145700. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pehely előállítására, főként lapos árpából ill. takarmányárpából és más, toklász-részekben gazdag gabonafélékből, valamint e pelyhesített termékek felhasználása nyersterményadalékként a sörfőzéshez

2 145.700 ként való felhasználása az eddig alkalmazott rizsadalékhoz viszonyítva nemcsak minőségileg teljesen egyenrangú eredményt ad, hanem jelentős technológiai előnyöket is biztosít a cefrézési folyamat lefolytatása szempontjából. A találmány szerinti eljárás nyersanyagának, a lapos, illetve takarmányárpának, valamint a malátagyártáshoz való árpának a tisztítása és osztályozása során visszamaradó hulladékárpának a héjrészektől való kellő megtisztítása és a pelyhesítésre való előkészítése az eddig alkalmazott mechanikai eljárással tudvalevőleg nem oldható meg kielégítő módon, mert a gabonafeldolgozó iparban szokásos mechanikai eljárással az árpa héjrészeit nem sikerül legalább 80%-ig eltávolítani; a gabonafeldolgozó iparban, pl. a zabpehely gyártás során gőzölési eljárást alkalmaznak erre a célra. A gőzölés hatására a gabonaszem lisztes belső része a toklász-és héjrészektől eltérő mértékben duzzad meg, így a gőzölés és az ezt követő hirtelen szárítás hatására a héj felhasad és elválik a lisztes belső résztől. A gőzölés és gyors szárítás azonban szükségszerűen az enzimek inaktiválásával jár, emellett az oxidázok hátrányos hatása a mag zsírtartalmának avasodását is megindítja. Az így kezelt termék ezért csak korlátozott ideig, legfeljebb néhány hétig tárolható. Mindezek a hátrányok kizárják ezeknek a gabonafeldolgozó iparban szokásos hántolási és pelyhesítési eljárásoknak a söripari célra felhasználandó nyerstermék-adalékok esetében való alkalmazását. Ezért a találmány szerinti eljárás esetében az eddig szokásostól eltérő, új utat kellett követni. A találmány szerinti eljárás lényege az, hogy a feldolgozandó lapos, illetve takarmányárpát megfelelő előzetes tisztítási műveletek után mechanikai úton, gőzölés, illetve áztatás nélkül mentesítik a héjrészektől, majd az így szabaddá tett lisztes magbeleket hengerszéken ismert módon pelyhesítik. Lényeges részét képezi a találmánynak a mechanikai hántolás megoldási módja is. A feldolgozásra kerülő lapos árpa, illetve takarmányárpa szemnagysága igen különböző lehet, így ennek a nem egyenletes minőségű terméknek a hántolására — egyenletesen jó hántolási hatásfok biztosítása érdekében — megfelelően rugalmas mechanikai hántolási eljárást kellett kidolgozni. A találmány értelmében erre a célra olyan centrifugális aprítóberendezést alkalmazunk, amelynek a — célszerűen, kerámiai kötésű nemeskorundból vagy sziliciumkarbidból készült — hántolókorongjai igen nagy, a röpítőaprítás tartományába eső kerületi sebességgel forognak. Ilyen centrifugális hántolókészülékkel biztosítható a tokiász- és héjrészek kellő mérvű (kb. 80%-os) eltávolítása, anélkül, hogy az árpaszemek lisztes magbele bármilyen káros fizikai vagy kémiai változást szenvedne. A találmány szerinti eljárás egy célszerű kiviteli alakjának megvalósításához a következő műszaki berendezés szükséges: 1 elszívókészülék a feldolgozandó takarmányárpa előzetes tisztítására, por- és homokmentesítésére; 1 elszívásos kefélőgép, a szemekhez tartósan tapadó szennyezések eltávolítására; 1. függőleges helyzetű hántoló járat, mely kerá-? miai kötésű nemeskorundból vagy sziliciumkarbidból készült, rugalmas elrendezésű korongpárral, 40 m/mp kerületű sebességgel dolgozik; 1 kefélő- és fényezőgép, a hántolási folyamat során leválasztott héj részek eltávolítására és a lisztes magrész fényezésére; 1 nedvesítőcsiga, az esetleg túlságosan száraz termény szükség esetén való nedvesítésére; 1 pelyhesítő hengerszék, az árpapehely előállítására; 1 elszívásos csiga, ráépített elszívóberendezéssel, a kondenzált nedvesség megfelelő mértékű elszívására és a liszt részek eltávolítására; 1 szűrősajtó; 2 emelőmű és különféle szállítócsigák, az üzem elrendezési viszonyainak megfelelően. Az eljárás ebben a berendezésben a következőképpen folyik le: A feldolgozandó lapos árpát, illetve takarmányárpát a tárolásra szolgáló szilóból először egy elszívásos tisztítóberendezésen vezetjük keresztül, a por és homok, valamint a durva szennyezések eltávolítása céljából. Az ily módon előtisztított árpát a rátapadó szennyezésektől való megtisztítás végett kefélő- és fényező gépen vezetik keresztül, majd egy osztályozóköpennyel ellátott triőrbe viszik, ahol az ún. úszóárpát és a gyommagvakat választják el az árpától. Ez az úszóárpa tudvalevőleg az árpa legsilányabb szemeiből áll, amelyekben lisztes magbél alig van, a szemek jelentős részükben tokiász-, illetve héjrészekből állnak, fajsúlyuk igen kicsiny. A triőrből kikerülő árpa kerül azután a centrifugális hántolóberendezésbe. Ennek kerámiai kötésű nemeskorund vagy szilíciumkarbid tárcsái kb. 40 m/mp kerületi sebességgel forognak. Az ilyen sebesség esetében fellépő ütközéses aprító hatás folytán az árpaszemek kb. 80%-ban mentesülnek a tokiász-, illetve héj részektől. A hántolási művelet után a terméket ismét egy kefélő- és fényezőgépre viszik, a tokiász- és korparészek, valamint az aprószemű törmelék eltávolítása végett. E végső tisztító művelet után az árpa a szokásos kivitelű pelyhesítő hengerszékre kerül, ahol az ismert módon pelyhesítik. Az így kapott pelyhesített termék a sörgyártás során nyerstermény adalékként való felhasználás szempontjából igen előnyös tulajdonságokat mutat. A pelyhesítés céljából alkalmazott hengerlés mechanikai úton annyira feltárja az árpaszemek lisztes magbelét, hogy ezáltal az egyes keményítőrészecskék messzemenően szabadokká válnak a cefrézési folyamat számára. A pelyhek alakjukat jól megtartják, további aprításuk a cefrézés során bekövetkező kémiai-fizikai és enzimes folyamatok szempontjából már nem látszik szükségesnek. Az egyes pelyhek 0,01—0,03 mm vastagok, ami sokkal előnyösebb az ilyen célra alkalmazott rizsdara 0,7—1,0 mm-es szémcsenagyságánál. Az ilyen árpapehely további előnye a rizs-adalékkal szemben, hogy ez utóbbi esetében műszaki okokból feltétlenül szükséges előcefrézést is alkalmazni; az árpapelyhet viszont közvetlenül lehet a cefrézőkádban az első cefréhez hozzáadni, 1/3 résznyi malátával együtt. A találmány szerinti eljárásban hőkezelés vagy gőzölés az egész művelet sorozat folyamán nem kerül alkalmazásra; ennek folytán a pelyhesített