145770. lajstromszámú szabadalom • Készülék szilárd és folyékony anyagok érintkeztetésére főleg cukor diffúziós úton történő kivonására
4 145.770 —2— határolja. A —18— rács és a szomszédos —6— rács által bezárt szög szintén kb. 93°; ez a két rács határolja az első —8— sejtet; a —18— rács egy síkban van a készülék első —6— rácsával, vagyis azzal a ráccsal, amely a szállítócsavar belépésénél helyezkedik el. A —17— tokot a —16— homlokfallal szembenlevő végén egy —9— gyűrűalakú válaszfal határolja, ami abban az átmérősíkban van, amelyben a —18— adagolórácsot határoló átmérősik —20— része is benne van és amely a szállítócsavart alkotó átmérősík negyedik része, ha ezeket a részeket a szállítócsavar kilépésétől számítjuk. A —17— tokot tehát tengelyirányban a —18— adagolórács hossza határozza meg, de ezen a rácson túl is terjedhetne; a térfogata akkora kell legyen, hogy megfelelő szintig felvegye a —8— sejtbe beadagolandó szilárd anyagot. A —21— vonal, ami a —15— perforált válaszfalat az —1— dobtól elválasztja, a —2— csavar kilépő végpontjának nyomát követi. A dobot nemcsak a —21— vonal határolja, hanem a —18— ráccsal szomszédos —6— rács és a —19— gyűrűalakú válaszfal is, ami teljesen leválasztja az első —8— sejt nyílását és nagy nyílást alkot ennek a sejtnek a táplálására. A —22—- válaszfal, ami a szállítócsavar része és az első —8— sejtet határolja a —16— homlokfal oldaláról, perforálva van. A három —13— csatorna úgy van elhelyezve, hogy egyikük sem megy át a —8— sejten. Mindegyik —6— rács, amint már említettük, egy —9— rögzített részből és egy —10— mozgó részből áll. Ez utóbbi úgy működik, hogy a megfelelő —9— rögzített rész mellé behúzható. Ecélból mindegyik —10— rész a —7— tengely közelében az egyik —23— végén (21. és 22. ábrák) csuklósan illeszkedik két —24— karhoz, amelyek egy —25— tengelyre vannak ráerősítve. Ezen a tengelyen egy —26— vezérlőkar van, amely egy •—35— dugattyús emelő —27— dugattyújának —29— végéhez illeszkedik. Az emelő —28— hengere az —1— dob belső felületére van szerelve. A : —25— tengelyt a —32— és —33— tartókon nyugvó rögzített —30— és —31— csapágyak tartják. A tartók az átmérősíkok —39— és —40— részeire vannak felszerelve, amelyek a megfelelő —8— sejt alkotórészei. A 22. ábrán láthatók a —34— és —44— tengelyek, amelyek a —39— és —41— átmérősík-részleteket és a —42— ferde síkokat összekötik, amelyek két szomszédos —8— sejt egyik oldalfalát alkotják. A —10— mozgó résznek a —9— rögzített rész melletti végéhez közel két —36— tolómenet van, amelyek aktív része a —38— vezérlőszervek között mozgó —37— csap. Ezek a vezérlőszervek a —40— és —41— átmérősíkokhoz vannak rögzítve és úgy vannak elhelyezve, hogy kis szöget zárnak be a —9— rögzített résszel. A —10— mozgó rész elmozdulása közben a —37— csap elforoghat a —38— vezérlőszervek között és így biztosítja a -—10— mozgó rész helyes állását a kihajlított helyzetében. A —9— rögzített rész és a megfelelő —10— rész közötti térfogat kihajlított helyzetben nagyon kicsi a viszonylagos helyzetnek és az egyes elemek vezérlésének megfelelően és így a —8— sejt hasznos térfogata a lehető legnagyobb marad. A —35— dugattyús emelők nyomás alatti olajozása —46— és —47— hajlékony csőtoldatok segítségével történik, amelyek a dobon kívül a merev —48— és —49— vezetékekhez csatlakoznak, amelyekre —50— szelepek vannak felszerelve (23. és 24. ábrák), amelyeket a dobra szerelt —51— gyűrű tart és a kívánt helyeken kiképzett —52— rögzített hüvelyre van felszerelve és a kerületén egy —43— kar tartja. Az —50— szelepek nem egy olajvezetékhez, hanem három —54—, —55— és —56— olajvezetékhez csatlakoznak, amelyek az —57—, —58—, és —59— szabályozók által csatlakoznak a közös —60— tápvezetékhez. így elkerülhető egyes rácsok tökéletlen vezérlése az olajnyomás nagymértékű változása következtében, ha több —50— szelep vezérlési periódusa legalább részben egybeesik. Nyilván az —54—, —55— és —56—hoz hasonló más számú vezetéket is lehet alkalmazni; az —5e— szelepeknek az —54—, —55— és —56— vezetékekhez való csatlakoztatása úgy történik, hogy ez az egybeesés a lehető legnagyobb mértékben csökkenjen. Az —50— szelepek másrészt egy —61— visszatérő olajvezetékhez csatlakoznak, amely összefügg a —62— vezetékkel. A —60— vezeték tengelyirányban lép ki a —7— üreges tengelyből a —62— vezeték viszont egy —63— gyűrűalakú közdarab révén csatlakozik az olajtartályhoz. A folyadékadagolás egy —65— rögzített csőcsonkkal történik, amely a —7— üreges tengelyen át nagyátmérőjű —64— vezetékhez csatlakozik, amely az első rács, vagyis a szállítócsavar belépésénél levő rács és a szomszédos rács között végződik. A 23. ábrán ezeknek a rácsoknak a felezősíkjait —66— és —67—tel jelöltük. Ismert típusú szerkezetekkel időszakosan meg lehet szakítani a folyadék betáplálását, úgyhogy az adagolás kb. a —67— jelzésű rács kinyílásának a pillanatától addig történik, amíg ez a rács fel nem kezdi emelni a szilárd anyagot, ami rajta áthaladt. így elkerülhető a folyadék és a kezelt szilárd anyagok keveredése a kiürítés folyamán. A —66— jelzésű rácsot egy egyszerű válaszfal helyettesít, amelynek egy —68— rögzített része és egy —69— mozgó része van. Ez utóbbinak vezérlése úgy történik, mint a —6— rácsok —10— mozgó részeinél és ez a kezelt szilárd anyagok kiürítésére szolgál. A —6— rácsok elhelyezésére vonatkozó összes egyéb, fent említett meggondolás ugyanúgy érvényes a —66— rácsot helyettesítő válaszfalra is. A folyadék eltávolítása úgy történik, hogy túlfolyik egy —70— nyíláson át, amelyet a —16— homloklap tengelyövezetében készítettek. Az —1— dobot —71— görgők tartják, amelyek a —72— vezérlő koszorúkkal működnek együtt (17. és 18. ábra). Természetesen a találmány egyáltalában nem korlátozódik az ismert kiviteli módra és sokféleváltoztatást lehet eszközölni, anélkül, hogy a lényeget érintenénk. Például, mint már említettük, el lehet hagyni egyes rácsok mozgó részét. Ezeknek a mozgó részeknek á vezérlőszerkezeteit is át lehet alakítani, pl. a dugattyús emelőket mechanikus vezérléssel, ellensúllyal stb. lehet helyettesíteni.