145622. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oldószerálló sablonok előállítására filmnyomáshoz ill. selyemszitanyomáshoz
Megjelent : 1959. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.622. SZÁM 8. c. 5—11. OSZTÁLY — EE—485. ALAPSZÁM Eljárás oldószerálló sablonok előállítására filmnyomáshoz, ill. selyemszitanyomáshoz Engelmann Siegfried üzemvezető, Löbau/Sa. (Német Demokratikus Köztársaság) A bejelentés napja: 1957. szeptember 20. A találmány filmnyomáshoz, ill. selyemszita nyomáshoz való oldószerálló nyomósablonok előállítását célzó eljárásra vonatkozik. Ismeretesek már eddig is olyan diizocianát- és polivinilalkohol-alapú oldószerálló lakkok, amelyek filmnyomósablonokhoz alkalmazhatók. A diizocianátok e célra való alkalmazásán alapuló eljárás azonban különféle hátrányokkal jár. A diizocianát4akkok hosszú keményedési ideje körülményessé teszi az eljárást, emellett ezek a vegyületek az egészségre is káros hatásúak lehetnek. A fényérzékeny anyagot hordozó réteget mindkét oldalról be kell vonni, hogy ez a réteg később, a nyomóeljárás alkalmával ki ne oldódjék, ami megszüntetné a diizocianát tapadóképességét. A polivinilalkoholok ilyen célra való alkalmazása szintén igen körülményes munkamódszereket tesz szükségessé. A polivinilalkoholok a fényérzékeny anyag hordozórétegeként szolgáinak; a másolás megtörténte után ezt a lakkréteget keményíteni kell. Minthogy ennek során vizes alapon kell dolgozni, teljes keményedés igen nehezen érhető el, ill. rendszerint egyáltalán nem következik be. Emiatt a polivinilalkohol-lakkok csak korlátozott mértékben alkalmazhatók. Az utóbbi években a textilanyagok, papír, üveg stb. nyomási technikájában olyan eljárások kerültek alkalmazásra, amelyek oldószerálló lakkoknak a nyomósablonokra való alkalmazását igénylik. Ezeket az eljárásokat az eddig ismert lakkokkal csak igen nagy nehézségek árán lehetett alkalmazni, a minta-részek torzulásának veszélye miatt. A fentebb mondottak alapján nyilvánvaló, hogy ilyen célokra csak -olyan lakkokat lehet iparilag jól alkalmazni, amelyek könnyen feldolgozhatok és amelyek nem vizes alapon készülnek, mint pl. a polivinilalkoholok, minthogy az ilyen lakkok a későbbi kikeményítés során csak részben veszítik el vízzel szembeni duzzadóképességüket; további követelmény az ilyen lakkokkal szemben, hogy alkalmazásuk ne járjon veszélyekkel a velük dolgozó munkások egészségére. A találmány értelmében poliakrilnitril-oldatot alkalmazunk a filmnyomó-, ill. selyemszitanyomósablonok bevonására. A poliakrilrdtril-lakkok előnye, hogy az oldószer elpárolgása után visszamaradó lakkréteg ellenálló az összes szokásos oldószerekkel szemben. A találmány szerinti eljárás kivitele a következőképpen történik: A nyomósablont fény érzékeny réteggel vonjuk be, majd megvilágítjuk a negatívval. A megvilágítás megtörténte után a fényt nem kapott réteget kimossuk, és a sablont ezután meleg levegővel leszárítjuk. A munkamenet után következik célszerűen a nyomósablonok retusálása, az alkalmazott fényérzékeny anyag segítségével, majd rövid ideig ismét szárítjuk a sablonokat. Ezután következik a sablonok egyoldalról való bevonása, poliakrilnitril-oldat felkenése útján. A poliakrilnitrillakk jól kenhető, igen nagy viszkozitásúra állítható be, így nem következik be az, hogy a lakk átfolyik a szitaszöveten vagy hogy cseppek képződnek a szitaszöveten keresztül. A lakkréteg felkenése után a nyomósablont levegőn megszárítjuk; erre a célra célszerű áramló forró levegőt alkalmazni. A lakkréteg az oldószer elpárolgása után némileg elhomályosodik. A mintázott helyeknek a másolórétegtől és a lakkbevonattól való mentesítésére kétféle eljárás alkalmazható: vagy oly módon járunk el, hogy a nyomósablonokat komprimált levegővel lefúvatjuk, amivel a lakkhártyabevonatot a mintás helyekről eltávolítjuk, vagy pedig előbb vízfürdőben öblítjük a sablonokat kb. 1 percig, majd kivesszük őket a vízfürdőből, és a szokásos kereskedelmi minőségnek megfelelő koncentrációjú nátronlúgoldattal bekenjük felületüket. Kb. 2—3 perces duzzadási idő elteltével a sablonokat vízzel lepermetezzük, ill. lemossuk, majd megszárítjuk őket. A foto-másolóréteg a leírt műveletek során teljesen kioldódik, csupán egy csekély lakkhártya marad vissza a mintás helyeken, amely kefével vagy törlőruhával való kidörzsölés útján könnyen eltávolítható. A nyomósablonok esetleges kisebb hibáit a poliakrilnitril-lakk oldatával könnyen retusálhatjuk, majd a retusált helyeket levegőn kikeményíthetjük.
