145824. lajstromszámú szabadalom • Eljárás globulin műszál előállítására

Megjelent: 1959. december 3.1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.824. SZÁM 29. b. OSZTÁLY — DE—271. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eljárás globulin műszál előállítására Textilipari Központi Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Dévényi Tibor vegyészmérnök, Sajgó Mihály vegyészmérnök, Lakner Kálmán vegyészmérnök, Földes Pál textilmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1957. április 29. Az elmúlt évek során a fehérjealapú, gyapjúszerű műszálak gyakorlati jelentősége rendkívüli módon megnövekedett. Ez főként annak köszönhető, hogy az eljárások egyszerűsítésével, tökéletesítésével sikerült olyan fehérje-műszálakat előállítani, melyeknek jellege és tulajdonsága hasonlók a gyapjú jellegéhez és tulajdonságához, de emellett az olcsó és nagy mennyiségben könnyen beszerezhető fehérje alapanyag, és alacsony előállítási költségek miatt olcsóbban nyerhető, mint a gyapjú. Ennek tudható be, hogy ezek a gyapjúszerű műszálak igen gazdaságosan hasnosíthatók, mint gyapjú jellegű keverőanyagok. Mint ismeretes, eddig már több növényi fehérjéből készítettek műszálat, azonban a szálhúzásra alkalmas új fehérje-alapanyagok felkutatása során a szakemberek figyelme a legutóbbi időkben mindinkább a globulinok felé terelődött. Szálhúzásra alkalmas fonóoldatok előállításához eddig főképpen a földimogyoró és a szójabab globulin ját használták fel. Ahhoz, hogy egy fehérjéből — így a globulinból is — szálat tudjunk előállítani, a fehérjét valamilyen módon fel kell oldani úgy, hogy az oldat viszkozitása és fehérje koncentrációja szál húzására alkalmas legyen, majd a kapott oldatból szálat kell húzni, illetve a képződő szálat stabilizálni kell. Globulin műszálak esetében általában a lúgos oldás van elterjedve. Azonban, mint ismeretes, a globulin lúgban történő oldása során a lúgos globulin oldat olyan változásokat szenved, mely a szálhúzás szempontjából kedvezőtlen. Ugyanis az oldást követően az oldat vagy gél állapotba megy át, vagy pedig az oldat felhígulása következtében a viszkozitás annyira lecsökken, hogy szálhúzásra teljesen alkalmatlanná válik. Ezért szálhúzásra alkalmas fehérjeoldat előállítása érdekében az oldatot stabilizálni kell. Ismeretesek már eljárások, melyeknél a globulin oldását, ill. stabilizálását lecitin, alkoholok, szénhidrátok stb. felhasználásával valósítják meg. Ezek azonban nem alkalmazhatók sikerrel minden globulin esetében, mert pl. a napraforgómag globulinból sem állítható elő műszál a fenti anyagok, ill. a hozzájuk tartozó eljárások segítségével. A globulin lúgos oldása megoldható még redukáló szer jelenlétében is. Az ismert redukáló szerek azonban nem alkalmazhatók sikerrel, mert vagy nem fejtenek ki redukáló hatást, mint pl. a Na2SC>3, vagy pedig a redukáló hatás nem szabályozható, mint pl. a Na2S esetében. Tehát ezekkel az anyagokkal nem állítható elő szálhúzásra alkalmas fonóoldat, és ha sikerülne is a redukáló hatást valamilyen módon olyan határok közé szorítani, hogy az oldat fonásra alkalmas legyen, abban az esetben nem kívánatos felhasználásuk, mivel a koagulálás során gázképződés következne be, mely a kapott szál minőségét nagymértékben lerontaná. Kísérletünk során azt találtuk, hogy az ismert redukáló, ill. stabilizáló anyagok és eljárások hátrányai kiküszöbölhetők, amennyiben a globulin vizes duzzasztását és lúgos oldását tioglikolsav jelenlétében végezzük. Ugyanis a tioglikolsav megfelelő koncentrációban, mint erélyes redukálószer a duzzasztás és az oldás során képes a globulin molekulákban a szálhúzás szempontjából kedvező és mélyreható változásokat előidézni, mely változás szálhúzás szempontjából kedvező denaturációval párhuzamosan következik be. A redukciók következtében kis fehérje-partikulák képződnek, melyek lúgban igen jól oldódnak és így nagy viszkozitású és koncentrációjú fehérje oldat készíthető. A tioglikolsav természetéből következik az is, hogy az optimális redukáló hatás mellett biztosítja az oldat stabilitását és egyaránt meggátolja mind az oldat felhígulását, mind annak gélesedését. Más szóval, a tioglikolsav megfelelő mennyiségben alkalmazva elősegíti nagy _ koncentrációjú globulin oldat előállítását, ill. reduktív hatása következtében a globulin molekulákat csak oly mértékben