145718. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üreges, alakos testek, különösen katódsugárcsőburák előállítására és továbbfeldolgozására

Megjelent: 1959. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.718. SZÁM 32. a. 21—27. OSZTÁLY — EE—296. ALAPSZÁM Eljárás üreges, alakos testek, különösen katódsugárcsőburák előállítására és továbbfeldolgozására Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest / Feltalálók: Chudik István művezető, Fried Henrik mérnök, Gyurikovits János mérnök, Járossy Ká­roly szakmunkás, Jermendy Károly mérnök, Körösi Ferenc mérnök, Lévai János főtechnológus, Mihalovits Tibor mérnök, Sygall Alfréd mérnök, budapesti lakosok (Egyesült Izzó), Almási István technikus, Kenczler Ödön mérnök, Reisss Béla technikus, budapesti lakosok (Távközlési Kutató In­tézet 2. sz. laboratórium), továbbá Déry Attila technikus, sajószentpéteri lakos (Sajószentpéteri Üveg­gyár) éi Schlisz Jenő főmérnök, budapesti lakos (Üvegipari Igazgatóság) A bejelentés napja: 1955. október 22. Találmányunk tárgya eljárás üreges, alakos tes­teknek, különösen üvegtesteknek, pl. katódsugár­cső-buráknak a centrifugálási eljárással való ki­alakítására és továbbfeldolgozására. Az eddig használatos centrifugálási eljárások­nál, amelyek során pl. egy katódsugárcső-burát állítottak elő üvegolvadékból egy megfelelő for­mában, úgy jártak el, hogy miután az üvegtárgyat a formában kialakították, felső peremét bevág­ták, majd azt termikusan lerepesztették és azután a kialakított tárgyat kidobótüskével a formából el­távolították, lehűlni hagyták és csak később dol­gozták fel tovább, tehát forrasztották hozzá, pl. egy katódsugárcső-burához a homloklapot. Eltekintve attól, hogy maga a termikus repesz­tés aránylag nagy selejttel járt, nagyfelületű üveg­tárgyakról lévén szó, azoknak továbbfeldolgozás előtt szükségessé váló újbóli felmelegítése egyrészt hőenergia többletet jelentett, másrészt pedig kü­lönleges, nagyméretű és költséges tunell-kemen­cék használatát tette szükségessé. Találmányunk egyik célja e hátrányok kiküszö­bölése. Találmányunk egy másik célja olyan eljárás megteremtése, amely a korábbi eljárásoknál lénye­gesen gazdaságosabb. Találmányunk egyéb céljai és előnyei az alábbi leírásból és a mellékelt rajzból fognak kitűnni. Találmányunk alapgondolatát az képezi, hogy üreges, alakos testeknek, pl. katódsugárcső-burák­nak — ahol jelen leírásban katódsugárcső-bura alatt olyan burát értünk, amely még nincs ellátva a katódsugárcsövek homloklapjával — a centri­fugálási eljárással való kialakítása során a kiala­kított tárgyat a centrifugáló formáiból részben egy kidobótüske, részben pedig egy fogó-, ill. továb­bítószerkezet segítségével a centrifugálás befeje­zése, tehát az olvadt üvegnek a forma falához; való simulása után, minden közbenső alakító mű­velet nélkül, oly állapotában emeljük ki és továb­bítjuk továbbfeldolgozáshoz, amelyen az alakos test hőmérséklete olyan, hogy legalábbis ezen kiemeld művelet során, de célszerűen a továbbító művelet során is az alakos test nem hűl le a transzformá­ciós tartomány alá. Az elkészült üvegtestet, pl. katódsugárGső-burát tehát a formából oly hőálla­potában emeljük ki, amikor az már ezáltal alak­változást nem szenved, de még nem hűlt le a transzformációs tartomány alá, majd a kiemelő és egyben továbbító szerkezet segítségével egy másik kellően előmelegített üvegtárgyhoz továbbítjuk.. Ezután a két üvegtárgyat célszerűen további elő­melegítés nélkül összeforrasztjuk. Megjegyezzük, hogy ,,az üvegtárgy nem hűl le a transzformációs, tartomány alá" úgy értelmezendő, hogy a tárgyon egyes pontok, pl. a befogási hely hőmérséklete a transzformációs tartomány hőmérséklete alatt lehet. Találmányunk esetében tehát a kialakított üveg­testet, pl. katódsugárcső^burát a formából a cent­rifugálás befejezése után lehetőleg azonnal ki­vesszük, anélkül, hogy azon bármilyen alakító műveletet végeznénk, tehát anélkül, hogy pl. kivé­tel előtt bevágnánk felső pereiménél és azt termi­kusan lerepesztenénk. Nem1 tekinthető természe­tesen alakító műveletnek az, ha a még képlékeny üvegbe pl. bélyegzőlenyomatot ütünk. Célszerű egyébként pl. katódsugárcső-burák esetében a bura felső peremét az „Eljárás üreges, alakos testek­nek, különösen katódsugáreső^buráknak előállítá­sára és ily módon készült katódsugárcső-bura" c. 144 917 lajstromszámú szabadalom (EE—297/a sz.) szerint kiképezni, amikoris az elkészült burának a formából olyan állapotban való kiemelése, ami­kor az már alakváltozást nem' szenved, de a

Next

/
Thumbnails
Contents