145687. lajstromszámú szabadalom • Asztali futball

xs Megjelent: 1959. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.687. SZÁM 77. c. 17-21. OSZTÁLY — ZA-168. ALAPSZÁM Asztali futball Zágon Győző műszerész, Budapest A bejelentés napja: 1956. augusztus 10. A találmány asztali futball játszókészlet és elemei. Ezek az elemek, a dolog természete szerint, bizonyos önállósággal jelentkeznek ugyan, de valamennyien szorosan összetartoznak ama közös rendeltetésükben, hogy közrehatásukkal a futballjátékot, az asztal adta lehetőségeknek jóformán végsőkig menő kihasználásával, az igazi sporthoz minél hívebben közélre hozzuk. Számos efféle játszókészletet javasoltak már. Az ismeretesek legfőbb hátránya, hogy berendezésük túlzottan gépies, bonyolult és drága, nehezen tanulható ki és könnyen romlik el, továbbá, hogy a játszás a menetet lassító klaviatúra válogatássá vagy annyira közvetetté és a valóságtól merőben idegenné válik velük, hogy pl. általában a labdát is alig irányíthatjuk. A találmány kiküszöböli mindezen hátrányokat. A rajzok vázlatosan tüntetik fel a találmány kiviteli példáit. Az ábrák különféle léptékűek. Az 1. ábra csatárbaba függélyes metszete és részben oldalnézete. A 2. ábra csatárbaba aljzatának alaprajza. A 3. ábra kapusbaba harántmetszete és részben elölnézete, a babát kiegészítő tolókamű tört távlati képével együtt. A 4. ábra kapusbaba lábának oldalnézete. Az 5. ábra a 3. ábra szerinti tolőkaiműrészleg hosszmetszete. A 6. ábra összecsukott asztali táblát kiegészítő betét tört távlati képe. A 7. ábra kávás tábla sarkának tört függélyes metszete. A 8. ábra a pálya részleges alaprajza. A 9. ábra a 8. ábrához tartozó hosszmetszet. A 10. ábra kettéosztott kávás tábla tört oldalnézete. A 11. ábra a kapus babához tartozó tolókaműnek és a kapu körzetének tört alaprajza. Az 1. és 2. ábra szerinti új csatárbaba egyik lába vagy egyéb támasztéka segélyével játszóhelyzetébe állítható, labdarúgáshoz beállított másik lába pedig rugóval feszíthető, amellett a pályán bárhonnan: és bárhova szabad kézzel mindenestől áttehető. Jellegzetessége, hogy a merev —1— láb mozgatható párjának térdizületszerű —2— csuklójánál magasabbra felmenő —3— forgatótoldata van. Ennek ellenébe az —1— láb párjának elforgatásával és ezen elforgatás tartamára rejtetten lecsüngő —4— lapos rugó feszül, melynek szabad vége elölről tapint a —3— toldatra. Az —1— láb párjából hátra kinyúl az —5— pattintópecek, mellyel ez a láb elforgatható.. Kezünk egyik ujját a baba fejére tesszük, másik ujjával pedig az —5— pecek alá nyúlunk,, mikor is e két ujjunk összehúzásával tág határok között egyénileg feszíthetjük meg a —4— rugót. Ha ekkor hirtelenül elengedjük az —5— pecket, akkor az —1— láb párja előrelendül és elrúgja az eléje került labdát. Eközben labdairányításhoz az utolsó pillanatig tetszőlegesen jobbra-balra forgathatjuk a babát és akár lefogva tarthatjuk, akár elengedhetjük. Módunkban van tehát, hogy a lövés, minden egyes alkalommal, pillanatnyi megítélésünk szerinti erősségű és célzású legyen. Az —5— pecek oly magasan van, hogy annak felrántásával, adott esetben még hátra is elrúghatjuk a labdát. A —3— rugót —6— dugó rögzíti, melyet vele együtt könnyű szerrel illeszthetünk a törzs furatába. A csatáribaba —7— aljzatának ékalakban előre széttáruló —8— kivágása van, mely az odaguruló labdát elrugáshoz megkívántató állásban fogja meg. Az ábra feltünteti a bal láb nyomát,, ahol a baba áll. Az aljzat fenekén lágy, ill. rugalmas bevonat lehet. A 3., 4., 5. és 11. ábra szerinti kapusbaba, törzse tengelyében elrendezett —9— lábon, túlnyomórészt a pálya alá rejtett és hosszában a pálya hossztengelyéhez képest harántirányban ideoda elmozgathatóvá* vezetett tolókaművel van helyéhez kötve, amely tolókaműnek közvetítésével a baba, a kapu előterében, a pályához keresztben ide-oda eltolható, jobbra-balra eldönthető és eközben fel is állítható. A tolókamű mintegy a kapusbaba meghosszabbított lábának mondható. A kapusbaba belsejében —10— billenőrúd száll fel, melynek felső vége a —11— hosszúlyukban izül a —12— vezetőcsaphoz, alsó vége pedig —13— csuklóban kapcsolódik a tolókamű elsődlegesen elmozgatható és saját löketének mindkét