oldalon a keményforrasztással rögzí­tett —30— csonkot illesztjük a —20—• testbe. A —20— test kijárati oldala és a —104— csőveze­ték között a cső pereme létesíti a kapcsolatot, mely peremet a —105— hollandi anya tömítő­gyűrű közvetítésével szorít a —30— csonkhoz. A berendezés főalkatrésze á folyamatos kapaci­tásváltoztatás céljára a kapacitáscső —1— csuk­lója (1. ábra), mely a hidraulikus kapcsolatot lé­tesíti a —33— kapacitáscső és az ellenálláselemek között (3. ábra).

Next

/
Thumbnails
Contents