145793. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vörösiszapból cement előállítására

Megjelent: 1959. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.793. SZÁM 80. b. OSZTÁLY — SCHE-77. ALAPSZÁM Eljárás vörösiszapból cement előállítására Dr. techn. Schedel Andor oki. építészmérnök, budapesti lakos A bejelentés napja: 1957. augusztus 12. A timföldgyártás melléktermékeként az egész világon nagymennyiségű vörösiszap keletkezik, de felhasználására általános megoldás nincs. Egyes nagy vastartalmú vörösiszapokat pl. Franciaor­szágban kohóércként hasznosítják. E célra azonban csak általában a 35%-on felüli Fe tartalmú vörös­iszap gazdaságos. A vörösiszapból kitermelhetők egyes ritka fémek, mint a vanadium és a titán, de ez oly kis %-át teszi ki, hogy a vörösiszap mennyiségét nem befolyásolja számottevően. Szo­kásos még a vasoxid kinyerésével vörös festék gyártására felhasználni, de e célra csak aránylag jelentéktelen mennyiségek használhatók fel. A vörösiszap hasznosítására a vonatkozó1 kísér­leteim során úgy találtam, hogy a vörösiszap — minőségétől függetlenül — megfelelő mennyiségű mészvegyülettel és esetleg kovasavval, továbbá esetleg bauxittal elkeverve, finomra megőrölve és klinkerré kiégetve kiválóan alkalmas ferroalumi­nát cement előállítására. E cement típus jellegze­tessége, hogy gyorsan kötő és gyorsan szilárduló s ezenfelül szulfátálló. Kötésideje lassító anyagok­kal (pl. gipszszel) a szükség szerint beállítható. Találmányom tárgya ezek szerint eljárás cement előállítására, azzal jellemezve, hogy a legalább részben vörösiszapból álló alapanyagot mészvegyü­lettel elkeverve, finomra őröljük és önmagában ismert módon cementklinkerré kiégetjük. Eljárá­som természetesen akkor nyújt jelentős gazdasági előnyöket, ha a kiindulási anyagnak tetemes része, legalább 20 súly %-a száraz vörösiszap. A ki­indulási vörösiszap minőségétől függően és az előállítandó cementnek megfelelően e vörösiszap kiindulási alapanyaghoz esetenként különböző mennyiségű kovasavat és/vagy bauxitot adagol­hatunk, míg a calciumvegyület alkalmazása min­denképpen szükséges, kivéve, ha már előzőleg más célból (pl. a Na2 0 visszanyerése végett) elegendő meszet vittek bele, vagy nem akarunk teljes ér­tékű, nagyszilárdságú cementet előállítani, A találmány foganatosítása szempontjából kö­zömbös, hogy a mészvegyületet és kovasavat mily formában, vagy összetételben adjuk hozzá. Így például lehet mészkő, márga, homok, agyag vagy más formában is. A fentiekből nyilvánvaló, hogy a vörösiszap alapanyagból kiindulva különböző ferroaluminát cement állítható elő', attól függően, hogy a vörös­iszap milyen összetételű, valamint attól függően, hogy a kívánt minőség elérése végett milyen egyéb anyagokat adtunk a vörösiszaphoz. Az előállító különböző cementfajták megvilágítására az alábbi példákat hozom fel, amelyekre azonban a talál­mány semmiképpen nem korlátozható. 1. példa Magyaróvári caustifikált (a Na2 0 visszanyerése érdekében meszezett) vörösiszap vegyi összetétele víztelenített állapotban az I. rovatban szerepel, az V. rovatban a kész cement a mész kiégetésekor keletkező CO2 levonásával 100%-ra átszámolva. 40 % vörös­v. Fe2 0 3 31,80 0,30 25,00 , 18,03 FeO 0,92 — —• 0,50 0,51 MnO 0,23 . — 0,63 — 0,16 AI2O3 13,75 0,43 56,30 0,60 10,37 CaO 20,60 53,55 0,63 — 46,90 MgO 9,62 0,77 6,63 0,50 5,55 Si02 5,40 0,47 10,00 98,40 8,77 S 0,41 — — — 0,21 Ti02 4,32 — 3,75 — 2,46 Na2 0 5,40 — — — 2,80 Egyéb 6,30 44,48 3,06 — 4,24 A Kühl-féle mésztelítettségi egyenlet szerint CaO Mt = 100 = 84,4* 2,8 Si02 + 1,65 AI2O3 + 0,70 Fe 2 0 3 Ez a cement gyorsan kötő és gyorsan szilár­duló, nagyszilárdságú cement lesz. Kötésideje las­sítóanyagokkal, pl. gipszszel a kívánalomnak meg­felelően beállítható. Gyorsan kötő formájában tamponázs cementnek (pl. vízbetörések gyors le­zárására), vagy kohászati hulladékok és ércporok brikettezéséhez kötőanyagként felhasználható. Las­sított kötésidejű változata pedig gyors szilárdu­lása miatt (2 napos korában eléri a végszilárdság 70—80%-át) előregyártott betonelemek készítésére előnyösebb a portland cementnél.

Next

/
Thumbnails
Contents