145824. lajstromszámú szabadalom • Eljárás globulin műszál előállítására

Megjelent: 1959. december 3.1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.824. SZÁM 29. b. OSZTÁLY — DE—271. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eljárás globulin műszál előállítására Textilipari Központi Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Dévényi Tibor vegyészmérnök, Sajgó Mihály vegyészmérnök, Lakner Kálmán vegyész­mérnök, Földes Pál textilmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1957. április 29. Az elmúlt évek során a fehérjealapú, gyapjú­szerű műszálak gyakorlati jelentősége rendkívüli módon megnövekedett. Ez főként annak köszön­hető, hogy az eljárások egyszerűsítésével, tökélete­sítésével sikerült olyan fehérje-műszálakat elő­állítani, melyeknek jellege és tulajdonsága hason­lók a gyapjú jellegéhez és tulajdonságához, de emellett az olcsó és nagy mennyiségben könnyen beszerezhető fehérje alapanyag, és alacsony elő­állítási költségek miatt olcsóbban nyerhető, mint a gyapjú. Ennek tudható be, hogy ezek a gyapjú­szerű műszálak igen gazdaságosan hasnosíthatók, mint gyapjú jellegű keverőanyagok. Mint ismeretes, eddig már több növényi fehér­jéből készítettek műszálat, azonban a szálhúzásra alkalmas új fehérje-alapanyagok felkutatása során a szakemberek figyelme a legutóbbi időkben mind­inkább a globulinok felé terelődött. Szálhúzásra alkalmas fonóoldatok előállításához eddig főkép­pen a földimogyoró és a szójabab globulin ját hasz­nálták fel. Ahhoz, hogy egy fehérjéből — így a globulinból is — szálat tudjunk előállítani, a fe­hérjét valamilyen módon fel kell oldani úgy, hogy az oldat viszkozitása és fehérje koncentrációja szál húzására alkalmas legyen, majd a kapott oldatból szálat kell húzni, illetve a képződő szálat stabili­zálni kell. Globulin műszálak esetében általában a lúgos oldás van elterjedve. Azonban, mint ismeretes, a globulin lúgban történő oldása során a lúgos glo­bulin oldat olyan változásokat szenved, mely a szálhúzás szempontjából kedvezőtlen. Ugyanis az oldást követően az oldat vagy gél állapotba megy át, vagy pedig az oldat felhígulása következtében a viszkozitás annyira lecsökken, hogy szálhúzásra teljesen alkalmatlanná válik. Ezért szálhúzásra al­kalmas fehérjeoldat előállítása érdekében az olda­tot stabilizálni kell. Ismeretesek már eljárások, melyeknél a globulin oldását, ill. stabilizálását lecitin, alkoholok, szén­hidrátok stb. felhasználásával valósítják meg. Ezek azonban nem alkalmazhatók sikerrel minden glo­bulin esetében, mert pl. a napraforgómag globu­linból sem állítható elő műszál a fenti anyagok, ill. a hozzájuk tartozó eljárások segítségével. A globulin lúgos oldása megoldható még redu­káló szer jelenlétében is. Az ismert redukáló sze­rek azonban nem alkalmazhatók sikerrel, mert vagy nem fejtenek ki redukáló hatást, mint pl. a Na2SC>3, vagy pedig a redukáló hatás nem sza­bályozható, mint pl. a Na2S esetében. Tehát ezek­kel az anyagokkal nem állítható elő szálhúzásra alkalmas fonóoldat, és ha sikerülne is a redukáló hatást valamilyen módon olyan határok közé szo­rítani, hogy az oldat fonásra alkalmas legyen, abban az esetben nem kívánatos felhasználásuk, mivel a koagulálás során gázképződés következne be, mely a kapott szál minőségét nagymértékben lerontaná. Kísérletünk során azt találtuk, hogy az ismert redukáló, ill. stabilizáló anyagok és eljárások hát­rányai kiküszöbölhetők, amennyiben a globulin vizes duzzasztását és lúgos oldását tioglikolsav jelenlétében végezzük. Ugyanis a tioglikolsav meg­felelő koncentrációban, mint erélyes redukálószer a duzzasztás és az oldás során képes a globulin molekulákban a szálhúzás szempontjából kedvező és mélyreható változásokat előidézni, mely válto­zás szálhúzás szempontjából kedvező denaturáció­val párhuzamosan következik be. A redukciók kö­vetkeztében kis fehérje-partikulák képződnek, melyek lúgban igen jól oldódnak és így nagy viszkozitású és koncentrációjú fehérje oldat ké­szíthető. A tioglikolsav természetéből következik az is, hogy az optimális redukáló hatás mellett biztosítja az oldat stabilitását és egyaránt meggátolja mind az oldat felhígulását, mind annak gélesedését. Más szóval, a tioglikolsav megfelelő mennyiségben al­kalmazva elősegíti nagy _ koncentrációjú globulin oldat előállítását, ill. reduktív hatása következté­ben a globulin molekulákat csak oly mértékben

Next

/
Thumbnails
Contents