145803. lajstromszámú szabadalom • Ferde forgástengelyű aprító és osztályozó gép
145.803 3 r felének egy-egy további sávjára terítik. A legnag> obb darabok a centrifugális erő1 hatása alatt a 4 törőfelület legkülső övében helyezkednek el, úgyhogy ennek folytán lekaparás után a szitaszóvet jobb oldali legszélső sávjára jutnak, melyen lefelé csúszva a 9 terelővályúk közvetítésével, de enélkül is a forgó törőfelület mindenkori alsó részére, ill. ezen továbbítva az aprító görgő alá kerülnek és itt további aprítást szenvednek. Ez a folyamat minden fordulatnál, mindaddig ismétlődik, míg az anyag a szitán át nem esik. Ily működéssel a tört anyag minden félfordulat után újból osztályozásra kerül, így az aprításnak ciklusos jellegű folyamatossága, a már említett folyamatos etetés mellett, a találmány szerinti gépnél biztosítva van. A folyamatos etető, ill. adagoló berendezés önmagában ismeretes. A működésnek ezzel kapcsolatos további kívánatos követelménye (ti. előírt aprítási fokkal való folyamatos aprítás) a tárgybeli gépnél szintén biztosítva van. Ugyanis a törőrés 10 feszítőrugójának feszítésével, ill. e rugó 11 állítócsavarjának állításával a törés hatásossága mindenkor annak megfelelően szabályozható, hogy a végtermék a technológia által előírt szemnagyság-összetételt a legjobban megközelítse. Ha ugyanis a 10 rugót csak kevésbé feszítjük élői, az aprító görgő a rugó ellenében felemelkedik s csak 1 : 2, vagy 1 : 3 törési foknak megfelelően aprítja fel az anyagot. Az aprító görgő felemelkedésekor a rés megnő, s az apróbb anyag egyelőre törés nélkül fog a görgő alatt áthaladni. Ezzel a körfolyam három- vagy négyszeres ciklusúvá is válhat, ami természetesen egy gépen belül értendő. A forgó 2 törőgyűrű mindenkori felső részén leválasztott aprított anyag különféle szemnagyságú darabjai közül a legnagyobb méretűek tömegüknél fogva a leggyorsabban haladnak a szitán lefelé, s ennek következtében aránylag a legrövidebb idő alatt kerülnek a görgő alá. Végeredményben a szitán eleinte át nem hulló anyag úiból és újból a görgő alá kerül, s ez mindaddig ismétlődik, míg a szitán teljesen át nem esik. A tárgybeli gép tehát szállító és osztályozó gépekkel körfolyamos elrendezésben együttműködő, több különböző résmérettel dolgozó hengerműveket is helyettesíthet, amivel a beruházási költségek erősen csökkennek. A találmány szerinti aprítógépnél osztályozásra rostalemezek is jól megfelelnek, helyettük azonban előnyösebb kb. 100%-kal nagyobb lyukszámú drótszitát alkalmazni, minthogy így a gép teljesítménye megnövelhető. Drótszita alkalmazása egyébként azért is lehetséges, mert az aprított anyag saját súlya következtében halad a szitán lefelé, amely ezenkívül más erős igénybevételnek nincs kitéve. Tekintve, hogy az aprítás és osztályozás két különnemű munkafolyamat, a tárgybeli gép fordulatszámát nem határolja sem az aprítógörgőre "ható centrifugális erő (mert a törőgyűrű forog), sem pedig az anyagra ható centrifugális erő (mert a forgó gyűrűperemet határoló 12 gátgyűrű az anyag kirepülését megakadályozza, a leválasztó kés pedig az anyagot a szitára ejti). A tárgybeli gép minimális fordulatának azt a fordulatszámot lehet tekinteni, amikor a görgő alól kikerülő összetömörített .-anyag-a^forgtígyűrűn felemelkedve még éppen nem gurul vissza. Ez a fordulatszám esetenként az anyag tulajdonságaitól, a gyűrűátmérőtől stb. függően más és más. A fordulat maximális értékeként viszont azt a fordulatszámot lehet megadni, amelynél hulladék (por) képződésétől eltekintve az anyag a rugók teljes megfeszítése (tehát a legnagyobb — kb. 1 : 10 arányú — törési fok beállítása) esetén a szita aljáról úgy kerül az aprító görgő alá, hogy benne kiosztályozatlan zúzalék már nincs, vagy csak egészen kis (5—6) %-ban van jelen. A találmány szerinti gép különböző nagyságú típusainál a tekercs-, tányér- vagy gumirugók terhelhetősége 3 t-tól 100 t-ig terjed, ami az aprítás hatásossága mellett a görgő, ill. a gép önsúlyának csökkenését is eredményezi. A 2 törőgyűrű, továbbá a 13 bak 14 tengelye körül csuklósan elbillenthető 1 állótengely, valamint ezek szerelvényei elhanyagolható igénybevételűek, s ebből a szempontból viszonylag csekély súlyúak; merev és erős profilacélokból álló szerkezete miatt hasonlóan viszonylag csekély súlyú a 2 törőgyűrű 5 hajtóesigájának ágyazására szolgáló és a rugóterhelésű törőgörgő 15 csapágyainak a 16 csúszóbetétek közti vertikális vezetését biztosító 17—18 keretállvány is, minélfogva a találmány tárgyát képező aprítógép azonos teljesítményű ismert gépekkel, ill. gépcsoportokkal szemben igen jelentős súlymegtakarítást képvisel, folytonos univerzális működése által pedig számottevő beszerzési, üzemi és fenntartási költségmegtakarítást tesz lehetővé. Mint a fentiekből összefoglalóan következik, a gép főelőnyét képező és nagy teljesítményt biztosító folytonos univerzális működés a fix ágyazású aprítógörgő alatt ferde álló tengely körül forgó kúpos törőgyűrű alkalmazásából annak folytán adódik, hogy a még nem kellő törésfokú anyagnak a törőgörgő elé való visszavezetése s lejtősen beépített álló szitán, ill. rostán igen célszerűen egyidejűleg végbemenő osztályozása a nehézségi erő hatása alatt külön műveleti fogások nélkül, önműködőlég történik. Az ábrázolt példaképpeni kivitelű gépeknek az 5 kúpos hajtócsiga közvetítésével eszközölt - súrlódásos hajtását a csiga tengelyére ékelt 19 kötéldobot forgató elektromotor végzi. Az aprított anyag kiosztályozását hatásosabbá tehetjük, ha nedves és kismértékben tapadós anyag osztályozásának elősegítésére, továbbá az egészségre káros szálló por lekötésére a szitára vízsugarat vezetünk. Ebben az esetben (a bő vízfogyasztással dolgozó „nedvesőrlésű ércőrlő malmok" működéséhez hasonlóan) a gép nedves őrlésű és osztályozású. Mint említve volt, szita helyett perforálatlan (vak) lemezt alkalmazva a tárgybeli gép szakaszosan is működtethető. Ugyanis kellő mennyiségű anyag feladása esetén bizonyos ideig tartó aprítás (illetőleg a kívánt törési fok elérése) után a zúzalék a fenéken alkalmazott zárótolattyú nyitásával rövid időn belül elvezethető, majd a gépbe további szakaszos feldolgozásra új anyagmennyiség vezethető. Ugyanez áll különböző fajtájú kész végtermékek feladása esetén is, melyeket csak szárazon vagy ezután esetleg még különböző vegyi folyadékok hozzáadásával nedvesen is keverve a gép mint keverőgép működik. Magától - értetődik, <• hogy a találmány szerinti
