145623. lajstromszámú szabadalom • Váltóáramú kapcsoló, különösen mágneskapcsoló

2 145.623 Ugyanis, mint láttuk, a pattogás oka a mozgó érintkező kinetikai energiája, amelynek képleté­ben a sebesség a négyzeten szerepel, a sebesség csökkenésével tehát a kinetikai energia és így a pattogás alapvető oka a leghatásosabban küzdhető le. Másrészt ä kapcsolási időre előírt értékhatárok között elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy az áram a zérus értéken ismételten átmenjen, ha a mozgó érintkező elválás közben viszonylag las­san mozdul el. Ha tehát a mozgó érintkező moz­gását vezérlő kényszerpályának van olyan sza­kasza, amely a mozgó érintkezőt akkor meneszti viszonylag kisebb sebességgel, amikor az érintke­zés fölvétel, vagyis az érintkezők ütközése, ille­tőleg a kapcsolók megszakítása,^ vagyis az érint­kezők elválása előreláthatólag bekövetkezik, a vi­szonyok a legkedvezőbben alakulnak. A találmány ennek megfelelően abban van, hogy a kényszer­pálya legalább három szakaszból áll, amelyek kö­zül a középső bekapcsoláskor az érintkezés fölvé­telt, kikapcsoláskor az érintkezők elválását, az egyik szélső szakasz az érintkezők kapcsolódását biztosító nyomást, a másik szélső szakasz viszont a mozgó érintkezőnek az érintkezés fölvétel kör­zete és kikapcsolásnak megfelelő helyzet közötti elmozdulását vezérli, a mozgó érintkezőnek a kö­zépső szakaszhoz rendelt sebessége pedig kisebb a szélső szakaszhoz rendelt érintkezősebességek­nél. Ily elrendezés esetén nyilvánvaló, hogy mind bekapcsolás, mind kikiapcsolás esetén a mozgó érintkező viszonylag kis sebességgel halad és így egyrészt az ütközésből származó kinetikai energia viszonylag kisebb, másrészt az érintkezők elválá­sakor a áram ismételten áthalad a zérus értéken, tehát mind a pattogás, mind pedig az ívhúzás alapvető oka csak korlátozott mértékben érvé­nyesül. A találmány további részleteit a rajz alapján ismertetjük, amelynek 1—3. ábrái a találmány példakénti kiviteli alakjának három különféle üzemi helyzetét tüntetik fel. Amint a rajzon látható, a kapcsolónak 10a, 10b álló érintkezője és ezzel együttdolgozó 11 mozgó érintkezője van. A 11 mozgó érintkező menesztő 12 tagon,v ez viszont a kapcsoló házának 13 falá­ban eltolhatóan van vezetve. A menesztő 12 tagon 14 rugótányér van elrendezve, amely egyik végé­vel a 11 mozgó érintkezőt terhelő erőtároló, neve­zetesen az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén 15 nyomórugó támaszát alkotja. A menesztő 12 tag alsó végén 16. görgő van forgathatóan ágyazva, amely a kapcsoló 17 működtető tagjában kialakí­tott 18a, 18b, 18c .kényszerpályán fut, Amint a rajzon látható, a kényszerpályának három szakasza van, amelyek közül a középső 18b szakasz a mű­ködtető 17 tag elmozdulásának 19 irányához viszo­nyítva kisebb emelkedésű, mint a két szélső 18a, illetőleg 18c szakasz. A kényszerpálya két végén egy-egy 20, illetőleg 21 pihenő van, amelyekben a kapcsoló bekapcsolt, illetőleg kikapcsolt helyze­tében a 11 mozgó érintkező menesztő 12 tagjá­nak végén elrendezett 18 görgő helyezkedik el. Láthatjuk végül, hogy az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén a menesztő 12 tag elmozdulá­sának 