145849. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrogén- és kéntartalmú vegyületek előállítására

,/? Megjelent: 1959. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.849. SZÁM 12. o. 26—27. OSZTÁLY — LE—299. ALAPSZÁM Eljárás nitrogén- és kéntartalmú vegyületek előállítására VEB Leuna-Werke „Walter Ulbricht" Leuna (Krais Merseburg) Német Demokratikus Köztársaság Feltaláló: dr. Schade Hubert vegyész, Leuna A bejelentés napja: 1957. november 9. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1957. február 12. Azt találtuk, hogy értékes nitrogén- és kéntartalmú vegyületekhez jutunk, ha pl. RH HR R—C—C=N—C=C—R R szerkezeti képletű alkilidénvinilaminokat felemelt hőmérsékleten, adott esetben valamely oldószer jelenlétében, kénnel reagáltatunk. A fenti képletben R hidrogént, alkil- vagy ariigyököt jelent, mimellett két szomszédos R egy közös — esetleg hetero-atomot is tartalmazó •— gyűrűrendszer része is lehet. Az alkilidénvinilaminok kénnel való reagáltatása 100 és 200 C° közötti, előnyösen 150° körüli hőmérsékleten folytatható le. Oldószerként pl. dimetilformamid alkalmazható. Elemi kén helyett ugyanolyan módon felhasználhatók a reakció lefolytatására szerves vagy szervetlen poliszulfidok is, mikor is a reakció már 20° és 100 ° közötti hőmérsékleteknél lezajlik. Ha kiinduló anyagként olyan alkilidénvinilaminok kerülnek alkalmazásra, amelyeket karbonilvegyületek, elsősorban aldehidek, éspedig előnyösen elágazó szénláncú aldehidek ammóniával ismert módon történő reagáltatása útján állítanak elő, úgy az alkilidénvinilamin szulfurálása annak előállításával egyidejűleg is történhet. Ebből a célból oly módon járhatunk el, hogy az aldehid és kén elegyébe vezetjük be az ammóniát, és a kapott elegyet lassan a reakcióhőmérsékletre hevítjük, miközben a keletkező vizet pl. azeotrópos desztilláció útján távolítjuk el. A reakciótermék feldolgozása általában vákuumdesztilláció útján történik. Néhány meghatározatlan, kellemetlen szagú melléktermék mellett két főterméket kapunk, amelyek egyike, egy alacsonyforrpontú nitrogén- és kéntartalmú anyag jó termelési hányaddal képződik. A másik, valamivel kisebb termelési hányaddal létrejövő termék szintén nitrogén- és kéntartalmú vegyület, amelynek forrpontja az előbb említett termékénél magasabb, molekulasúlya pedig kb. kétszer ak-kora, mint amazé. A reakció olyan aldehidelegyekkel is lefolytatható, amilyenek pl. izobutilolaj magasabb forrpontú frakcióinak dehidrálása során keletkeznek. A találmány szerinti eljárással előállított nitrogén- és kéntartalmú vegyületek gyógyszerként, korrózió- és oxidációgátló szerekként, vulkanizálószerekként, fungicid és egyéb kártevőirtó anyagokként, vagy ilyen szerek gyártására szolgáló közbenső termékként kerülhetnek alkalmazásra. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módját az alábbi példák szemléltetik. 1. példa 800 g izobutilidén-/?, ^-dimetilvinilamint 205 g kénnel 4 óra hosszat hevítünk 150 C° hőmérsékleten. A kapott vörösesbarna reakcióterméket vákuumban desztilláljuk. 400 g olyan nitrogén- és kéntartalmú vegyületet kapunk, amelynek forrpontja 5 mm Hg-oszlop nyomáson 55—56 C°, pikrátjának olvadáspontja pedig 116 C°; emellett 280 g mennyiségben egy másik termék is keletkezik, amelynek forrpontja 5 mm Hg-oszlop nyomáson 115 C°. 2. példa 800 g izo-hexilidén-^-metil-^-propilvinilamin és 140 g kén elegyét az 1. példa szerinti módon hevítjük, majd ezt követően a terméket vákuumban desztilláljuk. 400 g-ot meghaladó mennyiségű olyan nitrogén- és kéntartalmú vegyületet kapunk, amelynek forrpontja 3 mm Hg-oszlop nyomáson 90 C°, pikrátjának olvadáspontja 279 C°; emellett 290 g-ot meghaladó mennyiségben egy másik, magasabb forrpontú termék is keletkezik,