145807. lajstromszámú szabadalom • Négyeres forgóáramú váltókapcsolás belső lekapcsolással és a motortekercseléseknek üzemi érintkezőkkel való átkapcsolásával
2 145.807 helyzetének elérésekor lekapcsoljuk a kábelerekről, függetlenül attól, hogy az átállítási folyamatot milyen kapcsolási móddal indítottuk el. Az átállítási folyamat közben a váltóhaj tómű állásának például tisztán optikai úton való ábrázolása, ami központilag történik, az előbb említett eszközökkel valósítható meg és egy vágányképen kerül szemléltetésre, mely célszerűen szabályos mértani mező-egységekből tevődik össze. A vágánytábla-asztalokat szokás ugyanis szabályos négyzet, téglalap alakú mezőkből felépíteni, de elképzelhető ez a felépítés szabályos háromszögekből vagy hatszögekből is. A találmány tárgyát egy példaképpeni kiviteli alakban a csatolt rajz ismerteti: Az 1—3. ábrák a váltóállítás alatt a váltóhajtómű mindenkori helyzetének megfelelő, a forgóáram szabályaiból folyó áramviszonyokat tüntetik fel. Ezeknél az érintkezők mindig a hajtómű helyzete által meghatározott állásban vannak. Az 1. ábra az érintkezők helyzetét a váltóhajtómű plusz állásában, a 2. ábra az átállítási folyamat alatt, míg a 3. ábra a hajtómű mínusz állásában mutatja. A váltó két szélső helyzetét szokás plusz és mínusz állással jelölni. A mindenkori érintkezőállás által meghatározott áramlefolyást az ábrákban a szokásoknak megfelelően vastagabb vonallal rajzoltuk. Az 1—3. ábrákon látható kapcsolási vázlatokban azonos helyeken relék vannak berajzolva, melyek az adott érintkező-helyzet által meghatározott áramlefolyás szerint működnek, ill. azt a célt szolgálják, hogy az átállítás alatt a váltóhaj tómű mindenkori állását megmutassák. Ezek az I. és II. relék váltóáramúak és egyenként két ellenkezőleg tekercselt csévével vannak ellátva, úgyhogy pl. az 1. ábrán az I. relé nem húz meg. Az 1—3. kapcsolási vázlatokból könnyen, látható, hogy ezek a relék a mindenkor uralkodó áramviszonyok mellett, melyeket az ij, Í2 és Í3 vektoriális váltakozó áramok tüntetnek fel, különbözőképpen szólalnak meg. Az 1. ábra szerint az érintkezők a hajtómű plusz helyzetének megfelelően állnak. így ii = = Í3=3^Í2, tehát az I. relé nyitqtt, míg a II. relé meghúzott állapotban van. A 2. ábrán az érintkező-helyzet az előzőhöz képest megváltozott. Itt az érintkezőknek az a helyzete van ábrázolva, amikor a hajtómű éppen átállítja a váltót. Minthogy itt 11=^=13, az I. relé meghúzott és minthogy Í2 ^=h, a II. relé hasonlóképpen meghúzott állapotban van. A 3. ábrában az érintkezők a hajtómű mínusz állásának megfelelő helyzetben vannak, ekkor ii=^Í3 = Í2- Eszerint az I. relé meghúzott, míg a II. relé elengedett helyzetben van. Nem szükséges külön megemlíteni, hogy a váltóáram lekapcsolása esetén mindkét relé nyitott. Meg kell még jegyeznünk, hogy a találmány nemcsak érintkezőkkel vezérelt kapcsolási elrendezéseknél, hanem érintkező nélküli kapcsolásoknál is alkalmazható. Szabadalmi igénypontok: 1. Négyeres forgóáramú váltókapcsolás, belső lekapesolással és a motortekercseknek hajtóműérintkezők által való átkapcsolásával, amelynél is a három különálló motortekercs a váltó átállításának folyamata alatt van csak csillagkapcsolásban összekötve, a hajtómű két véghelyzetében azonban nem, azzal jellemezve, hogy az átállítás folyamata alatt az érintkezők átvezérlése következtében a kábelerekben fellépő megváltozott áramok szolgálnak a váltóhajtómű mindenkori állásának központi szemléltetésére. 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolás kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a belső lekapcsolás az átállítási folyamatot bevezető kapcsolási mód időtartamától függetlenül következik be. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója, 594036.' Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.
