145815. lajstromszámú szabadalom • Vezérlőberendezés szervomotorokhoz

4 145.815 —26— csavarok beállítása szabja meg, ill. az elfordulás (és ezzel az üj ciklus-szakasz) kezdete akkor következik be, amikor a szervomotor a részeket útjuk előre meghatározott pontjáig vitte. A negyedik ciklus-szakasz megindulásának körülményei nem teljesen azonosak azokkal, amelyeket a második, ill. harmadik ciklus-szakasz indulásánál láttunk. Míg ugyanis a második és harmadik szakasz elindulását az okozta, hogy a -—27— tengely elfordulása következtében jobbra mozduló —26—, ill. —26a— csavarok a —25—, ill. —25a— tapintókat jobb felé nyomták, addig a negyedik ciklus-szakasz kezdetén az —X2— csavar fejének bal oldali része mellett elhelyezkedő —25— tapintó vége a csavar további jobbra mozdulása miatt onnan kikerülve felszabadul és a —49— rugó hatására ferdén hátra halad. Ily módon a —22— kar a —43— rugó hatására hátra elfordul, tehát az ellenkezői irányban mint a ciklus második szakaszánál. Ezután a negyedik ciklusszakasz az első ciklus-szakaszhoz hasonlóan megy végbe. (A hasonlóság az indulásra is kiterjed, erről csak azért nem volt eddig szó, mert az első szakasz indulásával a fentiekben nem foglalkoztunk.) A fentiek szerint a csavaroknak (vagy a kényszerpályát alkotó más beállítható részeknek) két működő felülete van: az oldalfelület, amely a tapintót eltolja, és az erre merőleges (vagy legalább harántirányú) tetőfelület, amelynek mentén a tapintó a ciklus-szakaszok határain halad el. E két felületnek azonban nem kell mindig ily élesen elkülönítettnek lennie, a csavarok úgy is kialakíthatók, hogy egyik felület ívelt átmenettel megy át a másikba. A további ciklus-szakaszok az előzőekben leírt módon mennek végbe. Az ütköződobok egy teljes körülforgása után a ciklus elölről kezdődik. A hossz-, ill. keresztirányú szakaszok általában váltakozva következnek egymás után. Előfordul azonban, hogy pl. egy hosszirányú ciklus-szakasz megtétele után egy ugyancsak hosszirányú, de ellenkező értelmű ciklus-szakasz következik, azaz pl. egy jobbról balra haladó mozgás után egy balról jobbra haladó mozgás következik, anélkül, hogy közben a keresztszán megmozdult volna. Ezt úgy érjük el, hogy a keresztszán ütköző tárcsáján két —26a— állítócsavart egyforma magasra állítunk be. Ez esetben a tárcsa elfordulásakor a tapintó vége e csavarok egyikének fejéről átcsúszik a másik fejére anélkül, hogy közben a —22a— kar középhelyzetéből kitérne és természetesen a •—33— rúd is abban a helyzetben marad, amelyben lehetővé teszi a —34— rúd felemelkedését. Hasonló elv alapján járunk el akkor is, ha azt akarjuk, hogy keresztirányú mozgás után újabb keresztirányú mozgás következzék. Olyan esetben, ha a munkadarab egyszerűsége miatt az ütköző dob helyzeteit nem tudjuk teljesen kihasználni, a felesleges állítócsavarokat szintén egy magasságban állítjuk. Ilyenkor a tapintók mindaddig nem térnek ki középhelyzetükből, amíg valamennyi egy szintben levő csavarfejen végig nem csúsznak. Ha a —27— tengely valamelyik elfordulása után mindkét tapintó ily módon egymás után átcsúszik a szomszédos csavar fejére, a —34— rúd is felemelkedve marad és a —36—• kilincskerék a —37— kilincs hatására továbbfordul mindaddig, amíg valamelyik ütközőtárcsán egy olyan állítócsavar nem következik, amely az előzőekkel nem áll egy magasságban. Ekkor az illető tapintó középhelyzetéből kitér, miáltal a szánok egyike megindul, azaz új ciklus-szakasz kezdődik, a kilincskerék pedig megáll. A eddigiekben nem beszéltünk a —22— kar középhelyzetből való kitérésének mértékéről, kivéve az első' ciklus-szakaszt, amelynél megemlítettük, hogy itt ezt a kitérést és ezzel egyidejűleg a keresztszán sebességét is a —44a— sebességállító csavar beállítása határozza meg. Ez a csavar a —45a—•• karhoz támaszkodik (lásd a 2. ábrát is), mely hátsó végén levő csap körül a —43a— rugó hatására azért nem tud bal felé billenni, mert az —50a— hüvelyben lazán ágyazott —51a— pálcika révén az —52a— léchez támaszkodik. Ennek a lécnek szabad végén hosszirányban beállítható, leferdített végű kiemelkedés van. Ez a szerkezet lehetővé teszi azt, hogy a szánmozgás sebessége a ciklus-szakaszon belül változzon, aminek célja a felrajzolt és leírt kiviteli példánál az, hogy a szerszám gyorsjáratban közelítse meg a munkadarabot, ennek közvetlen közelébe érve pedig meglassúdjon és a kívánt előtolási sebességgel mozogjon tovább. Ezt a célt a leírt szerkezettel a következőképpen érjük el: Mikor a —24a— szekrény hátsó helyzetéből előre megindul, a —45a— rúd még balra elfordított szélső helyzetében van, mert az —51a— pálca nem érinti az —52a— léc kiemelkedését. Ekkor tehát a —43a— rugó szabadon kifejtheti hatását és a —22a— kar szélső helyzetében van, elfordulása maximális és így a szervomotor által létrehozott sebesség is maximális. Mikor azonban bizonyos út megtétele után az —51a— pálca felfut az —52a— léc ferde kiemelkedésére, a —45a— kar elfordul a rajz szerint jobbra és elfordítja a dobon legördülő —10a— görgő tengelyét, tehát lassúbb sebességet hoz létre, amely a —44a— csavar beállításától függi- Ezzel a szán sebessége a kívánt előtolási sebességre csökken. Hasonló a helyzet a —24— szekrénynél is, mivel azonban a felrajzolt esetben a sebességcsökkentést itt hátrafelé irányuló mozgásnál kívánjuk, az —52— léc ferdesége ellenkező irányú. A leírt kivitelnél többszerszámos megmunkálásról lévén szó, az egyes szerszámokhoz általában más-más előtolási sebességekre van szükség. Ezért nem egy, hanem több —52— lécet alkalmazunk, amelyeket —52'—, —52"— stb. számokkal jelöltünk. Emellett az —50— hüvely függőleges irányban elcsúsztatható kiképzésű és rugó ellenében az —53— szögemelő révén (az —50a— hüvely pedig az —54;— szögemelő révén) függőlegesen elmozdítható. A —27— tengelyen egy —55— tárcsa van megerősítve, amelyen különböző kinyúlásokra beállítható peckek vannak és ezek két —56— görgővel működnek együtt, olyképp, hogy a —27— tengely elfordulásakor ezek a görgők a rajzon [átható erőátviteli elemek révén az —53— és az —54— szögemelőt a kívánt mértékben elfordítják. Ezzel az elfordítással az egyik vagy a másik —52— léc kerül szembe az —51— pálcával és. mivel a lécek ferdén kiálló része egymástól eltérő nagyságra állítható be, a pálca beállítása és