145763. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ipari víz nyomás alatti szűrésére

Megjelent: 1959. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 14&.76S. SZÁM 13. b. 12-21. OSZTÁLY — MA-755. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés ipari víz nyomás alatti szűrésére Mátrai Ferenc gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1957. november 20. Nagy vízfogyasztású ipartelepek, többek között frissvízhűtésű erőművek üzemi vizét az úszó- és lebegő szennyeződéstől szűrés útján kell megtisz­títani. A durva szennyeződés visszatartására a víz­kivételi mű beömlési oldalán elrendezett, rendsze­rint kb. 25 mm szabad nyílású gereb, a víz szűré­sére pedig a szivattyú előtt elrendezett, az 1. ábrán feltüntetett szalagszűrő, vagy a szivattyú után el­rendezett, a 2. ábrán feltüntetett dobszűrő szolgál. A szalagszűrő lényegében két, egymással párhu­zamosan elrendezett végtelen láncra függesztett, íemszitával bevont táskákból áll. A szalagot a leg­nagyobb vízszint felett elrendezett hajtómű állandó mozgásban tartja. A dobszűrő, amint a neve is mutatja, vízszintes elrendezésű, forgó, palástfelületén fémszitával be­vont, egyik végén zárt dobból áll. A szűrők lyukbősége, a tisztasági követelmé­nyektől függően, néhány tized mm és több mm kö­zött változhat. A két rendszer közös működési elve az, hogy a szűrő által visszatartott és a vízszint fölé félho­zott szennyet a nyersvíz beömlési irányával ellen­kező irányú erős öblítő vízsugarak a szalagszűrő két ága között, illetőleg a dobszűrő belsejében el­rendezett vályúba mossák, ahonnan az a szenny­vízcsatornába távozik. Az 1. és 2. ábra —1— tételszáma a szalag-, ill. dobszűrőt, —2— a gerebet, —3— az öblítővíz-be­vezetést, —4— a szennyvízcsatornát, —5— a szűrő előtti és utáni zsilipeket, —6— pedig a vízkivételi szivattyút tünteti fel. Az ábrákon feltüntetett ma­gassági jelek a vízkivételi mű előtti legkisebb és legnagyobb vízszintet, valamint a dobszűrő előtti és utáni vízszintet mutatják. A szalagszűrő hátránya, hogy beépítése, különö­sen nagy vízszintingadozás esetén a vízkivételi mű építési költségeit igen nagy mértékben növeli. A dobszűrő beépítése lényegesen kisebb költséggel jár, hátránya azonban, hogy csak nyílt be- és ki­ömlési vízszint mellett alkalmazható. Ezért a víz felhasználási helyén másodszori szivattyúzásra, vagyis további szivattyúk felállítására, külön ke­zelőszemélyzetre és —-a két szivattyúrendszer össz­hangjának biztosítására —• megfelelő műszerezésre, az üzemvitelnél pedig fokozott gondosságra van szükség. A jelen találmány tárgyát képező szűrési eljá­rás és berendezés szintén dobszűrő alkalmazásán alapul, azonban olyan megoldású, amely a nyomás­sal érkező víz szűrését és a jelzett hátrányok ki­küszöbölését teszi lehetővé. A szűrő elvi vázlatát a 3. ábra szerinti keresztmet­szet, tünteti fel. A —3— állvány, a —7— burkolat és a —-4— belső terelőtest által alkotott tér belse­jében a —2— tengely az egyik végén zárt, palást­felületén fémszitával bevont —1— dobot forgatja egészen kis sebességgel. A finom gereb által a durva szennyeződéstől megtisztított víz nyomás alatt ér­kezik a •—7— burkolat és az —1— szűrődob kö­zötti térbe és a szűrőelemeken a fémszita lyukbő­sége által megszabott mértékben megtisztulva, ten­gelyirányban elhagyja a szűrődob belső felülete és a —4— terelőtest felső lapja által alkotott tér­részt. A szűrődob lényeges részét az alkotók mentén elrendezett —5— bordák képezik, amelyek a —6— tömítések felvételére is szolgálnak. A bordák for­gása közben a —3— állvány és a —4— terelőtest közötti résen haladnak át, miközben a tömítések a rést képző palástfelületekhez simulnak. A bordák kifelé annyira emelkednek ki a dob palástfelületé­ből, hogy a vízzel érkező, a szűrőfelület által visz­szatartott nagyobb méretű úszó-, és lebegő szeny­nyeződés is átjusson a dob forgása közben, a jel­zett résen át az állvány alsó, nyomásmentes ré­szébe. Befelé a bordák csak annyira emelkednek ki a dob palástfelületéből, hogy a dob-merevítések » és a szűrőszitakeretek alátámasztására szolgálhas­sanak. A lassú forgás következtében a szerkezet telje­sítményfelvétele még tekintélyes kerületi ellenállás esetén is jelentéktelen. Pl. 2 m-es dobátmérő, 1000 kg kerületi ellenállás és 1 percfordulat mel­lett a teljesítményfelvétel kb. 1,4 LE. A —3— állvány és a —4— terelőtest. közötti rés­ben a dob forgása közben egyidejűleg több borda foglal helyet, ami a szerkezet vízzárását lényege­sen elősegíti. A —8— csövön át a dob belsejébe vezetett kb. 60 m v. o. nyomású öblítővíz a dob külső felületére

Next

/
Thumbnails
Contents