145783. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olaj elgázosítására
Megjelent: 1959. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.783. SZÁM 26. a. 10—13. OSZTÁLY - PE~234. ALAPSZÁM Eljárás olaj elgázosítására Dr. Perédi Károly oki. gépészmérnök, budapesti lakos A bejelentés napja: 1955. november 26. Pótszabadalom a 145 696. 1. sz. törzsszabadalomhoz A 145 696. 1. sz. (PE—231 a. sz.) törzsszabadalomban már ismertettük, hogy alacsonyabb, vagyis 400 és 750 C° között való elgázosításkor az olajból fejlődő generátorgázban a permanens gáz fűtőértéke nagyobb, mint magasabb hőmérsékleten való elgázosításkor. A kísérletek azt mutatták, hogy 550—600 C° hőmérséklet közben a generátorgáz permanens-gáz. részének fűtőértéke 3000 kalória/Nm3 értéket is eléri. Ilyen esetben 1 kg olajra vonatkoztatva 200— 270 g olajgőz van a generátorgázban. A jelen találmány szerint 550—600 C° közötti valamely hőmérsékleten gázosítunk és az égési levegő hőmérsékletét 160—300 C° között valamely alkalmas hőmérsékletre szabályozzuk be. Az alsó határnál alacsonyabb hőmérsékletre előmelegített égési levegő befúvásánál az alacsonyabb hőmérsékleten való elgázosítás hőegyensúlya felborulhat. Egy és ugyanannál az olaj levegő-aránynál előmelegített égési levegővel való elgázosításkor nagyobb az olaj gázban a permanensgáz-hányad, mint hideg égési levegő alkalmazása esetén. Különösen nagy viszkozitású (20 E°) nehéz fűtőolajok elgázosítása esetén nemcsak az égési levegőt, hanem a porlasztásukhoz használt sűrített levegőt is célszerű előmelegíteni, nehogy az olaj viszkozitása újból oly mértékben növekedjék, hogy kellő finomsággal nem porlasztható. A kísérletek szerint a megfelelő levegőelőmelegítés 100—180 C° közé esik. A találmány megvalósítása során elvileg bármilyen rendszerű porlasztó használható, ennek méretezése természetesen az adott berendezéshez kell igazodjék. Előnyös gőzporlasztás esetén a porlasztógőzt túlhevíteni, mint azt már a törzsszabadalom leírásában említettük, mert ilyen módon több meleget vezetünk be a gázosító térbe és így kisebb lehet a másodlagos levegő mennyisége, valamint kevesebb fizikai meleg kell annak bontásához. Ha a termelt gáz összetétele miatt gőzt kell bevezetnünk, azt nemcsak porlasztógőz alakjában tehetjük, hanem hozzákeverhetjük akár a sűrített porlasztólevegőhöz, akár a másodlevegőhöz. A porlasztóknál az ismert bővülő égőkövek helyett vagy hengeres, avagy szűkülő égőköveket is használhatunk. A kísérletek azt mutatták, hogy az áramlási sebesség a gázosító térben 2 m/sec-nél nagyobb legyen és a tér olyan hosszú legyen, hogy a gázok 1—3 másodpercig tartózkodjanak benne. Ebben az esetben a kémiai reakció lefolyása a legkedvezőbb és a keletkező finom szilárd részek lerakódása is a legkisebb mértékű. A törzsszabadalom szerint a gázosítás folyamán keletkező olajgőzöket kondenzálással elkülöníthetjük és más célra való felhasználásra rendelkezésre bocsátjuk. Ha azonban nem kívánunk könnyebb krakktermékeket kapni, hanem az elgázosított olajból csak permanens gázt kívánunk előállítani, a generátor után a gőzök kondenzálásával kapott olajat visszavezethetjük az elgázosítandó olajba. Szabadalmi igénypontok: 1. A 145 696. 1. sz. (PE—231 a. sz.) törzsszabadalom 1—5. igénypontjainak bármelyike szerinti eljárás olaj elgázosítására, azzal jellemezve, hogy a gázosítást az olajnak beporlasztásával és másodlevegő bevezetésével 550—600 C° határok közé eső valamely hőmérsékleten végezzük. 2. Az 1. igénypont szerinti gázosító eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a sűrített porlasztó levegőt 100—180 C° határok közé eső, a másodlevegőt pedig 160—300 C° határok közé eső valamely hőmérsékletre előmelegítjük. 3. Az 1. vagy 2. igénypont bármelyike szerinti gázosító eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a gázokat a gázosító térben 2 m/sec. sebességnél nagyobb sebességgel áramoltatjuk és hogy a gázok 1—3 másodpercig tartózkodnak^ benne. 4. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gázosító eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a generátor után a generátorgázból a gőzöket kondenzáljuk és az így kapott olajat visszavezetjük az elgázosítandó olajba. 5. Égőkő az előző igénypontok szerinti gázosító eljárás megvalósítására való generátorba, azzal jellemezve, hogy furata hengeres vagy a gázosító tér felé szűkülő keresztmetszetű. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 594034. Terv Nyomda, Budapest V.* Balassi Bálint utca 21-23.
