145752. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék a szív és a nagyerek hangjelenségeinek vizsgálatára
Megjelent: 1959. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.752. SZÁM 30. a. 1—7. OSZTÁLY — KO—1235. ALAPSZÁM Eljárás és készülék a szív és a nagyerek hangjelenségeinek vizsgálatára Kovács Albert oki. vili. mérnök, Budapest A bejelentés napja: 1957. november 18. # A szív és a nagyerek rendellenességeinek megállapításához fontos eszköz az un. fonokardiográf, vagyis egy olyan készülék, mely a mintegy 10— 2000 e/s frekvenciatartományokba tartozó hangjelenségek időbeli változását regisztrálni képes. A bonyolult, különböző frekvenciájú komponensek keverékéből álló szívhangokat rendszerint több csoportba szétválasztva szokták vizsgálni. A gyakorlatban bevált a 10—100 c/s és a 300—2000 c/s jelek vizsgálata. A vázolt feladat megoldására eddig létrehozott készülékek közül jelentősebbek az elektromechanikus úton rezgésbe hozott tükrök vagy ún. katódsugárcsövek segítségével működő fotografikus regisztrálású oszcillográfok, valamint ún. utánvilágító ernyővel rendelkező katódsugárcsöves oszcilloszkópok. Az említett készülékeik hátránya többek között, hogy a szívhangot tartalmazó oszcillogram (fonokardiogram) csak a vizsgálat időpontját követő hosszadalmas vegyi kezelés után értékelhető ki, vagy a katódsugárcső utánvilágító ernyőjén néhány mp-ig nyomothagyó képről nem marad dokumentum. Az orvosi gyakorlatban kívánatos volna az ún. rögtöníró EKG készülékekhez hasonlóan rögtöníró fonokardiográfok használata, melyekkel a vizsgálat időpontjában azonnal kiértékelhető maradandó fonokardiogram volna készíthető. (A rögtönírók, mint ismeretes, valamiféle elektromechanikus úton mozgásba hozott, írószerkezettel ellátott regisztráló készülékek, melyek a vizsgálat időpontjában azonnal kiértékelhető oszcillogramot készítenek rendszerint közönséges papírra, nappali világosság mellett.) A rögtönírókkal azonban szerkezetükből adódólag max. 100 c/s frekvenciájú jelek ábrázolhatók, míg az orvosi szempontból nagyobb fontosságú 300—2000 c/s frekvenciájú jelek, az ún. zörejek ábrázolására teljesen alkalmatlanok. A találmány szerinti eljárás alapján az eddigiekkel szemben olyan szívhang-regisztráló készülék állítható elő, mely a vizsgálat időpontjában azonnak kiértékelhető oszcillogramot eredményez, a gyakorlat számára számbajöhető minden szívhangkomponens ábrázolása mellett. A csatolt rajzok közül az 1. ábra magyarázó görbéket .tartalmaz a találmány megértéséhez, míg a 2. ábra a találmány szerinti eljárás alapján példaként kidolgozott készülék elvi blokkrajzát mutatja. Az la. ábra valamely szívhang kisfrekvenciás komponensét (10—100 c/s) ábrázolja. Az lb. ábra ugyanezen szívhang nagyfrekvenciás jeleit (300— 2000 c/s) mutatja. Míg a kisfrekvenciás komponensek esetében a görbe lefutásának teljes időbeli változását vizsgálják, addig a nagyfrekvenciás komponenseknél az egyes jelcsoportok amplitudóváltozása, vagyis az ún. burkológörbe lefutása kerül kiértékelésre (le. ábra). A találmány szerinti eljárás a következő: A vizsgálni kívánt szívhangokat felerősítjük, majd az ismert megoldások alapján két vagy több frekvenciacsoportba — célszerűen 10—100 c/s és 300—2000 c/s — osztjuk. A 10—100 c/s jelek az eddigi megoldású regisztráló rögtöníró készülékek legtöbbjével minden további nélkül ábrázolhatók. A 300—2000 c/s frekvenciájú jeleknek csak a burkoló görbéjét fogjuk ábrázolni, evégből egyenirányítás és szűrés révén az lb. ábra szerinti váltóáramból olyan egymástól előjelben különböző egyenáramokat állítunk elő, melyeknek időbeli változása megfelel az eredeti váltóáram pozitív és negatív irányú burkológörbéjének (ld. és le. ábra). Az ld. és le. ábra szerinti egyenáramok egy-egy, az eddigi megoldások bármelyike szerinti olyan elektromechanikus rögzítő-, vagy írószerkezetet táplálnak, melyek 0—100 c/s frekvenciájú áramok időbeli változásának regisztrálására képesek. Mindkét ÍEÓ- vagy rögzítőszerkezet nyugalmi helyzetét úgy állítjuk *be, hogy, az. alapvonalak, vagyis a zérus értékű egyenáramnak megfelelő •jelek a regisztrálás során egymás mellé kerüljenek. A két írószerkezet kitérésének irányát viszont úgy választjuk meg, hogy azok egymással ellentétes irányú kitérést végezzenek. A két írószerkezet egyidejű működése következtében létrejött diagram az If. ábrán látható. Természetesen nincs akadálya annak, hogy a regisztrált jelenségek frekvenciahatárát a kisebb vagy a nagyobb frekvenciák felé kiterjesszük, vagy szűkítsük, esetleg több csoportra bontva egyidejűleg a fentiek szerint ábrázoljuk.