145587. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bőrfelületek ragasztására nitrocellulóze tartalmú ragasztószerrel

Megjelent: 1959. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.587. SZÁM 22. i. OSZTÁLY — SE-763. ALAPSZÁM ^ Eljárás bőrfelületek ragasztására nitrocellulóze tartalmú ragasztószerrel Szekeres János vegyész és Henger Pál vegyész, mindketten Fűzfő-Gyártelepen A bejelentés napja: 1957. július 17. Bőrfelületek, különösen gépszíj ragasztására alkalmaznak nitrocellulóz alapú ragasztószert, melyet oldat formájában ecsettel visznek fel a ragasztandó felületre. Ennél a ragasztási módnál nagy oldószerveszteségek adódnak és nem sikerül mindig egyenletes, tartós kötést létrehozni. Kísérleteink során kitűnt, hogy a kötést befolyásolja többek között a nitrocellulóz oldat töménysége, továbbá a ragasztandó felületre felvitt ragasztószer mennyisége. Megállapítható egy optimális nitrocellulóz rétegvastagság, mély mellett a kötés a legjobb, ezt azonban ecsettel való szokásos felkenés során csak ritkán sikerül a ragasztandó felületre egész terjedelmében előállítani, Azonkívül a könnyen illó oldószer párolgása a ragasztóoldat töménységét már aránylag rövid idő alatt megváltoztatja, ami a kötést nem könnyen ellenőrizhető módon befolyásolja. Űgy találtuk, hogy a bőrfelületek ragasztásánál egyenletesebb és tartósabb kötést érhetünk el, ha a ragasztandó rétegre a nitrocellulóz ragasztóanyagot nem felkenéssel visszük fel, hanem ha lágyító és zselatináló anyagot tartalmazó vékony nitrocellulóz lapot helyezünk a ragasztandó felületre, mely lapot előzőleg illó oldószerbe mártva duzzasztottunk. A felviendő nitrocellulóz optimális mennyiségét a nitrocellulóz lappal pontosan megszabhatjuk, melynek szükséges vastagságát előkísérletekkel könnyen- megállapíthatjuk. Ugyancsak megállapíthatjuk az előnyös duzzasztás mértékét is, amit az oldószerbe való berhártás időtartamának a szabályozásával állíthatunk be. Ily módon minden esetben az optimális mennyiségű és optimális oldószertartalmú ragasztóanyag réteget vihetjük fel a bőrfelületre, ami a kötés minőségét lényegesen javítja. A ragasztáshoz célszerűen 0,3—0,5 mm vastag nitrocellulóz lapokat használunk. A jó ragasztáshoz célszerűen olyan nitrocellulóz lapokat alkalmazunk, melyekben levő nitrocellulóz nitrogéntartalma 11,9—12,2%, oldhatósága 99,9% és melynek viszkozitása 10%-os CO : 40 arányú éter-alkoholos oldószerelegyben mérve 30—36 mp-nek adódik 20 om-es távolságon, 2 mm átmérőjű acél ejtőgolyóval. A nitrocellulóz duzzasztására illékony oldószer-A kiadásért felel: a Közgazdasági ként előnyösen acetont használunk. Használhatunk azonban pl. éter-alkohol keveréket is. Lágyító és zselatináló anyagként nem robbanó anyagot, pl. ftálsavésztereket, mint dibutilftalátot használhatunk. A találmány szerinti eljárás foganatosítására az alábbi példát adjuk meg: 12% nitrogéntartalmú 99,9%-os old'hatóságú és 33 mp-es viszkozitású nitrocellulózt vízben suspendálva 60—70 C°-on, a nitrocellulózra számítva 35 súlyszázaléknyi dibutilffalattal keverjük össze. A zselatinált masszát víztől mentesítjük, aprítjuk, szárítjuk, majd fűtött hengerek között, úgy, mint a zselatinált lőporoknál szokásos, zselatináljuk és 0,3—0,5 mm vastag lemezekké hengereljük, azután a kívánt méretre vágjuk. Ragasztásnál akként járunk el, hogy a ragasztandó gépszíj felületének megfelelő méretű nitrocellulóz lapot 10—40 mp-ig acetonba mártjuk, majd a ragasztandó felületre helyezzük és az összeillesztett gépszíjrészeket ezután présbe tesszük. A találmány szerinti eljárás során kísérleteink szerint lényeges, pl. 30-—50%-os oldószer megtakarítás érhető el az ecsettel való dolgozási móddal szemben. Ragasztott próbatesteken végzett összehasonlító vizsgálatok a találmány szerinti eljárás előnyét igazolják az ecsettel való ragasztási móddal szemben. így a találmány szerinti eljárással készült kötések lényegesen nagyobb szakítószilárdsággal rendelkeznek, a dinamikus élettartam vizsgálatoknál pedig mintegy 20%-kal kedvezőbb eredményeket adnak. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás bőrfelületek ragasztására nitrocellulóz tartalmú ragasztószerrel, melyre jellemző, hogy a ragasztandó felületre lágyító és zselatináló anyagot tartalmazó nitrocellulóz lapot viszünk fel, melyet előzőleg a nitrocellulóz illékony oldószerébe mártva duzzasztunk. 2. Az 1.-igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a ragasztásihoz 0,3— 0,5 mm vastag lágyító és zselatináló anyagot tartalmazó nitrocellulóz lapokat használunk. és Jogi Könyvkiadó igazgatója 3395. Terv Nyomda, 1959.