22 iránya és a működtető 17 tag elmozdulá­sának 19 iránya egymással derékszöget zárnak be. Amikor tehát a működtető 17 tag, behúzó mágne­sének vagy a nehézségi erőnek, esetleg külön ki­kapcsoló rugónak hatása alatt, a 19 kettős nyíl irányában elmozdul, a 18a, 18b, 18c kényszer­pálya a menesztő 12 tagot a 22 kettős nyíl irá­nyában való elmozdulásra kényszeríti. A találmány szerinti kapcsoló ábrázolt példa­kénti kiviteli alakjának működésmódja a követ­kező: A kapcsolónak az 1. ábrán látható zárt hely­zetében a 10a, 10b álló érintkező a 11 mozgó érintkezővel kapcsolódik és az érintkezést a 15 nyomórugó biztosítja, amelyet a 14 váll a 11 mozgó érintkezőnek nyom. Ugyanekkor a me­nesztő 12 tag 18 görgője a 18a, 18>b, 18c kényszer­pálya 20 pihenőjeben helyezkedik el. Kikapcsoláskor a működtető 17 tag a rajzon balra mozdul el, aminek következtében a 16 görgő a kényszerpálya 18a szakaszára jut, A menesztő 12 tag tehát az ábrán' lefelé mozdul el úgy, hogy a 14 váll lehetővé teszi a 15 nyomórugó feszült­ségmentesülését és így a 10a, 10b, 11 érintkezőket egymáshoz szorító nyomás megszűnését. Ez a fo­lyamat mindaddig tart, amíg a 16 görgő a kény­szerpálya 18a szakaszán halad és a 2. ábrán lát­ható üzemi helyzetet el nem éri. A 2. ábra szerinti helyzetben a 16 görgő a kényszerpálya viszonylag kisebb emelkedésű 18b szakaszán kezd futni. A 18ib szakasz elején a 10a, 10b, 11 érintkezők még érintkeznek egymással, a 15 nyomórugó azonban már feszültségmentesül és így érintkező nyomás nincsen. Amikor tehát a me­nesztő 12 tag a kényszerpálya 18b szakaszán to­vább haladva az álbrán lefelé tovább elmozdul, a 10a, 10b és 11 érintkezők lassan eltávolodnak egy­mástól. Ez a lassú eltávolodás mindaddig tart, amíg a 16 görgő a kényszerpálya 18b szakaszá­nak végére nem ér. Ekkor megkezdődik az elmozdulás harmadik fázisa, amelynek során a 16 görgő a kényszerpá­lya ismét viszonylag meredekebb 18c szakaszán haladva végülis a kényszerpálya 21 pihenőjébe nem jut, amint ez a 3. ábrán látható. E helyzet­ben a 10a, 10b és 11 érintkezők köze maximális és a kapcsoló kikapcsolt állapotban van. Bekapcsoláskor a folyamat ellenkező értelemben játszódik le, nevezetesen a működtető 17 tagnak az ábrán jobbra való elmozdulásakor a 16 görgő előbb a kényszerpálya 18c szakaszán halad és a 11 mozgó érintkezőt viszonylag nagyobb sebes­séggel a kapcsolódás értelmében meneszti. Ez a viszonylag gyorsabb elmozdulás mindaddig tart, amíg a 16 görgő eléri a kényszerpálya 18b szaka­szának a rajzon jobboldali végét. Ettől kezdve az elmozdulás viszonylag kisebb sebességgel megy végbe és a 11 mozgó érintkező az érintkezés föl­vétel körzetébe jut. Mire a 16 görgő el nem éri a kényszerpálya 18b szakaszának baloldali végét, a 10a, 10b, 11 érintkezők már kapcsolódásba ju­tottak úgy, hogy a 16 görgőnek a kényszerpálya 18a szakaszán való elmozdulásakor és a menesztő 12 tagnak ezzel járó fölfelé irányuló viszonylag gyorsabb eltolódásakor már csak az .van hátra, hogy a 15 nyomórugó megf észül jön és ezzel a szükséges érintkező nyomást biztosítsa. Nyilvánvaló tehát, hogy a kényszerpálya három 18a, 18b, 18c szakasza közül a középső 18b sza-

Next

/
Thumbnails
Contents