145615. lajstromszámú szabadalom • Statikus potenciálmérő műszer

Megjelent: 1959. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.615. SZÁM 21. e. 1—13. OSZTÁLY — BO—652. ALAPSZÁM Statikus potenciálmérő műszer Bokody Attila gépészmérnök kutató, Gyömrő A bejelentés napja: 1958. február 26. Villamos feszültségek mérésére kezdettől ismer­ték és használták a statikus potenciálmérő műsze­reket. Az ilyen rendszerű mérőműszereknek ki­váló elvi tulajdonságai vannak: nincsen zárt áram­köre, tehát nincsen fogyasztása; frekvencia függet­len, ezért alkalmas egyen és váltakozó feszültsé­gek (nulla periódustól' több MHz-ig!)_— főképpen nagyfeszültségek — közvetlen mérésére; effektiv értéket mér, amely tulajdonsága alkalmassá teszi nagypontosságú precíziós mérőeszköz konstruálá­sára. Ezen értékes tulajdonságai ellenére sem tu­dott szerkezeti fogyatékosságai miatt a gyakorlat­ban széles kőiben elterjedni. Az eddig ismert szer­kezetek hibái: rövid, rosszul kiértékelhető skála és igen kis nyomaték, minek következtében ké­nyes, csak laboratóriumi használatra alkalmas esz­köz volt. A bejelentés tárgya olyan újabb szerkezeti ele­meket tartalmaz, amelyek ezeket a hibákat ki­küszöbölik és nagynyomatékú, pontos mérőesz­közök készítését teszik lehetővé. A ^mellékelt rajz szerint a szerkezet állórésze az ismert forgókondenzátorszerű (a) lemezpár vagy lemezsorozat (multicellularis). Ennek állólemezei közé fordulnak be a (b) tengelyre felfűzött (c) len­gőlemezek. A lengőlemezeket elforgató tangenci­ális erő a szélesedő lemezalak, a nagyobb lemez­felület, ill. nagyobb kapacitás felé mutat. A len­gőrész szögelfordulásának nagyságát, ill. a . skála karakterét az eddigi szerkezeteknél az állóleme­zek alakjával határozták meg. Ez a módszer fő­képpen nagyfeszültségű műszereknél nem használ­ható más szerkezeti részek 'szórt elektrostatiikus terének zavaró hatása miatt és a lengőrésznek csak. mintegy 50—60° szögelfordulását teszi lehe­tővé. A skála is természetesen ugyanakkora, mint­egy csonka és eltér a műszereknél általában meg­szokott 90—400° nyílású skálától. A lengőlemezek továbbforgatásához szükséges erőteret — hogy a skála a megszokott 90° nyílá­sú legyen —• a találmány szerinti az állólemeze­keh kívül elhelyezett és rájuk merőleges, hozzá­juk rögzített, velük azonos potenciálon levő pálca alakú elektródákkal alakítjuk ki (d). A lengőleme­zek kiálló végei kb. 60° szögelfordulás után érnek el a pálca alakú kívül elhelyezett elektródák erő­terébe és teszik lehetővé a megszokott 90—100° nyílású skála készítését. Ez az újabb erőtér hatá­sosan megnöveli a nyomatékot és hosszú, egyenle­tes, ^végig jól kiértékelhető skálát tesz lehetővé. A mérés néha olyan természetű, hogy a skálá­nak a kezdet körül erősen összenyomottnak kell lenni. Ilyen műszert úgy készítünk, hogy a lengő­elektródák kezdő állásának közelében az állóle­mezekhez kapcsolt (i) pálca alakú elektródákat helyezünk el. Ezeknek az elektródáknak célszerű kialakításával és térbeli elhelyezésével ellensú­lyozhatjuk az (a) állóelektródáknak hatását, minek következtében a lengőelektródák csak sokkal na­gyobb kezdeti feszültség hatására mozdulnak ki kezdeti helyzetükből. Nagyfeszültségű statikus potenciálmérő műsze­reknél, ahol nagy átütési feszültság céljából az állólemezek közötti távolság nagy, az állólemezek közötti hasznos elektrostatikus teret erősen befo­lyásolják, torzítják a közielükben levő tmás szerke­zeti elemek. Vonatkozik ez főképpen a (g) átve­zetőre, amely a mérendő nagyfeszültséget a bur­kolaton átvezeti az (a) állólemezekhez. Hatására a lengőrész lemezei megállnak a bevezető irány­ban — mintegy „odaragadnak" a bevezető erőtér­torzító (növelő) hatására — és a skála emiatt itt véget is ér, mivelhogy nincsen erő, ami a lengő­részt továbbforgatná. Ezt úgy szüntethetjük meg, hogy a lengőrész körmozgásának megfelelően ki­vágott (h) lemezt vagy a kivágás kontúrjának megfelelően hajlított pálcát erősítünk az (e) tok­hoz a lengőrész lengési síkjában. Ez az árnyé­kolás a lengőrésszel, ül. a burkolattal azonos (föld) potenciálon van és megakadályozza a (g) átvezető zavaró erőterének kialakulását, ill. a lengőrészre való mozgató hatását. Szabadalmi igénypontok: 1. Statikus potenciálmérő műszer, melyet a helytálló elektródák síkjára merőleges állású, a

Next

/
Thumbnails
Contents