145724. lajstromszámú szabadalom • Cserélhető keményfémélű fúróvilla kőzetek fúrására

Megjelent: 1959. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS é 145.724. SZÁM 5. b. 20. OSZTÁLY - FA-225. ALAPSZÁM Cserélhető keményfémélű fúróvilla kőzetek fúrására A magyar állam, mint a feltalálók: Adorján György, Varga János és Farkas Péter mérnökök, budapesti lakosok jogutódja A bejelentés napja: 1955. január 22. Szénbányászat érc és ásványbányászatnál a középkemény és lágy kőzetek fúrására robbantó lyukaknál eddig általában olyan fúróvillákat alkalmaztak, melyeket két szárának tengelyei egymással párhuzamosak és a fúró test tengelyéhez egyenlő távolságra voltak, továbbá a fúró tömör szárának csatlakoztatása a fúró szárhoz bajonett zárral és rögzítő szeggel történt, a kemény fém betétek pedig alámetszési szög nélkül voltak a fúró testre felforrasztva. Olyan vállalatok is voltak, ahol a felforrasztás után a lapkára alámetszési szöget csiszoltak. Az említett fúróvillák és azok keményfém betéteinek hátrányai, hogy a fúrás folyamán keletkező fúróliszt csak a fúró testben alkalmazott spirálison tudott eltávozni a fúró lyukból. A kemény fém lapkák könnyen kilazultak. Mivel a férnforgácsolásnál már ismert alámetszési szög kiképzés igen sok vállalatnál nem volt alkalmazva, így ezeknél a munkahelyeknél a fúró előrehaladása lényegesen kisebb volt, mert a fúróéi nem végzett nyírási munkát. Ugyanis a kőzeteknél a nyírási ellenállások tizennégyszer kisebbek, mint a nyomási ellenállások. Mivel a fúrás foryatman keletkező fúró lisztnek eltávolítására a fúró száron alkalmazott spirálison kívül más kialakítás nem volt, így a fúróliszt csak nehezen tudott eltávozni a fúró éltől, ill. a fúró lyukból. A találmány célja, olyan fúróvillák előállítása, amelyekkel a fúrás sebessége az eddigi fúróknál nagyobb, valamint a fúróliszt eltávolítása könynyebb. A találmány lényege, hogy a fúróvillák ágainak csúcsai a fúrótest tengelyétől úgy helyezkednek el, hogy az egyik közelebb, míg a másik távolabb esik, a kemény fém lapkák gyárilag már előre aláímetszési szöggel vannak legyártva, és ezek részére a fúróvillákba mélyített fészek van kiképezve, továbbá a fúró szárra való felerősítés végett és a fúró villákba öblítés céljára furatok vannak a fúró villa törzse a fúró szárhoz való csatlakozás végett csavarmenetes, vagy hengeres kiképzésű, továbbá a fúró villára a kemény fém betétek védő- gázzal való forrasztással vannak rögzítve, valamint a kemény fém lapkák biztonságosabb rögzítésére, illetve támasztására, a fúró villán váll kiképzés is van. A találmány több kiviteli példáját a csatolt rajz ábrái szemléltetik, ahol az 1. ábra csavarmenetes külső csatlakozású külpontos fúrővállát metszetben, a 2. ábra az 1. ábrát elölnézetben, a 3. ábra az 1. ábrát felülnézetben, a 4. ábra a keményfém: lapkát metszetben, az 5. ábra a bajonett záros csatlakozóval kiképzett fúróvillát öblítő nyílással, elölnézetben, a 6. ábra az 5. ábrát oldalnézetben, a 7. ábra az 5. ábrát felülnézetben, a 8. ábra a kemény fém lapkát metszetben, a 9. ábra két öblitőnyílású, bajonett záras kiképzésű olyan fúró fejet, amely egy lapkával dolgozik két lapka helyett, és amely lapkának két éle forgásirányban alámetszett kiképzésű, a 10. ábra a 9. ábrát oldalnézetben, a 11. ábra pedig a 9. ábrát felülnézetlben szemlélteti. Kísérleteink során megállapítottuk, hogy a lágy és közép kemény kőzetek (szenek is) robbantó lyukainak forgatva «működő gyors fúrásánál alkalmazott kemény fém éllel ellátott fúróvillák éleit a fúrási sebesség növelése céljából épp úgy, mint a fémek gyors forgácsolásánál alámetszési szöggel kell ellátni. A kemény fém ridegsége miatt folytatott nagyszámú kísérlet szerint, a jelenlegi körülmények között maximálisan 3—'8°-ós aláímetszési szög kialakítását teszi lehetővé. A fúrt kőzet keménységéhez arányosított alámetszési szöget előre gyártva állítjuk elő. Az elvégzett kísérletek azt is bizonyítják, hogy a kemény fém ridegsége következtében a fúró élek alámetszési szöge, kemény fémnél 3—8°-nál több nem lehet. Az alámetszési szöggel és külpontos élelhelyezéssel kialakított fúróvillákkal viszont 15—30%-kal nagyobb fúrási sebesség érhető el, mint az alámetszési szög nélkül kiképzett fúró villáknál, minthogy a fúróvilla 2 ágának élei nem azonos körvonal mentén hatolnak be a kőzetbe. Az 1—2—3. ábrákon feltüntetett csavarmenetes csatlakoztatású fúróvilla törzse és vilája úgy van kialakítva, hogy a törzs belső részén a (8) furat-