145639. lajstromszámú szabadalom • Eljárás répagomolyok előkészítésére vetéshez és ehhez való koptatógép

0 Megjelent: .1959. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.639 SZÁM 45. b. 1—9. OSZTÁLY - HA-503. ALAPSZÁM Eljárás répagomolyok előkészítésére vetéshez és ehhez való koptatógép Harmos Ferenc, Förstner Pál és Csapody Gyula, mindhárman tudományos kutatók, Sopronhorpács, továbbá Deutsch Miklós tudományos kutató, Táp lánszentkereszt (Vas m.) és Lukács László répaspecialista, Ercsi A bejelentés napja: 1957. május 15. Az eddigi diploid cukorrépák termesztéséről igyekeznek áttérni a poliploid répák termesztéisére, minthogy ezeknek nagyobb a gyökértemésük, eu^ kortartalmuk és ellenállásuk a különböző betegsé­gekkel szemben. A találmány szempontjából e répafajták további előnye, hogy gomolyaik (mag­házaik) nagyobb része tartalmaz csupán egy vagy két magvat, míg a diploid répáknál aránylag sok a bárom- vagy többmagú gomoly. Az említett kü­lönbség az egyelés műveletének kiküszöbölése szempontjából fontos, ami a találmány egyik célja. A poliploid gomolyok hátránya azonban a ki­vethetőség szempontjából az, hogy az eddigi fajták gomolyainál lényegesen nagyobbak, ezenkívül gyen­gébb a csírázásuk és egyenetlen a kelésük. A nagy gomolyok a legtöbb ismert vetőgéppel nem vet­hetők ki abban a mennyiségben, amely az egyéb répafajtáknál szokásos. Amíg ugyanis egyéb faj­tákból egy kat. holdra legfeljebb 16 kg-ot kell kivetni, addig a poliploidokból legalább 24 kg kivetésére volna szükség, hogy a kellő számú csí­rázóképes gomolyt biztosítsuk. Erre a célra külön vetőgépet kellené szerkeszteni. E hátrány 'kikü­szöbölésére már szélesebb körben, folynak kísér­letek, .melyek közvetlen célja a poliploid gomo­lyok kisebbítése. Ezt eddig különböző koptató be­rendezésekkel érteik el, a koptatás azonban minden esetben oly kíméletlen volt, hogy a csírázóképes­séget meg nem engedhető mértékben (50—60%­kal) csökkentette,, sőt a kelési erély is erősen csökkent. Azt találtuk, hogy a gomolyok koptatását a csí­rázóképesség mindennemű csökkenése nélkül val­lósíthatjuk meg, ha a gomolyokat nyomás alatt egymáson dörzsölve koptatjuk (önkoptatás). E célra alkalmasak a gomolyok szükséges kölcsö­nös elmozdulását előidéző, magukban véve ismert gépezetek. A nyomást előnyösen elsősorban a go­molyok saját súlya szolgáitatja. Mind az elmozdu­lás sebességét, mind pedig a nyomást szabályoz­hatóvá tesszük, "hogy mindig a legkedvezőbb ered­ményt érjük el. A találmány szerint eljárva a gomolyok külső pararétegét kíméletesen, egyenletesen koptatjuk le, az alatta levő szilárdabb burok sérülése nél­kül. Ily módon — nem lévén ütés, zúzás, túlsá­gosan erős nyomás — a szilárd burokban levő magvak biológiai értéke érintetlen marad. Az el­járás további előnye, hogy a gomolyok gyakorla­tilag azonos méretre kopnak le és így könnyebben osztályozhatók oly célból, hogy a kettőnél több magot tartalmazó gomolyokat az elvetésre szánt egy- vagy kétmagvú gomolyoktól különválasszuk. A koptatás után a poliploid gomolyokat bármely vetőgéppel ugyanolyan mennyiségben vethetjük ki, mint a diploid gomolyokat szokták. Ha a kop­tatást osztályozás is követi, kevesebb vetőmag elegendő. Meglepő módon azt is tapasztaltuk, hogy a ta­lálmány szerint koptatott gomolyok csírázóképes­sége nem csökkent, sőt a kelési erély még növe­kedett is a koptatás nélküli gomolyofchoz viszo­nyítva, úgyhogy ily módon a poliploid fajtáknak ezt a hátrányát is kiküszöböltük. A kelési erély­nek és így a mag biológiai értébének megnöveke­dése különösen száraz viszonyok között mutatko­zik rendkívül előnyösnek és kifogástalan beállást biztosít. A biológiai érték növekedésében valószí­nűleg szerepe van annak, hogy a talajnedvesség könnyebben jut el a magvakhoz, mind eddig és az eddiginél kevesebb nedvesség is elegendő a csírá­záshoz, minthogy annak egy részét a pararéteg szívta magába. A vetésre kerülő gomolyoknak az eddiginél kisebb volta nagy megtakarítást jelent a zsák­szükséglétnél, raktárterületnél és szállításnál. A répamag tisztítása — előtisztítás után — ed­dig végtelen ponyván, ún. ponyvarostán történt, minthogy a szárrészeket és az azokra tapadt go­molyokat (melyek szintén a hulladékhoz tartoz­tak) másképpen nem lehetett kivenni. Ez a hosz­szadalmas munka elmarad majd, mert a koptató­gép a szárrészeket összezúzza, a rájuk tapadt go­molyokat leválasztja és így a hulladékot imost már szél és rosták segítségével könnyen el lehet távo­lítani. Elmarad a zsákban és a vetőgép magládá-

Next

/
Thumbnails
Contents