145716. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vékony üveg előállítására
o Megjelent: 1959. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.716. SZÁM 32. a. OSZTÁLY — DE-280. ALAPSZÁM Eljárás vékony üveg előállítására Deutsche Akademie der Wissenschaften zu Berlin, Berlin Feltaláló: Röder Johannes mérnök, Berlin A bejelentés napja: 1957. november 8. A találmány eljárás vékony síküveg előállítására. A vékony, legfeljebb 0,8 mm vastag síküveget az ismert húzóeljárással állítják elő. Ennél vékonyabb síküveget egészen a néhány //.-vastagságig már nagyon nehéz üvegolvadékból előállítani. A mikroszkopiában ^szükséges 0,17 mim vastagságú fedőüveget kézi úton csak igen alacsony, legfeljebb 3%-os termelési hányaddal" lehet előállítani. A hőmérőskáláhiz alkalmazott vékony síküveg kézi előállításánál a termelési hányad mintegy 25%. A találmány szerinti eljárással vékony síküveget tetszésszerinti vastagságban állíthatunk elő, egészen a néhány /i-os üvegfóliákig. A szokásos kereskedelmi síküveget lágyulásig újra hevítjük, majd húzással a kívánt vastagságra hozzuk. A találmány szerinti eljárással előállított vékony síküveg előnyösen felhasználható csilláim helyett elektromos szigetelési célokra, továbbá sugárzás elleni védőanyagként, valamint különleges építőanyag gyanánt. Ismeretes, hogy a lágyulásig hevített üveg húzható. Ha a hevítés minden oldalról egyenlő, az üveg fonallá is kihúzható. Így például egy üvegfonal átmérője egyre jobban csökken, ha azt fokozódó sebességgel húzzák le egy olvadási hőmérsékletre hevített üvegrúdról. Felhevített síküveget is egészen fonalvékonyságig lőhetne kihúzni, ha minden oldalról egyenlően hevítik. Ugyanúgy, mint a síküvegnek üvegolvadékból való előállításaikor, vékony és legvékonyabb üvegfóliáknak síküveg húzása útján való előállításánál is gondoskodni kell arról, hogy az üveglap szélei stabilizáltak legyenek. Ezt úgy érhetjük el, hogy: 1. a síküvegnek csak egy keskeny harántcsíkját hevítjük fel a húzás hőmérsékletére, azaz a kemencetér nagyon kicsiny legyen; 2. egy keskeny kivágási vagy rés szabadon hagyásával — amelyen a síküveg éppen keresztülfér, — a kemencét lefedjük, a hőkisugárzását és ezzel a kiindulási üveg túlságos előhevítését megakadályozzuk; végül 3. azáltal, hogy a harántcsík hevítése a szélek felé csekélyebb, mint a középen. Ezzel a hőelosztással az üveg széle viszkózabfo lesz és így a melegebb, és ezért kevésbé viszkóz üvegnek tartást ad. A kemence üzemeltetése történhet gázzal, elektromos ellenállás, vagy nagyfrekvenciás fűtés útján. Az üvegfólia húzását például húzóhengerek segítségével lehet megvalósítani. A húzóhengerek meghajtása egyben a kiindulási üveg utánpótlását is vezérli. Ha például 100 mm széles, 4 mm vastag és tetszésszerinti hosszúságú szalagüveget a fentebb leírt fűtőberendezésben hevítünk, akkor a hőmérséklettől, húzósebességtől és a kiindulási szalag utánpótlási sebességétől függően mintegy 10%-al keskenyebb vékonyfalú üvegszalagot kapunk. A rajz a találmány egy foganatosítási példáját ábrázolja. 1 a kemence, amely a tűzbiztos köpenyből és a 2 fűtőtestekből áll. Az üvegszalagot a tűzbiztos köpeny keskeny 3 hézagján keresztül a fűtőtestekhez vezetjük. Az üvegsizalag egy keskeny harántcsíkjának lágyulásig való hevítése után — miközben a szalag 5 széleit kevésbé hevítjük — az üvegszalagot a 4 hemgerpérig húzzuk. A hengerpár azután megfelelő meghajtással a folyamatos húzást és az utánpótlást is biztosítja. A 2 fűtőtestek működését úgy szabályozzuk, hogy a síküveg szélei kevésbé erősen melegedjenek fel, úgyhogy viszkózusabbak maradnak, mint az üveg többi része, miáltal ennek tartást adnak.
