145792. lajstromszámú szabadalom • Berendezés, különösen galvanizáló telepekhez, periodikusan kommutált egyenáram erősségének vezérlésére

o Megjelent: 1959. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.792. SZÁM 48. b. 11-16. OSZTÁLY — SO-458. ALAPSZÁM Berendezés, különösen galvanizáló telepekhez, periodikusan kommutált egyenáram erősségének vezérlésére A Magyar Állam, mint a feltalálók: Somos István és Noszti Endre elektromérnökök, budapesti lakosok jogutódja A bejelentés napja: 1955. október 26. A találmány olyan kapcsolási elrendezés, amely, különösen periodikusan kommutált egyenárammal dolgozó galvanizáló telepeknél, az áramerősség vezérlésére szolgál. A korszerű galvanotechnikában a periodikusan kommutált egyenáram használata mind jobban el­terjed, mert tömör, egyenletes és fényesebb, kor­rózióval szemben ellenállóbb, szebb bevonatot eredményez, mint az egyenáram. Az ilyen galván berendezéseket váltakozó áramú hálózatról egyen­irányítón át, vagy motorgenerátorral táplálják. A galvanizáláshoz használandó áram kommutá­lására nagy áramerősségre szerkesztett pólusátkap­csolókat használnak, amelyek erős kivitelük elle­nére is hamar elhasználódnak, mert a percenként 2—10-szer bekövetkező ívkisülések az érintkező­ket nagymértékben rongálják. A találmány révén ez a hátrány ki van küszö­bölve, mert annak értelmében a kommutálás az érintkezőknek gyakorlatilag árammentes állapotá­ban, illetve nagymértékben csökkent áramerősség mellett történik. A találmány szerint ezt egy mágneses erősítő, vagyis transzduktor alkalmazásával érjük el, amelynek váltakozó áramú oldala az egyenirá­nyító bemeneti oldalával sorba van kapcsolva, ve­zérlő áramköre pedig a galvanizáló áram kommu­tálásának ütemében működtetett időkapcsolót tar­talmaz, amely a kommutálás periódusa alatt a vezérlőáramkör ellenállását megnöveli, aminek folytán a transzduktor vezérlő árama és azzal együtt a galvanizáló egyenáram is csökken, úgy­hogy a kommutálás csökkent áramerősség mel­lett történik. A kommutálás periódusát itt úgy kell érteni, hogy a szabályozókör ellenállása már nagy, amikor a kommutálás megkezdődik és nor­mális értékét csak a kommutálás teljes befejező­dése után nyeri vissza. Mágneses erősítők alkalmazása a galvanotechni­kában ismeretes és jelentőségük abban van, hogy a szabályozott körben árammegszakítás nélkül dolgoznak s a feszültség — és adott külső ellen­állás esetén •— az áramerősség szabályozását is lehetővé teszik. Ez egy segéd-, vagy szabályozó áramkörbe beiktatott beállítható potenciométerrel történik, amellyel a transzduktor egyenáramú elő­mágnesezése szabályozható. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a transzduktor a munka­áramnak megszakítás nélküli kommutálására és ennek révén a pólusátkapcsoló érintkezőinek át­kapcsolás közben a munkaáram káros befolyása alóli mentesítésére is felhasználható. A találmány további részleteit a rajzok segítsé­gével ismertetjük, amelyek a találmány néhány kiviteli alakját ábrázolják. Az 1. ábra mechanikus átkapcsolóval működő ki­viteli alak kapcsolási vázlata; a 2. ábra az 1. ábra szerinti berendezésben alkal­mazott pólusátkapcsoló nézetrajza; a 3. ábra az átkapcsolás menetének időbeli le­folyását mutatja; a 4. ábra egy kiviteli alak kapcsolási rajza, amely­nél a munkaáramkört egy motorgenerátor táp­lálja és a vezérlésre elektronikus berendezés szol­gál; végül az 5. ábra egy kiviteli alak teljes kapcsolási rajza, amelynél a munkaáramkört egyenirányító táplálja és az elektronikus vezérlőberendezés RC tagok­ból áll. Azonos hivatkozási jelek az összes ábrákon azo­nos alkatrészeket jeleznek. A (10) galvanizáló fürdő, amely a (11) egyen­áramú munkaáramkör (IIa, 11b) vezetékei útján a (13) szelénegyenirányító (12) kimeneti oldalá­hoz van kapcsolva. Az egyenirányító (14) bemeneti oldala (15) kapcsolón át egy (16) váltakozó áramú hálózathoz csatlakozik. A (12) kimeneti oldalon (17c) közbenső megcsapolás van, amely a (10) gal­vanizáló fürdői egyik pólusához van kapcsolva. A fürdő másik pólusa (18a) pólusátkapcsoló útján választás szerint az egyenirányító (17a) pozitív, vagy (17b) negatív pólusával hozható kapcsolatba. A (11) munkaáramkörben az áramerősség vezér­lése a találmány szerint (20) transzduktorral tör­ténik, amelynek váltakozó áramú oldala, ill. te­kercselése a (13) egyenirányító (14) bemeneti olda­lával közös áramkörben fekszik, segéd-, ill. sza­bályozó (21) áramköre pedig a munkaáramot szol-

Next

/
Thumbnails
Contents