145713. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fermentációs levek tisztítására, különösen cianokobalaminok kinyerésére

Megjelent: 1959. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.713. SZÁM 12. p. 11-17. OSZTÁLY — Cl—262. ALAPSZÁM Eljárás fermentációs levek tisztítására, különösen cianokobalaminok kinyerésére Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára, Budapest Feltaláló: dr. Simon Ágoston A bejelentés napja: 1958. január 31. Fermentációs levek kezelésére — ha azok a kinyerendő értékes anyagot (pl. vitaminokat, antibiotikumokat) a mikroorganizmusokhoz kötött állapotban tartalmazzák, széles körben alkalmazzák az adszorpciós (kemoszorpciós) eljárásokat. így számos szabadalom jelent meg, amely szerint a fermentációs levek vitamintartalmát feltárják, majd szénnel, Fuller-földdiel, katióncserélő gyantákkal, az oldatból kicsapott csapadékokkal stb. adszorbeálják. Ennek az eljárásnak az a hátránya,, hogy az adszorpció nem szelektív, hogy az adszorbens a kinyerendő anyagok mellett igen sok egyéb anyagot is megköt, Emiatt nagy mennyiségű adszorbenssel kell dolgozni és az adszorbensről leoldott anyag rendkívül szennyezett, ami a további feldolgozást rendkívüli módon megnehezíti. Ezen egyes szerzők úgy igyekeztek segíteni, hogy a fermentációs levet egymás után több adszorbens (kemoszorpciós ágens) behatásának vetik alá, amelyek közül a megválasztott körülmények közt csak az utolsó rendelkezik azzal a tulajdonsággal, hogy magát a kinyerendő- anyagot megköti. Mások úgy járnak el, hogy ugyanazt az adszorbens vagy kemoszorpciós anyagot alkalmazzák ismételten, de különböző adszorpciós körülmények között, pl. különböző pH mellett. Ezáltal tisztább anyagot lehet kapni, de »még így is erősen szenynyezettek az utolsó adszorbensről leoldott koncentrátuimok. Kísérleteink során kimutattuk, bogy valóban jó tisztítási fokot az adszorpció a feldolgozás kezdeti fázisában csak akkor eredményezhet, ha azt két vagy több íziben egymás után teljesen azonos körülmények közt hajtjuk végre, azonos adszorbenssel vagy kemoszorpciós ágenssel és azonos pH, hőmérsékleti stb. viszonyok mellett, közben azonban magát a kinyerendő anyagot megvédjük az adszorpció lehetőségétől. Amikor az adszorbens minden olyan szennyező anyagot megkötött, amelyet az adott viszonyok közt .megkötni képes, a kinyerendő anyagot felszabadítjuk abból a kötésiből, amely az adszorpciótól addig megvédte. Ezután a kinyerendő anyag viszonylag kevés adszorbenssel megköthető és az adszorbensről való leoldáskor igen tiszta állapotban áll rendelkezésre. Azt találtuk, hogy igen tissta állapotban nyerhetők ki mikroorganizmusokhoz kötött anyagok (vitaminok) fermentációs levekiből, ha a mikroorganizmusokhoz kötött anyagot tartalmazó folyadékot megfelelő adszorbenssel (kemoszorpciós ágenssel) kezeljük, majd az adszorbens eltávolítása után a mikroorganizmushoz kötött kinyerendő anyagot kötéséből felszabadítjuk és oldatba viszszük, majd az adszorpciót az előbbivel azonos körülmények közt megismételjük és így a kinyerendő anyagot adszoiibeáltatjuk. Eljárásunk különösen alkalmas baktériumos B12

-vitaimin erjesztési módszereknél, ahol a termelt kofoalaminok gyakorlatilag teljes mennyiségben a baktériumok testéhez vannak kötve és legfeljebb nyomokban találhatóak a tápfolyadékban, oldott állapotban. Különösen áll ez a Propionibacteriuim-esaládra, amely viszonylag nagy rnenynyiségű B12

-vitaminszerű anyagot termel. Míg az eddig ismert adszorpciós (kemoszorpciós) eljárásoknál mindig megelőzte az adszorpciót a cobalamánok feltárása és oldatba vivése hőkezeléssel, savazással, fermentatív féhérjelabontással stb., addig az új eljárás szerint az adszorpciót (kemoszorpeiót) először az élő baktériumokat tartalmazó fermentációs lében végezzük, amely oldott cianokobalaminokat gyakorlatilag nem tartalmaz. Csak a zavaró szennyezések megkötése és az elhasznált adszorbens eltávolítása után tárjuk fel és visszük oldatba a fermentációs lé cabalamin-tartalmát, amikor a folyadékok azon képességét már kimerítettük, hogy zavaró szennyezéseket adjon le. Éppen ezért ezt a módszert kimerítéses — exhausztív — adszorpciós eljárásnak nevezzük. Ezután az adszorbens (kemoszorpciós ágens) gyakorlatilag csak a kobalaminokat köti meg és az adszorbensről leoldott anyag, amely csaknem kvantitatíve tartalmazza az eredeti fermentációs lé kobalamin-aktivitását, csak egész halványsárgásan színezett. Adszorbensként elvileg minden olyan anyag al-