145792. lajstromszámú szabadalom • Berendezés, különösen galvanizáló telepekhez, periodikusan kommutált egyenáram erősségének vezérlésére

145.792 3 oldalán már fentebb ismertetett módon a (20) transzduktor van beiktatva, amelynek egyirányú előmágnesező áramát a (22) segédegyenirányító szolgáltatja, amelynek áramkörébe a transzduktor tekercsén kívül még (52a, 52b) ohmos ellenállások is vannak kapcsolva, amelyek az áramot oly mértékben gyengítik, hogy a transzduktor váltakozóáramú ellenállása nagy és ennélfogva a galvánfürdőn átmenő munkaáram kicsiny lesz. A munkaáramnak az üzemhez szükséges mértékű megerősítéséhez az előmágnesező áramot megfelelően meg kell erősíteni, ami az (52a, 52b) ellenállások rövidrezárása útján történik. A fürdőn áthaladó munkaáram irányának megváltoztatását a (18a) átkapcsolóval, a munkaáram erősségének az átkapcsolás alatti lecsökkentését a (18b, 53, 54) kapcsolókkar végezzük. Mindezeknek automatikus vezérlését a (43) elektronikus készülék végzi. Ennek kivitele a következő: A (43) elektronikus készülék, amely a galvánfürdőn áthaladó áram irányának megfordítását és a pólusváltás alatt a munkaáram erősségének lecsökkentését végző kapcsolókat vezérli, a következő alkatelemekből áll: Az (59) segédegyenirányító egyenáramú kapcsaihoz két RC kör csatlakozik. Ezek egyikének töltő áramköre +, 61a, 62a, 72B, —; a másiké pedig +, 61b, 68, 62b, —; kisütő áramkörük pedig 62a, 64a, 72A, ill. 62b, 64b, 73. A 62a kondenzátorhoz az 57, a 62b kondenzátorhoz az 58 relé van párhuzamosan kapcsolva, amelyek az 5. ábrán melléjük rajzolt érintkezőket működtetik. A relék működésének az RC körök révén való késleltetése annak folytán következik be, hogy a relék csak akkor tudják érintkezőiket meghúzni, amikor a velük párhuzamosan kapcsolt kondenzátorok a soros ellenállásokon át akkora töltést vettek fel (ami időbe telik), hogy feszültségük a relé működtetésére elegendő. A készülék működése a következő: 1. Nyugalmi helyzetben 65A és 72B zárva van, 68, 72A és 73 meg van szakítva. A fentiek szerint tehát a (62a) kondenzátor töltő áramköre zárt, a (62b) kondenzátoré pedig és mindkettőnek kisütő áramköre nyitott. 2. Ha ebben az állapotban a készüléket feszültségre kapcsoljuk, akkor (62A) kondenzátor, töltődni kezd és a hozzátartozó (61a) töltő ellenállás nagyságával megszabott idő után az (57) relé meghúz. 3. Ennek folytán a (65) kapcsoló A-ból a B helyzetbe megy át és (68)-nál záródik a (62b) kondenzátor töltő áramköre; a (61b) töltőellenállás nagyságától, függő idő múlva az (58) relé meghúz. 4. Ennek folytán záródik a (73) és a (72A) érintkező, amelyeken át a (62b), ill. a (62a) kondenzátor rövidre záródván töltését elveszíti; emellett (72B)-nél megszakad az (57) relé áramköre is, aminek folytán (68)-nál megszakad (58) relé áramköre és (65) átkapcsoló az (A) helyzetbe tér vissza. Így tehát az egész (43) készülék ismét a nyugalmi helyzetben van és a játék újra kezdődik. A (43) készülék egész működése tehát végül azt eredményezi, hogy a (65) kapcsoló az A és B helyzetek között leng, amely helyzetek időtartama az RC körök méretezésétől függ. A (65) átkapcsolónak az A és B helyzetek közötti állandó lengő mozgása a galvánfürdőn átmenő munkaáram átkapcsolását a következőképpen vezérli: Amikor a berendezést (15)-nél a (16) hálózatra kapcsoljuk, a (18a) kommutátor karjai a teljes vonallal kihúzott helyzetben vannak. A galván fürdőn a (38) nyíl irányú áram halad át, amelynek erőssége minimális, minthogy az (52a, 52b) ellenállásokat rövidrezáró áramkör (53A)-nál és (54A)-nál meg van szakítva. A (65) átkapcsoló A helyzetében az I, 65A, 18bB, 66, 54D, II. áramkörben (66) elektromágnes áramot kap és (18a), 18b) átkapcsolókat — mint láttuk, csökkentett erősségű munkaáram mellett — a szaggatott vonallal rajzolt helyzetbe viszi át. Ennek folytán a fürdőn átmenő áram iránya ellenkezőre változik. A pólusváltást eredményező kapcsolómozgás végén a (18bA)-n át záródó I, 65A, 18bA, 67, 66, 54D, II. áramkörben (67) elektromágnes is áramot kap, (53) kapcsolót a szaggatottan rajzolt helyzetbe viszi át. Ezáltal (52a, 52b) ellenállások (53A) érintkezőn át rövidre záródnak, aminek folytán a transzduktor egyenáramú mágnesezése erősödik, a munkaáram teljes erősségét veszi fel a (38) nyíl irányában. Ez az állapot fennmarad mindaddig, amíg a (65) átkapcsoló az (A) helyzetben van. Amikor a (B) helyzetbe átmegy, akkor (65A)-nál a (67) elektromágnes áramköre megszakad és ennek folytán a következő reléműködés jön létre: 1. (53) relé karjai lefelé elmozdulnak és először is (53A)-nál megszakad az (52a, b) ellenállások rövidzárlata, aminek folytán a transzduktor a munkaáramot minimális értékére csökkenti; 2. (53D)-nél I, 65B, 70, 53D, II. áramkörben záródik (70) elektromágnes áramköre, (54) átkapcsoló karjai felfelé elmozdulnak, megszakad (54D)-nél (66) mágnes áramköre; 3. (66) mágnes elenged, (18a) kommutátor minimális áramerősség mellett a munkaáramot a (39) nyíl irányába átváltja; 4. (54A)-nál (52b) ellenállás rövidrezáródik, a transzduktor hatása folytán a munkaáram az (52a) ellenállásának megfelelően a (39) irányban szükséges mértékre felerősödik. Ez az állapot fennmarad addig, míg a (65) átkapcsoló a (B) helyzetben van. Amint ezt elhagyva az (A) helyzetbe visszatér, (70) elektromágnes ismét legerjed és az (54) átkapcsoló is visszatér teljes vonallal jelzett helyzetébe, aminek folytán (52b) ellenállás rövidzárlata (54A)nál megszűnik és az egész berendezés a kezdeti helyzetbe tér vissza, így az egész játék ismétlődik. A találmánynak olyan kiviteli alakjait ismertettük, amelyek egyike száraz egyenirányítót és mechanikus időkapcsolót, a másik motorgenerátort és elektronikus időkapcsolót, a harmadik pedig száraz egyenirányítót és Re tagokból álló vezérlőkapcsolót tartalmaz. Ezek az áramforrások és vezérlőszerkezetek azonban egymással másként is kombinálhatók. Pl. az 1. ábra szerinti ki^ viteli alaknál a (18) mechanikus időkapcsoló az 5. ábra szerinti elektromágneses időkapcsoló művel helyettesíthető.