145665. lajstromszámú szabadalom • A szögmérőt helyettesítő eszköz és ilyennel felszerelt mérnöki műszerek

2 145.665 A rajzok a zögmérőnek a pontos mérést lehetővé tevő szervekkel való kombinációját és az eszközzel felszerelt mérnöki műszereket szemléltetik. A 2. ábra zögmérő, térnegyed-hárómszög, a rajta elhelyezett noniusszal, szondával és tárcsával. A 3—4. ábrák felülnézetben és metszetben mutatják a noniusszal ellátott tolókát és a szondát, a szonda mozgatására szolgáló fogaskerékkel. Az 5. ábra a 4. ábránál nagyobb léptékben mutatja a noniusszal ellátott tolókát és a noniusz mozgatására szolgáló tárcsát. A 6. ábra négy térnegyedes zögelő műszer felülnézete, a zögmérő levétele után. A 7. ábra e műszer függélyes metszete. A 8. és 9. ábrák vázlatosan szemléltetik a szögméréshez, illetve magasságméréshez való találmány szerinti készülékkel ellátott mérnöki műszert. A 2. ábra a noniusszal, szondával és tárcsával felszerelt zögmérőt szemlélteti. Az említett segédeszközöket a 3—4. ábrák nagyobb léptékben tüntetik fel. A noniusz ismertetésre nem szorul. A 2 szonda hosszirányú 1 hasitokkal ellátott bádoglap (3. ábra), melyet a 3 tolóka 4 noniuszához derékszögben az 1 hasitokba csúszó 5 szegecsek tartanak. A 2 szonda egyik 8 éle fogaslécként van kiképezve, mellyel 7 fogaskerék kapcsolódik. A 7 fogaskerék tengelyén osztásokkal ellátott 8 tárcsa foglal helyet, mely forgathatóan van a 4 noniuszhoz rögzítve. A 8 tárcsa forgatásánál a 2 szonda az 1 hasitokban csúszik. A 2 szonda beosztása rendes méretű. A szonda mozgatása nem terheli a zögmérőt. A mérés adatainak felhasználásával abszolút pontossággal és nem csupán az eddigi táblázatok pontosságával számolhatunk. E segédeszközökkel felszerelve a találmány tárgya geodéziai feladatok megoldására kiválóan alkalmas. Az 5. ábrából kitűnik, hogy a zögmérőn 6, a noniuszon 7, a szondán 70 olvasható le. A 6—7. ábrák szerinti műszer négyszögletes 9 bádogtokjában a fenéken 10 fogaskerék van központosán és forgathatóan all tengelyen elhelyezve. Ezen a tengelyen lehet elhelyezni a rajzon fel nem tüntetett távcsövet. A 10 fogaskerékkel két fogasléces 12, 13 tolóka kapcsolódik, melyeknek sima oldala a tokhoz szorul. A tolókából kiáll és egy szintet alkot a zögmérővel a tolókával mozgó nonius. A noniuszhoz van erősítve a fogazással ellátott forgatható tárcsa. A 10 fogaskereket a 13 fogaskerék hajtja, amikor is a 12, 13 tolókák a 10 fogaskerék forgásirányához képest ide-oda csúsznak. A távcső a fogaskerékkel együtt forog. A fogaskerekeknek és a tolókáknak felét csupán a rajz 7. ábráján feltüntetett 14 zögmérő takarja el, melyen az átló mentén három, a rajzon fel nem tüntetett tű van elrendezve. A műszerrel a következőképpen mérünk: A négy térnegyed-háromszögből alkotott négyzet egyik átlója, mint alapirány mentén, annak a tolókával ellentétes végénél egy és a kezdőponton egy-egy fix, a tolókán pedig egy harmadik, a tolókával együtt mozgó irányzótű van elhelyezve. Amikor a három tű egy irányba esik, akkor a tolóka is alapállásban van. A három tűt benézzük a mérni kívánt szög egyik irányába (7. ábra) s a mérőasztalt ebben a helyzetben rögzítjük. Ezután a tolókát addig toljuk el, amíg a rajta levő irányzótű a központi tűvel együtt a mérendő második irányba nem esik. Ekkor a zög mérőszámát a 3. ábrával kapcsolatosan ismertetett módon a noniusszal, szondával leolvassuk. Ha a műszeren távcsövet alkalmazunk, akkor az irányzótűk szerepe csak durva beállításra szorítkcihatik, vagy akár el is maradhat. A két pontos beállítást ekkor a megfelelő szálkereszttel ellátott távcsővel végezzük. Magassági mérésre a zögmérőt hasonlóképpen használhatjuk. Ekkor az első mérési iránynak általában a vízszintes felel meg, erre állítjuk be a megfelelő libella segítségével az alapirányt. A függőleges mérő síkon a második irányzást a meghatározandó magassági irányba állítjuk (8. ábra) s a zög mérőszámát ismét a már ismertetett módon határozzuk meg. A találmány szerinti eszköz használható az elemi oktatásban, a geodéziában, az analízisben, a geometriában, a mechanikában és általában mindenütt, ahol eddig szögmérőt használtak. Fentiekből kitűnik, hogy a zögnek előnyei a szöggel szemben a következők: 1. Tetszés szerinti pontosság, a táblázati pontosság helyett. 2. Közvetlen arányosítás: a zög aránylik és nem a fok szinusa. 3. A háromszögelésnél a szög fajtája közömbös. 4. Nem kell fok, perc, másodperc és ezek átszámítása. 5. Lemérése könnyebb, pontosabb, mint a szögmérőé. Szabadalmi igénypontok: 1. Szögmérőt helyettesítő eszköz, amelyet a térnegyednek megfelelő olyan, a tízes számrendszerben beosztott oldalakból alkotott derékszögű egyenlőszárú háromszögpár alkotta háromszög jellemez, amelynek szárai az egység-hosszúságnak felelnek meg, aholis a derékszög a rendszer kezdőpontjában, egyben a mérendő szög csúcsában van úgy, hogy ha az egyik (alap-) befogót a mérendő szöget bezáró egyik irányba állítjuk, akkor a másik irányban képzett egyenessel a háromszög átfogóján kimetszett pontból az alapirányra bocsátott merőleges olyan, a szögre jellemző értéket ad, amelyet az egységből levonva a fenti merőleges talppontja és a szög csúcsánál levő kezdőpont közötti távolságot adja. 2. Az 1. igénypont szerinti eszköz kiviteli alakja, melyre jellemző, noniusszal ellátott tolóka (13), a tolókára merőleges irányban elcsúsztatható, egyik élén fogazással ellátott szonda (2) és a fogaslécbe kapcsolódó fogaskerék, melynek tengelyén az ezredes pontosságú leolvasást lehetővé tevő tárcsa van ágyazva (8). 3. Mérnöki műszer (szögmérő, magasságmérő), mely az 1. vagy 2. igénypontok szerinti eszközzel van ellátva. 4. A 3. igénypont szerinti műszer, mint szögmérő, jellemezve tokban elhelyezett, függőleges tengely körül forgatható fogaskerékkel, két, a fogaskerékkel kapcsolódó, egymásra merőleges fogasléccel (12, 13), a fogaskerék fölött elrendezett 1. igénypont szerinti eszközzel és átlóirányban elhelyezett tűkkel.