145639. lajstromszámú szabadalom • Eljárás répagomolyok előkészítésére vetéshez és ehhez való koptatógép

0 Megjelent: .1959. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.639 SZÁM 45. b. 1—9. OSZTÁLY - HA-503. ALAPSZÁM Eljárás répagomolyok előkészítésére vetéshez és ehhez való koptatógép Harmos Ferenc, Förstner Pál és Csapody Gyula, mindhárman tudományos kutatók, Sopronhorpács, továbbá Deutsch Miklós tudományos kutató, Táp lánszentkereszt (Vas m.) és Lukács László répaspecialista, Ercsi A bejelentés napja: 1957. május 15. Az eddigi diploid cukorrépák termesztéséről igyekeznek áttérni a poliploid répák termesztéisére, minthogy ezeknek nagyobb a gyökértemésük, eu^ kortartalmuk és ellenállásuk a különböző betegségekkel szemben. A találmány szempontjából e répafajták további előnye, hogy gomolyaik (magházaik) nagyobb része tartalmaz csupán egy vagy két magvat, míg a diploid répáknál aránylag sok a bárom- vagy többmagú gomoly. Az említett különbség az egyelés műveletének kiküszöbölése szempontjából fontos, ami a találmány egyik célja. A poliploid gomolyok hátránya azonban a kivethetőség szempontjából az, hogy az eddigi fajták gomolyainál lényegesen nagyobbak, ezenkívül gyengébb a csírázásuk és egyenetlen a kelésük. A nagy gomolyok a legtöbb ismert vetőgéppel nem vethetők ki abban a mennyiségben, amely az egyéb répafajtáknál szokásos. Amíg ugyanis egyéb fajtákból egy kat. holdra legfeljebb 16 kg-ot kell kivetni, addig a poliploidokból legalább 24 kg kivetésére volna szükség, hogy a kellő számú csírázóképes gomolyt biztosítsuk. Erre a célra külön vetőgépet kellené szerkeszteni. E hátrány 'kiküszöbölésére már szélesebb körben, folynak kísérletek, .melyek közvetlen célja a poliploid gomolyok kisebbítése. Ezt eddig különböző koptató berendezésekkel érteik el, a koptatás azonban minden esetben oly kíméletlen volt, hogy a csírázóképességet meg nem engedhető mértékben (50—60%kal) csökkentette,, sőt a kelési erély is erősen csökkent. Azt találtuk, hogy a gomolyok koptatását a csírázóképesség mindennemű csökkenése nélkül vallósíthatjuk meg, ha a gomolyokat nyomás alatt egymáson dörzsölve koptatjuk (önkoptatás). E célra alkalmasak a gomolyok szükséges kölcsönös elmozdulását előidéző, magukban véve ismert gépezetek. A nyomást előnyösen elsősorban a gomolyok saját súlya szolgáitatja. Mind az elmozdulás sebességét, mind pedig a nyomást szabályozhatóvá tesszük, "hogy mindig a legkedvezőbb eredményt érjük el. A találmány szerint eljárva a gomolyok külső pararétegét kíméletesen, egyenletesen koptatjuk le, az alatta levő szilárdabb burok sérülése nélkül. Ily módon — nem lévén ütés, zúzás, túlságosan erős nyomás — a szilárd burokban levő magvak biológiai értéke érintetlen marad. Az eljárás további előnye, hogy a gomolyok gyakorlatilag azonos méretre kopnak le és így könnyebben osztályozhatók oly célból, hogy a kettőnél több magot tartalmazó gomolyokat az elvetésre szánt egy- vagy kétmagvú gomolyoktól különválasszuk. A koptatás után a poliploid gomolyokat bármely vetőgéppel ugyanolyan mennyiségben vethetjük ki, mint a diploid gomolyokat szokták. Ha a koptatást osztályozás is követi, kevesebb vetőmag elegendő. Meglepő módon azt is tapasztaltuk, hogy a találmány szerint koptatott gomolyok csírázóképessége nem csökkent, sőt a kelési erély még növekedett is a koptatás nélküli gomolyofchoz viszonyítva, úgyhogy ily módon a poliploid fajtáknak ezt a hátrányát is kiküszöböltük. A kelési erélynek és így a mag biológiai értébének megnövekedése különösen száraz viszonyok között mutatkozik rendkívül előnyösnek és kifogástalan beállást biztosít. A biológiai érték növekedésében valószínűleg szerepe van annak, hogy a talajnedvesség könnyebben jut el a magvakhoz, mind eddig és az eddiginél kevesebb nedvesség is elegendő a csírázáshoz, minthogy annak egy részét a pararéteg szívta magába. A vetésre kerülő gomolyoknak az eddiginél kisebb volta nagy megtakarítást jelent a zsákszükséglétnél, raktárterületnél és szállításnál. A répamag tisztítása — előtisztítás után — eddig végtelen ponyván, ún. ponyvarostán történt, minthogy a szárrészeket és az azokra tapadt gomolyokat (melyek szintén a hulladékhoz tartoztak) másképpen nem lehetett kivenni. Ez a hoszszadalmas munka elmarad majd, mert a koptatógép a szárrészeket összezúzza, a rájuk tapadt gomolyokat leválasztja és így a hulladékot imost már szél és rosták segítségével könnyen el lehet távolítani. Elmarad a zsákban és a vetőgép magládá-